Zöldhulladéknak minősítené a használt ruhaneműket, és betiltaná forgalmazásukat a kormány
Annak ellenére, hogy a gazdasági minisztérium illetékesei arra figyelmeztették Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfőt, hogy a használt ruha kereskedésének betiltása ellenkezne az ország uniós csatlakozási vállalásaival, a miniszterelnök felkérte a környezetvédelmi minisztert, hogy dolgozzon ki egy tervezetet, amelynek értelmében a használt ruhákat kereskedelmi termék helyett zöldhulladékká nyilvánítják. A tervezett intézkedés, amely gyakorlatilag a használtruha-kereskedések bezárását eredményezné, felháborodást váltott ki a kereskedők, de a vásárlók többségéből is.
Falhoz kéne állítani, aki ezt kitalálta! � fakad ki egy agilis, nyugdíjaskorú hölgy az egyik nagyváradi használtruha-kereskedésben, amikor megkérdezem: értesültek-e arról, hogy a kormány higiéniai okokra hivatkozva be kívánja tiltani a külföldről behozott olcsó ruhaneműk forgalmazását. �Nagyon föl vagyok háborodva, hiszen rendszeresen vásárolok ilyen butikokban. Nem engedhetem meg magamnak, hogy drágább üzletekben vásároljak, de nemcsak én vagyok így ezzel, hiszen tapasztaltam: orvos- és ügyvédnők is rendszeres kuncsaftok az ilyen helyeken� � folytatja. �Ha valóban meg akarják ezt tenni, akkor adjanak nagyobb fizetéseket és nyugdíjakat az embereknek� � csatlakozik a vevőhöz a bolt eladója is. Elmondja: a forgalmas helyen � a Borsi úton � lévő boltban a déli, nyugalmasabb időszak kivételével állandóan egymásnak adják a kilincset a vevők, és eddig még senki sem panaszkodott. �Mi Németországból hozzuk az árut, és gyakran előfordul, hogy olyan bálák is érkeznek, amelyekben kizárólag vadonatúj ruhák vannak. És egyébként is, mielőtt kitennénk a vállfákra, átmossuk és vasaljuk őket� � nyomatékosítja mondandóját az eladó. Nemcsak itt van ez így, a székelyudvarhelyi Kossuth utcai használtruha-kereskedésben is kevesebb az ömlesztve kínált használt ruha, mint az új, vállfás, de utóbbiakat is kilóra szerzi be az üzlet. �Felőlem akár be is zárhatják a turkálókat, de kár lenne� � mondja az ajtó melletti pénztárnál álló elárusítónő, aki csak a második mondat után döbben rá, hogy nem bezárni jöttünk az üzletet, a véleményére vagyunk kíváncsiak. �Németországból kapjuk az árut. Tiszták és jó minőségűek a ruhák, és olcsók is. Mégis, a leginkább a minőségük miatt veszik, és azért, mert egyediek, alig akad két egyforma darab� � osztja meg tapasztalatait. Időközben csatlakozik hozzánk a másik elárusítónő és egy nyugdíjas hölgyvásárló is, aki szemmel láthatóan otthonosan mozog az üzletben. �Nagyon gazdag emberek is vásárolnak nálunk, mert minőségi és egyedi darabokat kínálunk� � folytatja mondandóját a pénztárnál álló elárusítónő. �Sok a szegény ember, rájuk nem gondoltak? Földbe akarnak döngölni bennünket, hiszen ha bezárják a turkálókat a kicsi nyugdíjból nincs hogyan ruhát vegyünk magunknak� � mondja az addig figyelmesen hallgató idős hölgy. A Second hand shop tulajdonosa, Balázs Ildikó, viszont határozottan kijelenti: szó sem lehet arról, hogy bezárják a turkálókat. �Éppen Romániában zárják be ezeket az üzleteket, ahol annyi a szegény ember, mint a rosta lika. Németországban és egész Európában persze működhetnek. Hol állunk mi még a német életszínvonaltól? Nálunk meg be akarják zárni. Fölháborító!�� teszi hozzá. Balázs Ildikó szerint sem az Európai Unió, sem a Világkereskedelmi Szervezet nem egyezett bele, hogy Románia bezárja a turkálókat. �Olvastam az újságban, hogy nem tehetik meg� � mondja. A ruhákat bálában vásárolják, van benne használt és új vegyesen, mint mondja a kifutó modellek, egy-két megmaradt darab egy-egy sorozatból, esetleg a kirakati példányok kerülnek kilós csomagba Nyugaton, és néhány használt ruha. Ezeket már ott is csak secondhandrendszerben értékesíthetik. �Az európai trendekkel szembehelyezkedve nem fogunk az Unióhoz csatlakozni, ezért nem is értem, miért akarja bezárni a kormány a turkálókat. Hasznos, igény van rá, mindenkinek jó , nem kell bezárni� � zárja le a maga részéről a témát.
