Hajózhatóvá tennék a Szamost

Közös román–magyar tervezet készül a Szamos és Tisza folyó Dés – más források szerint Kolozsvár – és Tokaj közötti szakaszának hajózhatóvá tételére. Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APMSM) igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta, a folyó kismértékű szabályozása és árterének rehabilitációja hozzájárulna az ökoszisztéma védelméhez. „Emellett a hajózhatóvá alakítás során lehetőség lenne a folyók vízminőségének felmérésére is” – fogalmazott az intézményvezető. Békéssy arról is beszámolt, hogy a hajózható Szamos ötlete a Tervezők Rendje elnevezésű helyi szervezettől származik, a pályázathoz pedig partnerként csatlakozott a kolozsvári központú Regionális Környezetvédelmi Ügynökség, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség és egy magyarországi környezetvédelmi civil szervezet is.

A terv kivitelezésére uniós pénzekre kívánnak pályázni, és erre adottak a lehetőségek, ugyanis pályázatot írnak ki a határon átívelő közlekedés javítására. A szatmáriak azt várják, hogy a hamarosan elkészülő Szamos-parti bicikliút mellett a nyári sétahajókázás komoly turisztikai potenciállal bír majd, és a hajóútvonal később gazdasági fejlődést is eredményez.

Cozma Tibor, a Szatmár megyei Szamos–Tisza Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi és vízkataszteri részlegének vezetője a Krónikának elmondta, elvileg kivitelezhető a terv, de nagyon komoly felmérés és részletes ütemterv szükséges hozzá. „Az utóbbi időben külföldön, és már Magyarországon is igyekeznek egyre jobban kiszorítani a mesterséges anyagokat a folyószabályozási munkálatokból. A betont teljesen kiiktatták, a termésköveket is csak nagyon indokolt esetekben használják. Újabban teljesen környezetbarát anyagokkal dolgoznak a folyók medrének átalakításakor, így fűzfát és egyéb fafajtákat alkalmaznak, amelyek gyökere megköti a víz alatti talajt, és idővel önállóan dolgozik tovább” – részletezte a vízügyi mérnök. Cozma szerint a folyó hajózhatóvá tételéhez 20 méter széles sáv kialakítására van szükség, amelyben állandó 80 centiméteres merülési mélységnek kell a sétahajók rendelkezésére állnia.

A Szamos Romániában a forrástól az országhatárig 376 kilométer hosszú, a Dés–országhatár szakasz, amelyet hajózhatóvá tennének a román oldalon, 246 kilométer hosszú, és innen haladnak majd tovább a tervek szerint Vásárosnaményig, ahol a Szamos a Tisza folyóba torkollik, onnan pedig már a Tiszán folytatnák a hajóutat Tokajig, ahol hajózható a folyó, és amely kitűnő turisztikai célpont. Cozma úgy véli, a Szamos geomorfológiai adottságai alkalmasak a hajózásra, sőt szakaszonként a folyó természetes módon alakította ki a feltételeket, de van, ahol ezt mesterséges beavatkozással kell javítani. „Elvileg csak az alacsony és középvízállás alkalmas a hajózásra, mert áradáskor nem lehet sétahajózni. Természetesen ezek a hajóutak nagyrészt nyáron aktuálisak, és akkor alacsony a vízállás” – tette hozzá a szakember.