Magyarországi tájépítészek, egyetemi hallgatók, valamint a helybéliek bevonásával népi feredőt alakítanak ki a háromszéki Zalánpatakon. A tíznapos kaláka a tervek szerint egy hét múlva, augusztus 15-én fejeződik be.
2014. augusztus 07., 21:392014. augusztus 07., 21:39
A települést átszeli a Tekse-patak, a falu közelében pedig néhány ásványvízforrás és szén-dioxid-gázfeltörés található, ezeket alakítják át mofettává és fürdővé. A tervek szerint kialakítanak egy filagóriát és egy fűthető medence is épül – avatott be a projekt részleteibe Albert Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa.
„Idén nagyobb kihívást jelent a munkaerő megszervezése, mert Zalánpatak nagyon kis település, így egész Málnás községből számítunk önkéntesekre. A tavalyi kisbaconi példa nagyon jó volt, a falubeliek megértették a kezdeményezés lényegét, terményekkel hozzájárultak az önkéntesek élelmezéséhez, magukénak érezték az építkezést” – mondta Albert Zoltán, aki szerint a szervezők idén is várják az önkénteseket és a felajánlásokat.
Mint ismeretes, a nehezen megközelíthető Zalánpatakon több mint egy évtizede vásárolt ingatlanokat Károly brit herceg, aki régi házakat újíttatott fel a településen, természetes építőanyagokat használva. Albert Zoltán elmondta, a faluban alig százan laknak, korábban nem volt termelőszövetkezet, a gazdák nem használnak műtrágyát, az állatokat pedig hagyományosan tartják.
„Egyebek mellett ezeket az adottságokat értékesítenénk az idegenforgalmi eszközökkel” – mondta. Háromszéken a Székelyföldi fürdőépítő kaláka elnevezésű program keretében 2011-ben elsőként Oltszemen a sütei borvízforrást, 2012-ben Csernátonban a Malom- és Csókás-feredőt, majd tavaly a kisbaconi fürdőt építették ki kalákában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!