Kranowszky-Nagy Andrea maradt az aradi magyar oktatás háttérintézménye, az Alma Mater Alapítvány kuratóriumi elnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az 1991-ben létrehozott aradi Alma Mater Alapítvány fő tevékenysége a Csiky Gergely Főgimnázium kollégiumában lakó diákok támogatása, emellett tanulmányi vetélkedők és kirándulások révén próbálja az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni, a tanárok előmenetelét pedig szakmai programokkal segíteni. Kranowszky-Nagy Andrea, a szervezet nemrég újraválasztott elnöke a Krónikának elmondta: fontos megértetni mindenkivel, hogy a szórványban a magyar oktatás továbbra is támogatásra szorul, az alapítvány pedig a közösség és a segítő szándékúak számának megcsappanásával szembesül.
2026. március 24., 07:582026. március 24., 07:58
2026. március 24., 08:582026. március 24., 08:58
A közelmúltban tartotta tisztújító közgyűlését az aradi Alma Mater Alapítvány, melynek eddigi kuratóriumi elnökségét megerősítették tisztségében. A civil szervezetet 35 évvel ezelőtt hozták létre, hogy az ismét önállóvá szerveződő aradi magyar oktatás háttérintézményeként segítse a diákságot és a pedagógustársadalmat, egy irányba „csatornázza be” az anyanyelvű képzés fellendítésére érkező támogatásokat, illetve a terhek egy részét levegye a szülők válláról.
– fejtette ki a Krónikának Kranowszky-Nagy Andrea kuratóriumi elnök, aki 2018 óta tölti be a tisztséget, amelyben újabb két évre kapott mandátumot. „Szinte felsorolhatatlan, hogy mennyi rendezvényt és pályázatot bonyolítottunk le az eltelt közel nyolc év alatt. Minden lehetőséget megragadtunk, és a továbbiakban is meg fogunk ragadni az aradi magyar oktatás, illetve a Csiky Gergely Főgimnázium támogatása érdekében” – nyilatkozta az alapítvány elnöke.
Fő tevékenységként a Csiky Gergely Főgimnázium kollégiumában lakók támogatását emelte ki Kranowszky-Nagy Andrea, emellett tanulmányi vetélkedők és kirándulások révén próbálják az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni, a tanárok előmenetelét pedig szakmai programokkal segíteni.
Ezért mindent megtesznek azért, hogy a vidéken végző általános iskolások a megyeszékhelyen folytassák tanulmányaikat, ne kényszerüljenek román nyelvű vagy más megyében lévő líceumokba iratkozni.
Nagy vonzerő lehet a családok számára, hogy a bentlakás majdnem teljes egészében ingyenes, köszönhetően a magyar kormány – a nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. révén folyósított – támogatásának:
„Ebből sikerül a bentlakók napi háromszori étkezését teljes egészében finanszírozni, a szállásköltségek egy részét pedig a város biztosítja, mivel az önkormányzat az iskola és ezáltal az internátus fenntartója” – tette hozzá Kranowszky-Nagy Andrea.
Az aradi magyar oktatás háttérintézményeként működő Alma Mater Alapítvány a diákság és a tanintézmény támogatása mellett idén is folytatja a közösségi programok szervezését, melyek az aradi magyarság egészéhez szólnak.
Egyéb forrásokat is felkutattak, amelyeknek köszönhetően a felszereltséget is javíthatták és a képzési palettát is szélesíthették. Például a Lakitelek Alapítvány egy teqball-asztallal és a robotika labor működéséhez való hozzájárulással segítette az aradi magyar oktatást, a megyei és az aradi önkormányzat kulturális központjai által meghirdetett nyílt pályázatokon is sikerrel vett részt a szervezet, az RMDSZ Communitas Alapítványának köszönhetően pedig tavaly közel 150 gyerek számára szervezték meg a nyári iskola nevű foglalkozást, kiadhatták a negyedévente megjelenő Szövétnek című kulturális szemlét, és a kétévente esedékes Nemzedékek Találkozójára is meghívhatták a „védniákokat”. A közületeken kívül természetes személyek és vállalkozások segítették a tevékenységet adófelajánlásaikkal.
„Nem túl nagy számban, de vannak, cégek, amelyek adójuk egy részét felajánlották az alapítvány részére, célirányosan. Például a Mikulás-csomagok összeállítására, vagy különböző programok a támogatása, illetve volt olyan is, amelyik a gyermekek tanulmányi útját támogatta” – magyarázta Kranowszky-Nagy Andrea, hogy ki, mivel segített, illetve segíthet a továbbiakban is, ugyanis az igény egyre nagyobb.
Az iskola egykori diákjainak egy újabb része, akik már felnőtt, aktív, keresettel rendelkező emberek, kezdenek felelősséget tanúsítani az iskola és az Alma Mater Alapítvány jövője iránt. „Amikor elnöknek választottak, 2018-ban, még sok külföldi támogató volt a távolba szakadt egykori aradi diákok közül. Sajnos ez a közösség lassan-lassan kiöregedett, vannak, akik már nincsenek közöttünk, viszont elkezdtek jelentkezni újabb volt diákok is, akik szívesen állnak akár egy matematikaverseny díjazottjainak a támogatása mellé, vagy rendezvények szervezéséhez küldenek támogatást. Lehet, hogy az elkövetkezendő időben nagyobb hangsúlyt kellene fordítanunk arra, hogy minél nagyobb számban értesüljenek arról:
ahonnan kiléptek, és elindultak az útjukon a nagyvilágba” – hangsúlyozta Kranowszky-Nagy Andrea.
A Nemzedékek Találkozóján különböző generációkhoz tartozó véndiákok vesznek részt kétévente
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Alma Mater Alapítvány az oktatás támogatása mellett a közösségi életből is kiveszi a részét:
Lévén, hogy az egyik legrégebbi aradi magyar civil szervezet, arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen manapság a megítélése, elfogadottsága az aradi magyar közösségen belül. „Jelen vagyunk, az aradi magyar közösségben tudnak rólunk. Talán már megszokták, hogy létezik az Alma Mater Alapítvány, ami azonban nem elég: mindig ismételni kell és ki kell emelni, hogy ez az alapítvány az, ami tulajdonképpen – és talán nem vagyok elfogult – az aradi magyar közösség szíve. Nemcsak az aradi magyarság körében vagyunk elismertek, hanem figyelembe vesznek a város részéről is, meg szokták hívni a városi közösségi rendezvényeire az alapítványt, úgyhogy a civil szervezetek »piacán« a szerepünk jelentős” – állapította meg lapunknak Kranowszky-Nagy Andrea.
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!