
2012. december 06., 11:042012. december 06., 11:04
– Úgy gondolja, hogy a kolozsvári magyar közösség problémáit hatékonyabban lehetne orvosolni Bukarestből?
– A parlamenti választások elsősorban a helyi ügyekről kellene hogy szóljanak, de sajnos a jelenlegi közigazgatási rendszerben sok kérdést Bukarestben kell megoldani. Erdélynek, Kolozsvárnak az ország föderális átszervezése gazdasági szempontból jót tenne, hiszen az itt rejlő gazdasági potenciál ilyen típusú kiaknázása az elmaradt fejlesztési projektek megoldását is elősegítené. Sajátosan magyar szempontként a nyelvhasználat és az oktatás kérdését emelném ki.
Az önálló, államilag támogatott magyar egyetem kérdését már egy ideje jegelte a politikum, a kétnyelvű utcanévtáblák és a magyar nyelv hivatalossá tételének ügyében sem történt előrelépés. Ezek megoldására a válasz Bukarestben van: azonban nem az eddig megszokott kijárós politika eszközeit kell használnunk, hanem az intézményes garancia, a kulturális autonómia mielőbbi megalkotását kell szorgalmazni.
– Gyakran tűnik úgy, hogy Kolozsvártól eltérően, más erdélyi nagyvárosok toleránsabban viszonyulnak a magyarsághoz. Ezt mivel magyarázza?
– Kolozsvár a 90-es években Funar városa volt, most alakul vissza azzá, ami volt, aminek lennie kell, már a román lakosság szemében is egyre kevesebb hitellel bír a nacionalista hőzöngés. Ugyanakkor sok szempontból a magyar közösség vezetői is hibásak abban, hogy nem történt előrelépés. Kolozsvárnak 2000 óta magyar alpolgármestere van, a magyar közösség képviselői meghatározó tényezői a városi tanácsnak, a múlt ciklusban elvileg vezettük ezt a várost.
Ennek ellenére az eredmények nagyon szerények. Áttörést azonban el lehet érni. A Kolozsvári Magyar Napok példája azt mutatja, hogy ha van szándék és akarat, el lehet érni sikereket: a román politikum egyre inkább elfogadja, hogy mi is részei vagyunk a városnak, partnerekként tekintenek ránk.
– Az EMNP tud-e javítani a helyhatósági választásokon elért, szerénynek mondható eredményein? Mennyivel növelte volna a párt esélyeit országos szinten, ha összefog az MPP-vel?
– Mi a Magyar Polgári Párt választóbázisát is képviseljük, hiszen az elveink, az autonómia melletti, feltétel nélküli kiállásunk, a választás szabadságában vetett meggyőződésünk közös. Tehát mondhatni az MPP és a néppárt egy tőről fakad. Az MPP-vel való összefogás azonban nem rajtunk múlott, ma már érthető okokból váratlanul megszakították a tárgyalást. Tegyük hozzá, hogy országszerte számos MPP-s alapszervezet és vezető vesz részt a néppárt kampányában, és arra buzdít, hogy a szimpatizánsaik a néppártot támogassák.
A visszajelzéseink és a legutóbbi közvélemény-kutatások optimizmusra adnak okot, hiszen a néppárt ismertsége jelentősen növekedett, most már országosan is „látható” párt vagyunk. A sikerhez viszont az kell, hogy minél többen részt vegyünk a vasárnapi választáson. Mindenkit arra buzdítunk, hogy éljenek a demokratikus jogaikkal, döntsünk közösen saját jövőnkről.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.