
Megoldást ígér. Radu Miruță gazdasági miniszter szerint szakértők dolgozzák ki a megoldást a parajdi sókitermelés folytatására
Fotó: Facebook/Radu Miruţă
Pályázatot írtak ki, hogy szakértők mondják meg, hol lehetne új kitermelést indítani Parajdon – közölte Radu Miruță, a gazdasági miniszter szerdán.
2025. augusztus 14., 10:302025. augusztus 14., 10:30
„Volt egy sóbányánk Parajdon, amely ma már nem létezik. Ez nem jelenti azt, hogy ha már nem szerepel a tévék híradásaiban, akkor nem érdekel, az egész közösség a parajdi sóbányáért és akörül élt, a són túémenően a turizmus és az egész környék tevékenysége erre alapult. Foglalkozom ezzel a témával, elindult egy pályázat, hogy szakértők mondják meg nekünk, hol lehet új kitermelést kezdeni” – nyilatkozta a miniszter a Digi24-nek.
Arra a kérdésre, hogy „ki akarta, hogy ne legyen sóbányánk”, a miniszter így válaszolt: „Azok, akiknek a felelősségük az volt, hogy foglalkozzanak a sóbányával, és nem foglalkoztak vele”.
„Románia ma már nem rendelkezik értékes sóbányával. Az én feladatom az, hogy gyorsan helyreállítsak valamit, nem csak a vétkesekre mutogassak. Ők drágán meg fognak fizetni” – mondta.
Mint arról beszámoltunk, a miniszter még júliusban arról beszélt:
A Salromot bírálva hozzátette, hogy „csak a leltárban szereplő tárgyak esetében 8 millió eurós kár keletkezett”.
„A parajdi sóbánya tankönyvi példa arra, hogyan lehet megelőzni az árvizet egy sóbányában. Pontosan megmondták neki, mi fog történni. Valószínűleg be fog omlani a födém, és egy tó keletkezik. Ha a födém beomlik, nagy mennyiségű sós víz fog kifolyni. A sebesség, amellyel ez megtörténik, attól függ, milyen gyakran fog esni az eső” – mondta Miruță az Antena 3 hírcsatornának.
A miniszter leszögezze: a sóbánya komoly veszélyben van. Szerinte
A miniszter kijelentette, hogy a sóbánya födéme a lejtőkről beszivárgó víz miatt folyamatosan vékonyodik, és heves esőzések esetén a szerkezet összeomolhat.
Mint megírtuk, Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter kijelentette: a bányát nem lehet megmenteni, a szakértőkkel folytatott megbeszéléseink alapján nem az a kérdés, hogy beomlik-e a födém, hanem az, hogy mikor és milyen gyorsan.
Mint ismeretes, a román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize.
A parajdi sóbánya a Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.
A katasztrófát tetézte, hogy a bányát elöntő Korond-patak hatalmas mennyiségű sót mosott a Kis-Küküllőbe, ami miatt a folyó mentén fekvő településeken ivóvízhiány lépett fel.
A hatóságok első lépésben elterelték a Korond-patakot.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!