A földművelő, állattenyésztő fiatal gazda manapság ritka, mint a fehér holló Romániában
Fotó: Orbán Orsolya
Miközben az Európai Unió egyre inkább sürgeti a generációváltást a mezőgazdaságban, Romániában továbbra is rendkívül nehéz helyzetben vannak azok a fiatalok, akik gazdálkodásba kezdenének. Kevés az elérhető termőföld, drága a vásárlás, nehéz a bérlés, hiányzik a kedvezményes agrárhitelezés, és a bürokrácia is lassítja a gazdaságok átadását. Könczei Csaba agrármérnökkel, RMDSZ-es parlamenti képviselővel, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnökével kerestük a választ arra, hogy miért vannak fiatal gazdáink az egyik legnehezebb helyzetben Európában.
2026. június 01., 17:302026. június 01., 17:30
Az Eurostat és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint a romániai földműves társadalom erősen elöregedett. A 2020-ból származó legutóbbi agrárstruktúra-felmérés alapján
a 35 év alatti gazdák aránya 6 százalék,
a 35–54 év közöttieké 35 százalék,
míg az 55 év felettieké 59 százalék volt:
e statisztikák alapján Románia gyakorlatilag az utolsó helyen áll az uniós tagországok között.
Az egyik visszatérő elképzelés az, hogy az állam az úgynevezett állami földalapból segíthetné a fiatal gazdákat földhöz jutni. Az Állami Birtokok Ügynöksége (ADS) rendszeresen hirdet meg mezőgazdasági területeket haszonbérbe adásra. A legutóbbi kiírás szerint közel 2000 hektárt kínálnak bérbe több megyében.
A gyakorlatban azonban ezeknek a területeknek a döntő többsége a Kárpátokon túli megyékben található. Erdélyben alig maradt állami mezőgazdasági terület. Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselő szerint ennek történelmi okai vannak: Erdélyben a rendszerváltás utáni restitúciós folyamat során jóval több földet szolgáltattak vissza az eredeti tulajdonosoknak vagy örököseiknek, mivel itt léteztek telekkönyvek és tulajdoni dokumentumok.
A géppark megvásárlásához is pályázatok, vagy kedvezményes agrárhitel kell
Fotó: Makkay József
A képviselő szerint a székelyföldi megyékben gyakorlatilag nincs már állami földtartalék, de ilyen szempontból Erdély többi megyéje sem áll sokkal jobban. Az állami földek legutóbbi licitjén Szeben szerepelt egyetlen erdélyi megyeként. Példaként említette, hogy Kovászna megyében mindössze 12–13 hektár maradt az ADS kezelésében, ráadásul ezek is nehezen művelhető, magasabban fekvő területek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Erdélyben az államnak nincs valódi lehetősége földosztással segíteni a fiatal gazdákat.
Aki gazdacsaládból származik, általában a szülőktől vagy nagyszülőktől kap földet, majd ehhez próbál további területeket bérelni” – magyarázza a háromszéki politikus.
Fiatal gazdáknak adna használatba hosszú távú szerződéssel termőföldet az Állami Birtokok Ügynöksége. A gond az, hogy Erdélyben alig van már bérbe adható állami tulajdonú terület.
A földvásárlás elméletileg lehetséges, a gyakorlatban azonban rendkívül tőkeigényes. Egy kezdő gazdának ritkán van akkora saját forrása, hogy jelentős területeket vásároljon, a banki finanszírozás pedig nehezen hozzáférhető. A fiatal gazdák ezért jellemzően családi földdel indulnak, fokozatosan bérelnek hozzá újabb területeket, és pályázati támogatásokból próbálnak fejleszteni.
