Nehéz használható tartalommal megtölteni. Nemcsak segédeszközök hiányoznak: az élményközpontú, gyakorlati fejlődés sem biztosított az oktatásban
Fotó: Veres Nándor
Bár az elmúlt két évben ugrásszerűen nőtt a magyar nyelven megjelentetett kiadványok száma, továbbra is a tankönyvhiány a romániai magyar oktatás egyik legégetőbb problémája – jelentette ki a Krónikának Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár. A szakpolitikus szintén súlyos gondnak nevezte a drasztikus diáklétszám-csökkenést, ugyanakkor hangsúlyozta: szükség lenne a pedagógus fogalmának újraértelmezésére. Az államtitkár megvalósításokról is beszámolt a közelgő tanévkezdés előtt.
2019. szeptember 05., 15:432019. szeptember 05., 15:43
2019. szeptember 05., 15:482019. szeptember 05., 15:48
A négy, sajátos tanterv szerint összeállított tankönyvből csupán kettőt szállítanak ki iskolakezdésig a magyar nyelven tanuló hetedik osztályos diákok számára a kiadók: a Magyar nyelv és irodalom, valamint A magyar kisebbség történelme és hagyományai című kiadványokat szeptember 9-éig eljuttatják a tanintézetekbe – tájékoztatta a Krónikát Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár. A szakpolitikus megkeresésünkre kifejtette, a román nyelv és irodalom tankönyv biztosan késni fog, mert a kiadók erre két pályázatot nyújtottak be, ám egyik sem felelt meg az elbírálási kritériumoknak, azonban a döntést megfellebbezték a kiadók.
Kovács Irén Erzsébet: törvény adta jogaink vannak,de éberek kell hogy legyünk
Fotó: RMDSZ
Az államtitkár rámutatott, az elmúlt években a tankönyvhiány jelentette a romániai, és ezen belül a magyar oktatás egyik legégetőbb problémáját. Annak ellenére, hogy az utóbbi két évben ugrásszerűen megnőtt a magyar nyelven kiadott tankönyvek száma, még vannak hiányzó példányok. Számos buktatója van a tankönyvkiadásnak Romániában, dolgoznak ezek kiküszöbölésén – jelentette ki az államtitkár. „Meggyőződésünk, hogy pedagógusaink kreativitása kompenzálja az ideiglenes tankönyvhiányt, és diákjaink minőségi oktatását nem veszélyezteti az áldatlan tankönyvhelyzet” – adott hangot véleményének Kovács Irén Erzsébet. Emlékeztetett, hogy a 2013–2014-es tanévben új tantervek léptek érvénybe, ezek alapján új tankönyveket kellett írni.
Összehasonlításképpen: 2015-ben három magyar nyelvű specifikus tankönyv jelent meg, és egyetlen fordítás sem látott napvilágot; 2016-ban egy magyar nyelvű specifikus tankönyvet nyomtattak és ötöt fordítottak; 2017-ben négy magyar tankönyv jelent meg a valláson kívül, de egyet sem fordítottak le a törzsanyagból – ezekhez képest 2018-ban 56 tantárgyból 81 tankönyv került a magyar diákok kezébe.
Új feladatok. Az iskolai tevékenység már nem szűkülhet pusztán az ismeretátadásra
Fotó: Gábos Albin
Idén az oktatási minisztérium az Országos Értékelési és Vizsgaközpontot bízta meg a tankönyvbeszerzési folyamat lebonyolításával. Az intézmény 256 címre írt ki pályázatot, ebből 32 a magyar tagozat számára: kilenc kiadványt elemi osztályosoknak szánnak, és huszonhármat az 5–8. osztályosoknak. Az államtitkár hangsúlyozta:
Ugyanakkor nem érkezett pályázat az 1–6. osztályos magyar diákok református vallástankönyvére, a harmadikos és negyedikes katolikus vallástankönyvre, a hatodikosok zenei nevelés kiadványra, illetve a román tagozaton tanuló magyar diákok elsős magyarnyelv-tankönyvére. A megjelent, törzsanyaghoz tartozó tankönyvek fordítása folyamatosan zajlik, ide sorolható a hetedikes matematika- és a fizikatankönyv, és kétféle, a hatodikosoknak szánt művészeti nevelés kiadvány. A magyar diákok számára valamennyi tankönyvet le kell fordítani, más kisebbség számára pedig csak a legmagasabb pontszámút, ám külön tárgyalásokra van szükség, mert a kiadóknak nem érdeke, hogy mind a három címet lefordítsák.
A magyar oktatást érintő másik súlyos probléma a drasztikus diáklétszám-csökkenés – fogalmazta meg az államtitkár arra a kérdésünkre, hogy még milyen gondokat térképeztek fel a tanévkezdés előtti számvetés során. Hangsúlyozta,
Ezeket úgy kell megoldani, hogy a gyerek és a család érdekei érvényesüljenek – mondta a szakpolitikus. Próbálják megőrizni a magyar osztályokat, ebben pedig segít, hogy a parlament elfogadta az RMDSZ javaslatát, miszerint nem szüntethetnek meg és nem vonhatnak össze kisebbségi osztályokat az érintett kisebbségi közösség érdekképviseletének jóváhagyása nélkül. A szakpolitikus hozzátette, szakemberekre, képzésre van szükség, hiszen az anyanyelvi oktatás és a duális képzés is megerősítésre szorul. Ugyanakkor az Országos Értékelési és Vizsgaközpontban, valamint az oktatási minisztérium kisebbségi igazgatóságán is magyar szakemberekre lenne szükség.
Fotó: Mihály Csaba
Kovács Irén Erzsébet a gondok között említette a túlterhelt tanterveket, a magas óraszámot is. Az országos vizsgákon a magyar diákok eredményei elmaradnak az országos átlagtól, de abban bíznak, hogy a specifikus román nyelv és irodalom tanterv bevezetésével a 2020–2021-es tanév nyolcadikosainál már látványos lesz a javulás.
Az államtitkár az eredmények között említette, hogy többségében jól felszerelt iskolákban kiváló pedagógusok tanítanak, a munkájukat elkötelezett szülők támogatják. Azt is dicséretesnek tartja, hogy sok küzdelem után sikeresen zárta az első tanévet a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum.
Ugyanakkor folyamatban van a kerettantervek felülvizsgálása és átgondolása: a Magyar Szülők Szövetségével partnerségben kezdeményezték, hogy a művészeti és sportiskolások számára csökkenjen az óraszám, és szellősebbek legyenek a tantervek. Továbbá kidolgoztak egy kormányhatározat-tervezetet, amely alapján Csíkszeredában hét alkalmazottal megalakulhat a Neveléstudományi Intézet területi irodája.
Fotó: Gábos Albin
„Törvény adta jogaink vannak, de éberek kell hogy legyünk, hiszen egy tollvonással elveszíthetjük azokat” – figyelmeztetett az államtitkár, megemlítve a 2018/9-es kormányrendeletet, amely megtiltotta a kisebbségi nyelven tanító pedagógusoknak, hogy románt tanítsanak. Kovács Irén Erzsébet hangsúlyozta, paradigmaváltásra van szükség az oktatásban. Hiszen az iskolai tevékenység már nem szűkülhet pusztán az ismeretátadásra, hanem az ismeretek és képességek rendszerbe szervezésének folyamatát kell biztosítania oly módon, hogy azok a mindennapi életben is használhatók legyenek. A szakpolitikus úgy véli, fontos a pedagógus fogalmának újraértelmezése: ne csak ismereteket adjon át, hanem inkább a tanulási tevékenységek „szervezője” legyen.
– sorolta a Kovács Irén, aki fontosnak tartja az élményközpontú, interaktív megközelítésmódot, hogy a diákok megtanuljanak önállóan gondolkodni és saját véleményt alkotni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!