
Kranowszky-Nagy Andrea maradt az aradi magyar oktatás háttérintézménye, az Alma Mater Alapítvány kuratóriumi elnöke
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az 1991-ben létrehozott aradi Alma Mater Alapítvány fő tevékenysége a Csiky Gergely Főgimnázium kollégiumában lakó diákok támogatása, emellett tanulmányi vetélkedők és kirándulások révén próbálja az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni, a tanárok előmenetelét pedig szakmai programokkal segíteni. Kranowszky-Nagy Andrea, a szervezet nemrég újraválasztott elnöke a Krónikának elmondta: fontos megértetni mindenkivel, hogy a szórványban a magyar oktatás továbbra is támogatásra szorul, az alapítvány pedig a közösség és a segítő szándékúak számának megcsappanásával szembesül.
2026. március 24., 07:582026. március 24., 07:58
2026. március 24., 08:582026. március 24., 08:58
A közelmúltban tartotta tisztújító közgyűlését az aradi Alma Mater Alapítvány, melynek eddigi kuratóriumi elnökségét megerősítették tisztségében. A civil szervezetet 35 évvel ezelőtt hozták létre, hogy az ismét önállóvá szerveződő aradi magyar oktatás háttérintézményeként segítse a diákságot és a pedagógustársadalmat, egy irányba „csatornázza be” az anyanyelvű képzés fellendítésére érkező támogatásokat, illetve a terhek egy részét levegye a szülők válláról.
– fejtette ki a Krónikának Kranowszky-Nagy Andrea kuratóriumi elnök, aki 2018 óta tölti be a tisztséget, amelyben újabb két évre kapott mandátumot. „Szinte felsorolhatatlan, hogy mennyi rendezvényt és pályázatot bonyolítottunk le az eltelt közel nyolc év alatt. Minden lehetőséget megragadtunk, és a továbbiakban is meg fogunk ragadni az aradi magyar oktatás, illetve a Csiky Gergely Főgimnázium támogatása érdekében” – nyilatkozta az alapítvány elnöke.
Fő tevékenységként a Csiky Gergely Főgimnázium kollégiumában lakók támogatását emelte ki Kranowszky-Nagy Andrea, emellett tanulmányi vetélkedők és kirándulások révén próbálják az új nemzedéket a magyar közösség felelős tagjaivá nevelni, a tanárok előmenetelét pedig szakmai programokkal segíteni.
Ezért mindent megtesznek azért, hogy a vidéken végző általános iskolások a megyeszékhelyen folytassák tanulmányaikat, ne kényszerüljenek román nyelvű vagy más megyében lévő líceumokba iratkozni.
Nagy vonzerő lehet a családok számára, hogy a bentlakás majdnem teljes egészében ingyenes, köszönhetően a magyar kormány – a nemzetpolitikai államtitkárság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. révén folyósított – támogatásának:
„Ebből sikerül a bentlakók napi háromszori étkezését teljes egészében finanszírozni, a szállásköltségek egy részét pedig a város biztosítja, mivel az önkormányzat az iskola és ezáltal az internátus fenntartója” – tette hozzá Kranowszky-Nagy Andrea.

Az aradi magyar oktatás háttérintézményeként működő Alma Mater Alapítvány a diákság és a tanintézmény támogatása mellett idén is folytatja a közösségi programok szervezését, melyek az aradi magyarság egészéhez szólnak.
Egyéb forrásokat is felkutattak, amelyeknek köszönhetően a felszereltséget is javíthatták és a képzési palettát is szélesíthették. Például a Lakitelek Alapítvány egy teqball-asztallal és a robotika labor működéséhez való hozzájárulással segítette az aradi magyar oktatást, a megyei és az aradi önkormányzat kulturális központjai által meghirdetett nyílt pályázatokon is sikerrel vett részt a szervezet, az RMDSZ Communitas Alapítványának köszönhetően pedig tavaly közel 150 gyerek számára szervezték meg a nyári iskola nevű foglalkozást, kiadhatták a negyedévente megjelenő Szövétnek című kulturális szemlét, és a kétévente esedékes Nemzedékek Találkozójára is meghívhatták a „védniákokat”. A közületeken kívül természetes személyek és vállalkozások segítették a tevékenységet adófelajánlásaikkal.
„Nem túl nagy számban, de vannak, cégek, amelyek adójuk egy részét felajánlották az alapítvány részére, célirányosan. Például a Mikulás-csomagok összeállítására, vagy különböző programok a támogatása, illetve volt olyan is, amelyik a gyermekek tanulmányi útját támogatta” – magyarázta Kranowszky-Nagy Andrea, hogy ki, mivel segített, illetve segíthet a továbbiakban is, ugyanis az igény egyre nagyobb.
Az iskola egykori diákjainak egy újabb része, akik már felnőtt, aktív, keresettel rendelkező emberek, kezdenek felelősséget tanúsítani az iskola és az Alma Mater Alapítvány jövője iránt. „Amikor elnöknek választottak, 2018-ban, még sok külföldi támogató volt a távolba szakadt egykori aradi diákok közül. Sajnos ez a közösség lassan-lassan kiöregedett, vannak, akik már nincsenek közöttünk, viszont elkezdtek jelentkezni újabb volt diákok is, akik szívesen állnak akár egy matematikaverseny díjazottjainak a támogatása mellé, vagy rendezvények szervezéséhez küldenek támogatást. Lehet, hogy az elkövetkezendő időben nagyobb hangsúlyt kellene fordítanunk arra, hogy minél nagyobb számban értesüljenek arról:
ahonnan kiléptek, és elindultak az útjukon a nagyvilágba” – hangsúlyozta Kranowszky-Nagy Andrea.
A Nemzedékek Találkozóján különböző generációkhoz tartozó véndiákok vesznek részt kétévente
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Alma Mater Alapítvány az oktatás támogatása mellett a közösségi életből is kiveszi a részét:
Lévén, hogy az egyik legrégebbi aradi magyar civil szervezet, arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen manapság a megítélése, elfogadottsága az aradi magyar közösségen belül. „Jelen vagyunk, az aradi magyar közösségben tudnak rólunk. Talán már megszokták, hogy létezik az Alma Mater Alapítvány, ami azonban nem elég: mindig ismételni kell és ki kell emelni, hogy ez az alapítvány az, ami tulajdonképpen – és talán nem vagyok elfogult – az aradi magyar közösség szíve. Nemcsak az aradi magyarság körében vagyunk elismertek, hanem figyelembe vesznek a város részéről is, meg szokták hívni a városi közösségi rendezvényeire az alapítványt, úgyhogy a civil szervezetek »piacán« a szerepünk jelentős” – állapította meg lapunknak Kranowszky-Nagy Andrea.

Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
szóljon hozzá!