2012. december 21., 10:182012. december 21., 10:18
A vészharangot először nagyjából egy évvel ezelőtt kondították meg a rezervátumot kezelő Körösvidéki Múzeum természettudományi részlegének munkatársai, akik már akkor nyílt levélben fordultak segítségért a hatóságokhoz, mondván: a püspökfürdői nagy tavat tápláló forrás kiszáradt, a tó vize pedig vészesen elapadt.
A szakemberek már akkor sejtették, amit azóta több vizsgálat is igazolt: az apadás a szinte számbavehetetlen illegális lefúrások eredménye. A környéken ugyanis, Püspökfürdőn, Félixfürdőn, illetve Nagyváradon is számos hotel és panzió használ termálvizet medencéinek működtetéséhez vagy akár fűtéshez is, és ezek közül sokaknak nincs engedélye erre. A két fürdő ugyanabból a föld alatti termálvízlelőhelyből táplálkozik, ennek kapacitása pedig véges. A szakemberek azt kérték, hogy az illetékes hatóságok szigorúan ellenőrizzék a lefúrásokat, és zárják le az illegális termálvíz-kutakat.
Dr. Venczel Márton biológus, a Körösvidéki Múzeum tudományos munkatársa a Krónika megkeresésére elmondta, évek óta rossz állapotban van a rezervátum, ám ebben az esztendőben a helyzet még rosszabbra fordult. „Az ott élő állat- és növényfajokból egy minimális populáció talán megmaradhat, de a védett élőhely valószínűleg már most helyrehozhatatlan károkat szenvedett” – jelentette ki a kutató. A rezervátumban három őshonos faj él egyedüliként a világon: a hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus forma thermalis) Európában egyedülálló módon maradt fenn őshonos növényként Bihar megye termálvizes patakja, a Pece táplálta tóban, ugyanígy a bordás homorcsa (Melanopsis parreyssi) nevű csigafaj és a Racoviţa-kele (Scardinius Racovitzai) elnevezésű halfaj.
Amennyiben természetes élőhelyükről a felsorolt fajok kipusztulnak, a tündérrózsából a szomszédos Félixfürdő mesterséges tavaiban marad fenn néhány, emellett a halfaj 25 és a csigafaj 20 példányát a Körösvidéki Múzeumban őrzik akváriumban – ennyi maradt fenn belőlük világszerte.
A természettudós lapunknak elmesélte: az év során két bizottság is alakult a kormánybiztos kezdeményezésére, amelyekben a rendőrség, a környezetvédelmi őrség és egyéb szervek képviselői is részt vettek. Ezek a munkacsoportok jó néhány illegális furatot találtak a környéken, ám Venczel Márton tudomása szerint azóta is adtak ki engedélyeket lefúrásokra. A hatóságok erőfeszítése azonban valójában csak tűzoltásra volt elég.
Szeptember óta a nagy tóba egy tűzoltótömlőn keresztül szivattyúzzák a vizet a közeli strandon létesített fúrásból, ám ez édeskevés vízmennyiséget hoz a kiszáradt mederbe, legfeljebb annyira jó, hogy esélyt ad a csigáknak és halaknak, illetve a tündérrózsa magvainak arra, hogy átvészeljék a telet. Hogy ez sikerült-e, csak tavasszal, virágzáskor derül ki – valójában már ezen a nyáron is csak nagyon kevés lótusz nyílt ki Püspökfürdőn.
Venczel Márton szerint amenynyiben a telet valahogyan túléli a populáció egy kis része, jövőre saját furatot kell létesíteni a tó számára, amely csak azt táplálja. A beavatkozásokkal azonban az a baj, hogy szinte mindent más és más országos hatóságnak kell engedélyeznie – a múzeum például csak az élőhelyet felügyeli, ám mindhiába, ha a termálvíz altalaji kincsnek számít, és az Országos Ásványkincshatóság (ANRM) tulajdonában áll.
Claudiu Pop Bihar megyei prefektus heti sajtótájékoztatóján beismerte: a rezervátum problémája távolról sem tekinthető megoldottnak, hiszen nemhogy helyreállt volna, inkább tovább apad a vízszint – mostanra egy hektárról 10 négyzetméterre, szinte pocsolyaméretűvé zsugorodott a tó. A kormánymegbízott most elrendelte, hogy a múzeum tegyen lépéseket a forrás felszabadításáért, azt is feltételezi ugyanis, hogy dugulás játszik közre az apadásban – ehhez azonban a Román Tudományos Akadémia engedélyére van szükség. Claudiu Pop ugyanakkor azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem áll helyre a vízszint, akár egy éven át leállítják a további lefúrások engedélyeztetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok