2009. április 27., 09:482009. április 27., 09:48
Hozzátette, ha a fiatalok valamilyen sarkalatos kérdésben – mely 2/3-os többséggel szavazható meg – más álláspontot képviselnének, valószínű, érvényesíteni tudnák álláspontjukat. A Miértbe tömörült fiatalok azonban jobbára elvegyültek a kongresszus küldöttei között. Sarkalatos különvéleményt alig hallattak.
Elnöki beszámolójában Markó Béla is megemlítette, folytatni kell a fiatalítást, de azoknak a kezét nem szabad elengedni, akik eddig hasznosan dolgoztak, tudásra és tapasztalatra tettek szert. Markó egyébként úgy értékelte, a szövetség történetének legmozgalmasabb két éve telt el a legutóbbi kongresszus óta. E két év a szövetség önállóságának, egységének és céltudatosságának volt a próbája.
A szövetség önállóságát – értékelése szerint – a kormányzás csábítása veszélyeztette. „Tudom, hogy aki semmi áron adja a támogatását, annak következő alkalommal is semmi árat fognak csak kínálni” – érvelt amellett, hogy a szövetség az ellenzéki politizálást választotta. Némi önkritikával említette az államelnök leváltásáról szóló 2007-es népszavazást, mely megmutatta, „hogy más pártok rossz döntése mellé odaállva”, önállóságát feladva a szövetség könnyen elveszítheti a magyar közösség támogatását.
Az egységről szólva az elnök elismerte, meglehetősen nagy aggodalommal tekintettek a 2007-es európai parlamenti választásokra. Az akkori megegyezés elmaradását azonban az RMDSZ-en kívüli politikai csoportosulások nyakába varrta, mondván, hogy az utolsó pillanatban ezek nem tudtak megállapodni egymással.
Azt a következtetést vonta le, hogy a szövetség azokkal képes megállapodni, akik vele egy célt követnek, csak másként gondolkodnak az eszközökről, illetve máshová teszik a hangsúlyokat az Erdély–Bukarest–Budapest–Brüsszel viszonyrendszerben. Akik viszont „a románok helyett az RMDSZ-szel akarnak birokra kelni” és csak a szövetséget akarják gyengíteni, azokkal nem lehetséges az egyetértés. Markó Béla ezúttal az egységet és magát az RMDSZ-t is eszköznek tekintette, a tartós magyar jövő építése eszközének.
A célok között a koalíciós tárgyalások sikertelensége után kikristályosodott következtetést említette. „Olyan helyzetre kell törekednünk, amikor ha nem is lesz mindegy, de nem lesz létfontosságú magyar szempontból folyamatosan kormányon lenni” – jelentette ki. Az elnök értékelése szerint két nagy veszély leselkedik a közösségre.
Az egyik az, hogy tagjai nem próbálnak élni az eddig kiharcolt jogokkal; nem vállalják, hogy magyarul folyamodjanak az önkormányzathoz, hogy magyarul pereskedjenek, mert attól tartanak, hogy ezzel saját esélyeiket csökkentik. Hangsúlyozta, a jogokat életben kell tartani, különben elsorvadnak, mint az izmok, amelyeket hosszú időn át nem használnak.
A másik veszélynek azt látta, hogy a szövetség politikusai megtanultak ugyan hasznosan dolgozni, kormányozni, közigazgatni, de elfelejtettek álmodni. „Mondogatják sokan fáradtan, petyhüdten az autonómiát, de nem mindenki hisz benne” – fogalmazott Markó. E tekintetben szerinte az államelnök tekinthető példának, aki nem tekinti adottnak, örök életűnek a jelenlegi állami berendezkedést, folyamatosan változtatni akar ezen.
Ügyvezető elnöki beszédében Kelemen Hunor a szimbolikus és a pragmatikus politizálás vélt ellentmondásairól szólt. „Az aszfaltos út vagy az anyanyelvhasználat a fontosabb?” – próbálta közérthetővé tenni a dilemmát a politikus. Maga világított ugyanakkor rá a kérdésfelvetés torz voltára. „Az a fontos, hogy a magyar emberek problémáival foglalkozzunk. Sem a nemzeti ügyeinket, sem a mindennapi problémákat nem szabad szem elől téveszteni” – összegzett.
A Traian Băsescuval folytatott nyílt vagy burkolt perlekedés több hozzászóló mondatait is jellemezte. Márton Árpád képviselőházi frakcióvezető azt ajánlotta, ki kellene ismét próbálni a magyar állampolgárság igénylését, azt a receptet követve, amit a román államfő a moldovaiak román állampolgárságára javasolt. A Bihar megyei Szabó Ödön azt javasolta, az intézményvezetők leváltása ügyében nyújtson be bizalmatlansági indítványt a szövetség, és aláírásgyűjtéssel is nyomatékosítsa követelését.
Korodi Attila a kis- és középvállalatokra kivetett általányadó ügyében javasolta bizalmatlansági indítvány benyújtását. A miértes táborból egyébként ő is, majd Széll Lőrinc is felvetette, hogy az RMDSZ-nek meg kellene alakítani a Kós Károly Akadémiát, amelyen a felhalmozott közigazgatási tudást, tapasztalatot lehetne átadni a fiataloknak.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében felszólaló Bakk László azt javasolta, fogadjon el határozatot a kongresszus a Bolíviában bajba jutott székely szabadságharcosok, Magyarosi Árpád és Tóásó Előd ügyében. A javaslat ellen Eckstein-Kovács Péter érvelt. Szerinte a román diplomáciának kötelessége segíteni Tóásó Előd jogvédelmét és Magyarosi Árpád hazahozását, de a kalandorságot, a fegyveres erőszakot nem szabad bevonni az erdélyi magyarság jogkövetelő eszközei közé.
A Máramaros megyei küldöttek közül Béres István és Ludescher István, Aradról Bognár Levente is a szórvány egyre kilátástalanabb helyzetére próbálta ráirányítani a figyelmet. Valamennyien a nagyarányú fogyásra, asszimilációra panaszkodtak megjegyezvén, hogy ha a szórványt feladja a szövetség, előbb-utóbb a tömb kerül bajba. Asztalos Ferenc azt javasolta, dolgozza ki az RMDSZ a teljes oktatási reform csomagját.
Mind az alapszabály, mind a program módosítását gyorsan, és jobbára egyhangú szavazatokkal intézte el a kongresszus. Amint Kelemen Hunor ügyvezető elnök összefoglalta, az alapszabály-módosítás lényege abban áll, hogy a magyar összefogáshoz igazították a dokumentumot. Lehetővé tették, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács küldöttei is helyet kapjanak a Kulturális Autonómia Tanácsban. A kongresszus egy olyan dokumentumot is elfogadott, amely az RMDSZ európai uniós vízióját tartalmazza.
A kongresszus végén az EP-választás RMDSZ-es jelöltlistáján második, harmadik és ötödik helyén szereplő jelöltek is bemutatkoztak. Winkler Gyula, Sógor Csaba és Kovács Péter is rövid kampánybeszédet tartott. Amint a sajtótájékoztatón elhangzott, az RMDSZ május 4-én Sepsiszentgyörgyön tartja kampánynyitó rendezvényét, amelyiken az EMNT-s jelöltekkel együtt állnak majd a nyilvánosság elé.
Az idei esztendő első kilenc hónapjában több mint másfél száz csalás ügyében indított bűnvádi eljárást a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság. A legtöbb esetben a telefonos bűnözők pénzt csaltak ki áldozataiktól.
Új gyorsforgalmi út teremt hétfőtől összeköttetést Temesvár és a várostól 15 kilométeres távolságra haladó A1-es autópálya között.
Országszerte változékony lesz az időjárás a következő két hétben, és a hétvégétől sok helyen csapadékra kell számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 13. és 26. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Nemcsak a saját és a forgalom többi résztvevőjének testi épségét kockáztatta, hanem 25 gyerekét is annak az iskolabusznak a sofőrje, aki hétfőn reggel ittasan ült volánhoz.
Még az iskolabuszt is lefoglalta a bírósági végrehajtó a Máramaros megyei Sajó községben a helyi önkormányzat kifizetetlen adósságai miatt.
Jó iramban haladnak a kivitelezők azon autópálya-szakaszokon, amelyeken sokszor több éves huzavona után végre megkezdődhetett a munka.
„Eltekintve attól, amiről mások döntöttek helyettünk, eltekintve a ránk zúduló szerencsétlenségektől, be kell vallanunk, hogy néha magunknak is ártottunk” – jelentette ki Ilie Bolojan.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – közölte a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Két halálos áldozatot követelő baleset történt vasárnap délután az 1C jelzésű országúton, a Kolozs megyei Kackó közelében.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.