
Fotó: Jakab Mónika
Egységesen a fókuszváltást tartja a legfontosabbnak a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Alkalmazott Pszichológia Intézetének (API) munkaközössége egy évvel a verbális agressziójáról elhíresült Szamosközi István professzornak az egyetemről való eltávolítása után. „Nem a figyelemelterelést, hanem az elköteleződött cselekvést tekintjük célnak” – hangsúlyozta a lapunknak adott interjúban Kotta Ibolya, az API új vezetője. Elmondta: az intézet erős alapokon áll, így krízishelyzet után sem nehéz építkezni. Jó hírként újságolta, hogy a jóváhagyási folyamat utolsó szakaszába ért a régóta várt klinikai pszichológia és pszichológiai tanácsadás mesterképzés, melyet Erdély-szerte várnak, és amely megoldást jelenthet a magyar szakemberhiányra.
2022. december 29., 18:592022. december 29., 18:59
2022. december 30., 13:342022. december 30., 13:34
– Már egy éve, hogy verbális agressziója miatt Szamosközi István professzort eltávolították a Babeş–Bolyai Tudományegyetemről. Milyen a hangulat a pszichológia karon, az Alkalmazott Pszichológia Intézetnél? „Kibeszélték-e” a botrányos történéseket a kollégákkal, diákokkal? Az oktatók részéről született-e olyan közös döntés, hogy megszüntetik az eddigi gyakorlatot, és másfajta irányba indulnak el?
– Nagyon megterhelő időszak volt ez az intézet életében, hiszen ott lappangott a kérdés, hogy valójában van-e létjogosultsága az Alkalmazott Pszichológia Intézetnek (API) jelen formájában. Meggyőződésem, hogy igen, és örülök, hogy egyre többen szavaznak bizalmat a munkaközösségnek.
Nem a figyelemelterelést, hanem az elköteleződött cselekvést. Mi az, amit a jelenben megtehetünk a pszichológia és gyógypedagógusi szakmai képzésért és diákjainkért? Nagyon hamar tisztán megfogalmazódott, hogy melyek azok az értékek, amelyeket intézményként követni szeretnénk, és ezek iránytűként segítenek akár a tervezésben, akár abban, hogy hogyan oldjunk meg kényes problémákat vagy dilemmákat. Mindenképp szeretném hangsúlyozni: szó sincs arról, hogy a semmiből építkeznénk. Az intézet erős alapokon áll, így egy krízishelyzetet követően sem nehéz építkezni.
Fotó: Facebook/Kotta Ibolya
– Patthelyzetet idézett elő, hogy a karon a magyar oktatók közül csak Szamosközi István jogosult doktori képzést vezetni. Látnak-e erre megoldást a közeljövőben?
– A pszichológia képzésnek megfelelő doktori iskolákban jelenleg nincs más magyar doktori vezető, és az API munkaközösségében nincs pszichológiában habilitált oktató, aki rövid időn belül bekerülhetne a rendszerbe. Így ezzel mindenképp foglalkozni kell. Hozzátenném, hogy nem a magyar nyelven van itt a hangsúly, hiszen doktoranduszaink mindig is az állam nyelvén, azaz románul vagy nemzetközi nyelven, azaz angolul írták és védték meg a dolgozatukat, ahogy a képzés ideje alatt valamennyi vizsgát, projektet és bemutatót is.
Ráadásul úgy, hogy a román szakokon végző diákok száma többszöröse a magyarokénak. Tehát ebben a tekintetben mindenképp lépni kell. Külföldi intézményekben lennének potenciális befogadó doktorivezetők, de ez hosszú távon nem lehet megoldás. Az intézetnek ki kell termelnie egy olyan oktatót, aki megszerzi a habilitációt, és megfelel a doktori iskola követelményeinek is.
– Az Alkalmazott Pszichológia Intézet (API) új vezetőjeként milyen tervei vannak a jövőre vonatkozóan?
– Röviden: minden – tanulmányi, kutatási és a társadalmi szférával való kapcsolattartási – szinten szeretnénk az eddigi alapokra építkezve fejlődni. Ismerjük az erősségeinket, emellett a gyengeségeinket is. Számos terv megfogalmazódott, remélem, a humán erőforrást is sikerül mozgósítani ezek megvalósításához, és majd beszámolhatunk az eredményeinkről.
– Nemrég pszichológia-pszichoterápia konferenciát tartottak, évek óta először. Mi volt a célja a rendezvénynek, mennyire volt sikeres, és terveznek-e hasonlókat?
– Ez a konferencia elsősorban nyitás volt a diákok felé. Főleg az online oktatás után éreztük azt, hogy másképp kell megközelítenünk a diákságot, mint korábban. Szeretnénk feléleszteni a diák-tanár együttműködéseket, aktívabban bevonni az érdeklődő hallgatókat kutatói és gyakorlati tevékenységekbe. Ez nem megy egyik napról a másikra. Szeretnénk megtalálni, mivel motiválhatjuk őket arra, hogy a tantárgyi követelményeken túl is tűzzenek ki maguknak személyes és szakmai célokat az egyetemi évek alatt.
