Gulyás Gergely úgy vélte, a magyarság megmaradásának egyik legfontosabb eszköze a kultúra
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az elmúlt 30 évben a magyarság lehetőséget kapott, hogy a kölcsönös tisztelet és a közös érdekek mentén újjáépítse szövetségeit. Gulyás Gergely erről Kolozsváron beszélt a nemzeti ünnep alkalmából szervezett keddi gálaműsor előtt.
2019. augusztus 20., 22:432019. augusztus 20., 22:43
2019. augusztus 20., 22:482019. augusztus 20., 22:48
A miniszter a kincses városban úgy vélte: a közép-európai összefogás már ma is láthatóan képes befolyásolni az európai döntéshozatalt. „Sokaknak ez nem tetszik, és az évszázados konfliktusok fenntartásában, és a szembenállás kiélezésében érdekeltek” – mondta Gulyás. Az erdélyi magyarságot érő folyamatos provokációkról szólva kijelentette: azoknak nem lesz nyertese, de magyarok és románok együtt válhatnak veszteseivé.
Kőházhoz hasonlította ezt az otthont, „amelyhez minden nemzedék hozzáépítette a magáét, amelyből időnként leválasztottak egy-egy-szobát, időnként tűz pusztította, vagy éppen szégyenszemre mi adtuk fel”. Kifejtette, a Szent István által több mint ezer esztendővel ezelőtt letett alapok mindig elég erősek voltak ahhoz, hogy a házat újjá és tovább lehessen építeni. A miniszter úgy vélte: augusztus 20. a magyarság számára a valóra vált remény napja. „Azt jelzi, hogy a több mint ezer éve alapított magyar állam elhozott bennünket a 21. századba, és ez akkor is igaz, ha számunkra a leghátrányosabb, hogy a nemzetek határai eltérnek az országhatároktól” – idézte az MTI Gulyás Gergelyt.
A tárcavezető ezt rendkívüli teljesítménynek nevezte, mert – mint fogalmazott – túl kellett élni idegen hatalmak támadásait és megszállásait, „de önmagunk hibáit és bűneit is”. Ezek között a testvérháborúkat, az életidegen ideológiát, a deportálásokat és munkatáborokat, az önfeladók megújuló támadásait 1920-tól 2004 december 5-ig említette. Gulyás Gergely úgy vélte, hogy a magyarság megmaradásának egyik legfontosabb eszköze a kultúra. „Soha sem köszönhettünk annyit a magyar kultúra művelőinek és ápolóinak, mint a Trianon utáni Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján és Délvidéken vagy a diaszpórában” – állapította meg.
Gulyás Gergely ezután átadta az idén alapított Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjat a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesületnek. A díjat az egyesület elnöke, Gergely Balázs kincses városi önkormányzati képviselő vette át. A nemzeti ünnep alkalmából Kolozsváron a Határon Túli Zenészek Szimfonikus Zenekara és a Purcell Kórus adta elő Felix Mendelssohn-Bartoldy Paulus című művét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!