Gazda: hiányzik a magyar nyelv iránti felelősség a politikusokból

Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke a fenti jelenségre példaként említette, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőségen egyetlen magyar feliratot sem lehet fellelni, és sem az intézmények magyar vezetői, sem az üzletek magyar tulajdonosai nem éreznek felelősséget az anyanyelvhasználatot illetően.

Ijesztő regresszió

Péntek János, az AESZ elnöke (képünkön) kifejtette, aggasztó jelenség, hogy folytatódott a magyar nyelv néha ijesztő regressziója. Hozzátette, 1980 és 2002 között kétmillióval apadt a világ magyarsága, ennek ellenére a Kárpát-medencében számarányában még mindig a magyar nyelvet beszélik a legtöbben: a népesség 37 százalékának anyanyelve a magyar. Péntek János szerint az AESZ nem rendelkezik hatósági jogkörrel, hogy megakadályozza a magyar nyelv háttérbe szorulását, viszont ennek kapcsán óriási felelősséggel bírnak a magyar politikusok és önkormányzati vezetők. Az elnök úgy véli, hogy az anyanyelv megtartását annak tudatos, félelem nélküli használata és áthagyományozása biztosítja. „Ha a finn példát vesszük, akkor Erdélyben is természetes volna, hogy hivatalos nyelv legyen a magyar” – mondta Gazda József író, az AESZ alapító tagja. Gazda szerint sem a hazai, sem az anyaországi politikusokban nincs felelősségérzet a magyar nyelv iránt. A tanácskozáson szó esett a sajtóval és egyházzal való kapcsolat felerősítéséről, illetve arról is, hogy bőven van még tennivaló a magyar nyelv oktatásának terén.

Több ezer diákot mozgatnak meg

Az anyanyelvápolók szövetségét tizenöt évvel ezelőtt, 1992-ben a Kovásznán szervezett Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő alkalmával alapították; a vetélkedőt azóta is évente megtartják. A szövetség az anyanyelvi mozgalom szervezésével, szakmai irányításával vállalta a több ezer diákot, tanárt megmozgató anyanyelvi versenyek, táborok lebonyolítását; erdélyi diákok eljuttatását magyarországi versenyekre és táborokba, valamint szakmai konferenciák szervezését a hazai magyar nyelvhasználat aktuális kérdéseiről, illetve a nyelvi tervezés feladatairól. Az AESZ elnöksége, valamint a ma már közel ötszázas létszámú tagság Erdély és a Partium különböző vidékein él, a tágabb vezetőségben pedig minden megye képviselteti magát. A kovásznafürdői művelődési házban a hétvégén tartott ünnepi tanácskozáson Péntek János egyetemi tanár, az AESZ elnöke a jelenlévők között köszöntötte Tárnok Gyöngyit, a csíkszeredai magyar konzulátus képviselőjét, Bánházi Emőkét, az oktatási minisztérium tanácsosát, Nagy L. János szegedi egyetemi tanárt, illetve Zsigmond Győzőt, a szövetség alapító elnökét.

Az ünnepi tanácskozás keretében a hétvégén megszervezett Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos szakaszán összesen 24 általános és középiskolás csapat mérte össze tudását. A díjkiosztáson az általános iskolások versenyén a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata vette át az első díjat, második lett a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Általános Iskola, harmadik helyen végzett a kovásznafürdői Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium csapata. A középiskolások versenyén első helyezést értek el a nagyváradi Ady Endre Gimnázium diákjai, második lett a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata, harmadik helyen pedig a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont diákjai végeztek.