Olcsó kardigán, mint �zöldhulladék? A kormány még egy hónappal ezelőtt bízta meg a gazdasági minisztériumot, hogy dolgozzon ki egy jogszabályt, amely megtiltaná a használt ruhák behozatalát. A tárca illetékesei azonban arra a következtetésre jutottak, hogy egy ilyen törvény ellentétes lenne az európai uniós csatlakozási szerződésben az ország által vállalt kötelezettségekkel. Codruþ ªereº gazdasági és Winkler Gyula kereskedelmi miniszter a kormány e heti ülésén közölték, a Romániát is soraiban tudó Világkereskedelmi Szervezet tagjainak a vámilletékek kivetésén túlmenően tilos korlátozniuk az importot, emellett az EU-s szerződésben foglalt, az áruk szabad áramlását kimondó passzust is tiszteletben kell tartania az országnak. Kivételt olyan esetek jelentenek, amikor tudományos vizsgálatok igazolják: a behozni kívánt áru veszélyeztetheti a lakosság egészségét. A gazdasági tárca jelentése rámutat: a használt ruhák behozatalát tiltó jogszabály megszületése megkérdőjelezheti Románia felkészültségét az EU-csatlakozásra, és negatív minősítéseket vonhat maga után a szeptemberi országjelentésben. A két miniszter szerint amennyiben mégis be kívánják vezetni az említett jogszabályt, arról előzetesen egyeztetni kell az Európai Bizottsággal, és meg kell indokolni, milyen meggondolásból látják szükségesnek a törvényt. A két tárcától kapott adatok nem tántorították el a kormányfőt: Cãlin Popescu-Tãriceanu az információk alapján felkérte Sulfina Barbu környezetvédelmi minisztert, hogy dolgozzon ki egy tervezetet, amelynek értelmében a használt ruhákat kereskedelmi termék helyett zöldhulladékká nyilvánítják. Ily módon a behozott bálás ruhát nem lehet majd forgalomba hozni, és vagy el kell égetni, vagy a hatóságok által ellenőrzött folyamat során újra kell hasznosítani őket.
Egészségügyi kontra szociális szempontok �Hallottam, mire készül a kormány, de nem hiszem, hogy lesz valami belőle� � jelenti ki derűlátóan egy másik, szintén nagyváradi butik vezetője, aki igencsak tájékozott a témában. �Az Európai Unióban is bevett szokás a használt ruhák forgalmazása, ezért nem látom be, miért kéne nálunk betiltani. A higiéniai szabályokat betartjuk, néhány évvel ezelőtt betiltották a gyerekruha, a fehérnemű és a lábbeli forgalmazását, ezt tiszteletben tartjuk, de a többi holmi mosva és vasalva kerül a polcokra� � ecseteli, és ismét hozzáteszi: bízik benne, hogy nem kell bezárnia a boltot. Más véleményen van azonban a fogyasztóvédelem illetékese. Cristiana Bigan, a Bihar megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal vezetője a Krónikának nyilatkozva elmondta, egészségügyi szempontból valóban üdvös volna, ha betiltanák a használt ruhák kereskedelmét, ám a másik oldalon a lakosság szociális helyzete is sokat nyom a latban. �Számos olyan cég van, amely gyalázatos állapotban lévő árut hoz be, ezt azonban eddig főleg a sajtó képviselői jelezték nekünk. Az a paradox helyzet áll fenn, hogy a vásárlók mind a sajtót, mind bennünket arra kérnek, hogy legyünk elnézőbbek a kilósruha-kereskedőkkel, mivel sokaknak ez az egyetlen lehetőségük a ruhavásárlásra� � közölte lapunkkal az igazgató.
Évente több tízezer tonna bálás ruhát hoznak be A bálás ruha elleni hadjárat még 2001-ben kezdődött, amikor a Fogyasztóvédelmi Hivatal bejelentette, kezdeményezi a használt ruhaneműk forgalmazásának betiltását és a szabálysértési bírságok növelését, miután Adrian Nãstase akkori kormányfő felkérte a hatóságokat, vegyenek részt a másodkézből vásárolt ruhák okozta megbetegedések megelőzésében. A kormány még ugyanabban az évben elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében a három év alatti gyermekeknek szánt használt ruházati cikkeket csakis fertőtlenítés után szabad kereskedelmi forgalomba hozni. A hivatalos adatok szerint Románia 2005-ben 67 182 tonna használt ruhát importált 19,2 millió euró értékben, ez év első négy hónapjában pedig 20 972 tonnát, 6,1 millió euró értékben. Az áru 91 százaléka az EU-ból származik, a többit az Egyesült Államokból, Svájcból, Kanadából és Norvégiából importálták. Balogh Levente, Kovács Csaba
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Etnikai színezetű vita alakult ki a kolozsvári képviselő-testület csütörtöki ülésén, amikor az AUR egyik tanácsosa elégedetlenségének adott hangot a december elsejei román ünnepségre, illetve a Kolozsvári Magyar Napokra fordított pénzösszegek kapcsán.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal kiírta az ötletpályázatot a Kossuth- és Herder-díjas író, Sütő András szobrának megtervezésére. Az alkotással „párban” egy román személyiségnek is szobrot állítanak Marosvásárhelyen.
Az aradi műemléképületekről és az épített örökség védelméről tartott előadást a Maros-parti városban Erhardt Gábor építész, az MCC műhelyvezetője és Bognár Levente, aki húsz éven át volt megszakítás nélkül Arad alpolgármestere.
Beigazolódott a sajtóértesülés: az ANAF a bírósághoz fordul, hogy lefoglalhassa azt a házat, ahol Klaus Iohannis a feleségével él, amíg meg nem kapja a volt elnöki házaspárhoz az utólag elkobzott nagyszebeni ingatlan bérleti díjából befolyt összeget.
Sürgős állagmegóvási munkálatok miatt lezárják Brassó legkeskenyebb utcáját, a turistalátványosságként is ismert Zsinór utcát – jelentette be a Cenk alatti város polgármesteri hivatala.
Egy 27 éves, kerekesszékes férfi meghalt, egy másik 18 éves pedig súlyosan megsérült, miután szerda este elütötte őket egy autó a Bihar megyei Váradszentmárton községben, Kardó településen tal&
Egy személy orvosi ellátásra szorult és kórházba kellett szállítani, miután csütörtök reggel gázszagot jelentettek egy zilahi panelházban. Az épület 27 lakóját evakuálták.
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
szóljon hozzá!