Az uniós agrárpolitikában külön támogatási forma létezik a fiatal gazdák számára. Ezekre a pályázatokra Romániában rendszerint óriási az érdeklődés. Könczei Csaba szerint az uniós támogatások többsége valóban aktív gazdákhoz kerül, és a pályázatoknak köszönhetően sok fiatal ténylegesen belevág a gazdálkodásba. Ugyanakkor előfordulnak formális megoldások is: idősebb gazdák átíratják a földet gyermekeik nevére, a pályázatot a fiatal nyeri meg, de a gazdaságot továbbra is a szülők vezetik. Ennek ellenére a képviselő úgy látja, hogy Székelyföldön a támogatások jelentős része valódi generációváltást segít.
amelyek között vezető helyen szerepel a nehézkes földvásárlás, a hitelhez jutás nehézsége, a magas földárak, valamint az induló tőke hiánya.
A kézműves tejfeldolgozás nemcsak idő-, hanem munkaigényes is, sok fiatalt nem vonz
Fotó: Orbán Orsolya
Könczei Csaba szerint Romániában komoly gondot jelent, hogy nincs kedvezményes agrárhitelezési rendszer. Az agrárpályázatokat elnyert fiatalok egy részének a későbbi lemorzsolódása is ezzel hozható összefüggésben, hiszen a termelést folyamatosan meg kell finanszírozni, ami Európa-szerte jórészt kedvezményes agrárhitelekből történik.
Bár Romániában működnek mezőgazdasági garanciaalapok, ezek nem tesznek különbséget fiatal és idősebb gazdák között. A bankrendszer sem kínál érdemi előnyt a kezdő mezőgazdászoknak: nincs kedvezményes kamatozású hitel, nincs hosszabb türelmi idő, és nincs speciális induló hitelkonstrukció. A képviselő szerint szükség lenne olyan államilag támogatott hitelprogramokra, amelyek a gazdaságindítás első éveiben biztosítanának kedvező finanszírozást.
Könczei szerint nem pusztán pénzhiányról van szó, hanem arról is, hogy nincs kidolgozott elképzelés arra, miként lehetne támogatni a fiatal gazdák belépését az ágazatba. Pedig az államnak vannak olyan pénzügyi intézményei, amelyeken keresztül speciális agrárhitel-programokat lehetne működtetni.
„A problémát tovább súlyosbítja a bürokrácia: rendezetlenek a tulajdonviszonyok, elaprózott a földbirtokrendszer, amit tovább nehezít, hogy lassúak a hagyatéki eljárások, és magasak a közjegyzői költségek” – mutat rá a háromszéki szakpolitikus.
Mindezek ellenére a mezőgazdaságban dolgozók szerint a generációváltás már érzékelhető. Erdélyi gazdafórumokon és szakmai találkozókon egyre több fiatal jelenik meg, különösen azok, akik pályázati támogatások segítségével indítottak vállalkozást. A folyamat azonban lassú, és önmagában nem biztos, hogy elegendő lesz ahhoz, hogy a romániai mezőgazdaság hosszú távon versenyképes maradjon.
valamint valódi kedvezményes agrárhitelezést létrehozni a fiatal gazdák számára. Könczei Csaba tapasztalatai szerint az RMDSZ-ben az elmúlt években felmerült egy olyan törvénykezdeményezés, amely a fiatal gazdákat hozhatná helyzetbe, de egyelőre nem haladtak tovább, mert keresik azokat a román politikai erőket, amelyek egy ilyen kezdeményezésben partnerek lennének.
Egy ehhez hasonló, a fiatal gazdákat célzó program nem feltétlenül csak állami támogatás kérdése, hanem egyfajta irányváltást jelentene a román mezőgazdaság számára, mert a mostani, zömében 60 év feletti generáció kilépése kilátástalan helyzetbe hozhatja a romániai mezőgazdaság jövőjét.
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Romániában a szakiskolai oktatás a rendszer mostohagyerekének számít. Az ígéretes szólamok ellenére a szakiskolák magukra vannak utalva. Videós riportunkban annak jártunk utána, miként működik Kolozs megye egyetlen magyar mezőgazdasági szakiskolája.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!