Gondot okoz a román nyelv az érettségin

Továbbra is a román nyelv és irodalom vizsga jelenti a legnagyobb kihívást az érettségin Kovászna megyében, de nemcsak a magyar diákok számára. A székelyföldi megyében a fellebbezések elbírálása előtt a diákok 84 százaléka vizsgázott sikeresen, a megbukottak nyolcvan százaléka pedig, akárcsak a korábbi években, idén is román nyelv és irodalomból hasalt el. Az érettségiző diákok összesen 294 dolgozat minősítését fellebbezték meg, ezek közül 167 román dolgozat volt. A jelenség egész Erdélyre és a Partiumra is érvényes, a legtöbb megyében a diákok a románvizsgán szerzett jegyükkel voltak a legkevésbé elégedettek.

Kolozs megyében az 1362 óvás fele erre vonatkozott, de a szórványnak számító Beszterce-Naszód megyében sem volt ez másképp, a mintegy 600 fellebbezés húsz százaléka a románvizsga eredményére vonatkozott. Hasonló a helyzet a Kárpátokon túli megyékben is. Suceava megyében a 876 fellebbező közül közel 400-an a románeredménnyel nem értettek egyet, Konstanca megyében az óvások fele szintén erre a tárgyra vonatkozott, akárcsak Dolj megyében, ahol mintegy 400 óvásnak volt ez a témája.

A románok számára is kihívás

A háromszéki diákok évek óta románból teljesítenek a leggyengébben az érettségin, fejtette ki tegnap sajtótájékoztatóján Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő. „Hajlamosak vagyunk ezt a jelenséget azzal magyarázni, hogy a magyar diákok nem tudják megfelelően elsajátítani a román nyelvet” – mondta Keresztély Irma. A főtanfelügyelő azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kizárólag románok lakta Bodza-vidéken ugyanolyan gyengék a románvizsgán elért eredmények, akárcsak a megye magyarlakta térségeiben.

„Ez számomra azt jelenti, hogy az érettséginél nem az anyanyelv a gond, hanem maga a tantárgy: a tankönyvek, a program és a tananyag. A román nyelv és irodalom annyira nehézkes, hogy a magyar és a román gyerekek egyformán gyengén teljesítenek. Ha nem változtatnak a tantárgy tanítási módszerén és a tananyagon, előbb-utóbb csak a filológia szakos diákok lesznek képesek elsajátítani azt” – vélte a főtanfelügyelő.

Egyszerűsíteni kellene a tananyagot

Nagyon sokat lehetne és kellene egyszerűsíteni a tananyagon, mondta a Krónika megkeresésére Mihályfalvi Géza, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Főgimnázium román szakos tanára. A pedagógus úgy véli, a program szerkesztői gyakran elfelejtik, hogy a diáknak nemcsak románból vagy csak matematikából kell tanulnia, hanem 13 tantárgyból kell megfelelnie. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember szerint a román nyelvet és irodalmat akkor lehetne érdekesen és vonzóan tanítani, ha adott néhány fontos regény és vers, néhány elméleti alapszabály, irodalmi áramlat és korszak. Ekkor a diák könnyebben eligazodik a tananyagban és könnyebben is tanul. A jelenlegi rendszer túl szövevényes és komplikált.

A szakember szerint az alternatív tankönyvek is megnehezítik a tanárok és a diákok dolgát. Bár ugyanarra a tantervre épülnek, az elképzelések gyakran ellentmondanak egymásnak. Ez az érettségi dolgozatok javításakor is hátrány jelent, hiszen előfordul, hogy a javító tanár nem ismeri a diák kiválasztotta szöveget, hiszen ő más tankönyvet használ.

Mihályfalvi Géza azt reméli, hogy jövő évtől megváltozik a tanterv, hiszen csökkentették az óraszámot, és a jelenlegi tananyaggal eddig is csak nehezen tudtak zöld ágra vergődni. Ami a magyar gyerekeket illeti, a pedagógusok régóta jelzik az illetékeseknek, hogy kilencedik osztályig a magyar gyerekeknek nem román irodalmat, hanem román nyelvet kellene tanítani, fejtette ki a szakember.

„Évtizedek óta mondjuk, hogy az első nyolc osztályban a románt is úgy kellene kezelni, mint az angolt, mert akkor a magyar gyerekek legalább olyan szinten tudnának románul, mint angolul. Ha már a magyar diák elsajátította a nyelvet, kilencedik osztálytól lehet ugyanaz a tanterv és tankönyv. Jelenleg, ha a gyerek azt sem tudja kilencedik osztályban, hogy mondják románul, hogy „ajtó”, nehéz magas szintű irodalmi elméletet tanítani neki” – összegzett Mihályfalvi Géza.