Harc a nyelvi jogokért

„Mentalitásváltásra van szükség: ahogy az öltözködésben, frizuraválasztásban, igényesnek kell lennünk anyanyelvünk használata terén is” – mutatott rá a Krónika megkeresésére a szövetség elnöke. Veress úgy véli, annak ellenére, hogy hosszú évtizedeken keresztül a hatalom igyekezett leszoktatni a kisebbségeket az anyanyelvük használatáról, és kezdett megjelenni a „kevertnyelvűség”, a helyzet romlása megállítható.
Veress emlékeztetett, azért is hívták életre a szövetséget, mivel nap mint nap azt tapasztalták, hogy az emberek – főként az ügyintézésben – nem merik használni a magyar nyelvet még akkor sem, ha megvan egyébként erre a lehetőségük. A szövetség tagjai háromszínű (piros, fehér, zöld) cédulákat nyomtattak, eleinte a Használd édes anyanyelved! felirattal, később Hivatalos magyar nyelvet! mottóval. „Mi úgy tartjuk, valami akkor lesz hivatalos, ha egyre többen használják” – mutatott rá.

Veress Dávid sokak számára akkor vált ismertté, amikor első ízben tüntetett a csíkszeredai törvényszék épülete előtt, hogy felhívja az illetékesek figyelmét arra, a törvény előírja a kisebbségi nyelvhasználatot a bíróságon is. „2009-ben sok panaszt hallottam a törvényszéki nyelvhasználattal kapcsolatosan, így május 14-étől tíz héten át, minden csütörtökön déli 12 órakor megjelentem a törvényszék előtt „Embertelenség, törvénytelenség, jogtiprás” jelszavakkal próbáltam felhívni a törvényszék illetékeseinek figyelmét a megváltozott jogszabályra” – idézte fel Veress. Lőrincz Rómeó, a bíróság akkori elnöke üdvözölte Veress kezdeményezését, és magyar tárgyalásokat tartott egy egész napon át, figyelemfelkeltő jelleggel. „Az emberek nem szokták meg, hogy jogaink érvényesítéséért nekünk kell lépéseket tennünk, ha az érintettek nem teremtik meg a szükséges feltételeket” – értékelte az akciót Veress.

Az Édes Anyanyelvünkért Szövetség a név-visszamagyarosítás problémájával is foglalkozik: Kérjük vissza becsületes magyar nevünk! feliratú cédulát osztogatnak azért, hogy felhívják az emberek figyelmét a múltban elkövetett jogtalanságra. „Beismerték, hogy annak idején jogtalanul jártak el, amikor nem hagyták, hogy az édesanyák magyar neveket írassanak be, így lettek Mihaiok, Ştefanok, Paraschivák, ezeket ma meg lehet változtatni” – hangsúlyozta a szövetség elnöke.

Veress ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyelvijogok.ro honlapon megtalálhatók a törvény biztosította anyanyelv-használati jogok, s ugyanitt lehet megtalálni a Romániában élő, magyarul beszélő orvosok, közjegyzők, illetve ügyvédek névsorát.