2009. november 20., 09:122009. november 20., 09:12
A külföldi diákok révén a kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemnek van a legnagyobb bevétele, mivel kínálatában számos, a külföldiek körében népszerű szak található. A felsőoktatási intézmény kasszájába az idei tanév végére 7,1 millió euró folyik be a tandíjakból.
A kolozsvári egyetemen a 2009/2010-es tanévben 2237 külföldi diák tanul, ebből 778 az Európai Unió tagállamaiból, míg 1459 nem EU-s országokból érkezett. A tandíj összege a felvételi módja, illetve a származási ország függvényében változik. Az elsőéves hallgatók, akiknek szakmai vizsgán és személyes interjún is át kellett esniük, évi 5000 eurót fizetnek, míg a másod-, negyedéves diákoknak havi 320 euró tandíjat kell lepengetniük. Azon uniós országból származó diákok, akiknek nem sikerült költségtérítéses helyre bejutniuk, a szak és az egyetemi év függvényében évi 2000 lej és 7500 lej közötti összeget áldoznak tanulmányaikra.
A tandíj mellett a felvételizőknek az iratcsomójuk benyújtásakor is fizetniük kell egy 250 eurós illetéket, ebből félmillió eurós nyeresége származik az egyetemnek. A bukaresti Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem évente mintegy 5,5 millió eurós bevételt könyvel el a külföldi diákok révén. A felsőoktatási intézményben 1105 külföldi diák és 417 más országból érkezett orvos folytatja tanulmányait.
Előbbiek havi 360 eurós, utóbbiak 380 eurós tandíjat fizetnek. A fővárosi egyetemnek a jövőben is lesz mit a tejbe aprítania, hiszen évről évre nő a külföldi diákok száma. Florian Popa rektor szerint ez az alacsony tandíjaknak, a minőségi oktatásnak és az uniós szinten elismert diplomáknak köszönhető.
A iaşi-i Gr. T. Popa Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem évi 2,8 millió eurós nyereséget köszönhet az intézményben tanuló 803 külföldi diáknak.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.