Másodsorban ezzel a konferenciával kívántuk jelezni azt is, hogy a klinikai pszichológia és pszichoterápia bekerült az intézet figyelmének fókuszába. Ezzel igazodunk a diákság igényeihez, de a piaci igényekhez is, hiszen az ilyen szakképesítéssel rendelkező magyar szakemberekből hiány van ma Erdélyben. A konferenciát összességében sikeresnek mondanám, a diákok visszaigazolták a hasonló rendezvények szervezésének fontosságát, így tartjuk magunkat a tervhez, és tavasszal, nyár elején más témakörben szervezünk hasonló eseményt.
– Az alkalmazott pszichológián belül számos ágazat létezik, mi az, amire a kolozsvári karon hangsúlyt fektetnek?
– A pszichológia szak népszerűsége mindeddig töretlennek bizonyult, és igyekszünk ezt meg is őrizni. Egyre nagyobb viszont az érdeklődés a gyógypedagógia szak iránt. Érdekesség, hogy gyógypedagógia alapképzésre zömében a szakma iránt eleve elköteleződött diákok jelentkeznek. Mindez arra kötelez bennünket, hogy átgondoljuk a gyógypedagógia képzés politikáját, erősítsük a humán erőforrást, új oktatókat csalogassunk a szakra, illetve tovább erősítsük a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, amelyek teret adnak a diákok szakmai és pedagógiai gyakorlatának, így például a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájával. Nemcsak kolozsvári intézményekkel, hanem az országban működő más ilyen jellegű tanintézetekkel, egyesületekkel, alapítványokkal, egyházi szervezetekkel is van együttműködés, ezt tovább szeretnénk erősíteni. Emellett a Romániai Magyar Gyógy-
pedagógia Egyesülettel elkezdtünk közös projekteket kidolgozni. Az önkénteskedés már hagyomány a gyógypedagógus diákok körében, akik számos egyesületnél gyűjtenek, gyűjthetnek szakmai és emberi tapasztalatot, de keresünk további lehetőségeket is az önkéntesi munkára. Mindemellett a nemzetközi együttműködés is elkerülhetetlen, és ezen a területen mindenképp sok teendő van még. Jelenleg az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Karának Gyógypedagógia szakért felelős oktatói kezdeményezésére egy közös, több országra kiterjedő ERASMUS-projekt tervezetén dolgozunk az inklúzió (szemléleti befogadás és elfogadás – szerk. megj.) témakörében. Ebbe az együttműködésbe kimondottan erős félként kapcsolódhatunk be, hiszen a hazai osztatlan gyógypedagógiai képzés (nincs alapszinten szakosodás valamely sérüléstípusra) olyan sajátos, számos előnnyel járó modell, amely kevéssé jellemző az európai gyakorlatra.
A végzős mesteris diákjaink jelenleg nevelési, iskolai és pályaválasztási tanácsadó bizonyítványt szerezhetnek a Romániai Pszichológusok Kollégiumánál (COPSI). Ez a gyógypedagógus hallgatóknak is járható út. A mesteri szintet illetően ugyanakkor már a korábbi években megfogalmazódott annak az igénye, hogy specifikusabb képzés(eke)t nyújtsunk. A tanterv (curriculum) szintjén jelentős módosításokkal próbálunk igazodni a megújuló szakmai igényekhez olyan tantárgyak bevezetésével, amelyek erős háttért biztosítanak a pályakezdőknek a gyerekekkel, serdülőkkel való munkában. Emellett jelentős változást hozhat majd az intézet életébe az a mesteri képzés, amely jelenleg a jóváhagyási folyamat utolsó fázisában van, és amely a klinikai pszichológia és pszichológiai tanácsadás képesítést biztosítaná a magyar anyanyelvű diákok számára. Ez a kezdeményezés nem az elmúlt hónapokban, hanem már korábban megszületett, mindenesetre nagyon drukkolunk, hogy végre megvalósulhasson. A pszichológia iránt érdeklődők talán Erdély-szerte lesik ezt a pillanatot, hiszen a pszichológia ezen ága a magyar oktatásban mindig háttérbe szorult.
– A járvány után nagyon felértékelődött a pszichoterapeuták szerepe, egyre többen érzik szükségét, hogy terápiára járjanak. Honnan ismerhető fel a jó terapeuta, és mi lenne a megfelelő hozzáállás a páciens részéről?
– Aki nem jó, az előbb-utóbb kirostálódik, és leveheti a cégért a rendelőjéről… de nyilván az lenne a jó, ha ezt nem a saját bőrünkön kellene megtanulnunk. A jó szakembernek nem kell nagyon reklámoznia magát, a kliensek ajánlani fogják ismerőseiknek. Mindenesetre nézzük meg, kinek szavazunk bizalmat. Számít az első benyomás, de a végzettség is fontos, az, hogy milyen képesítése van az illetőnek, és mennyire fejleszti magát. Az első találkozást követően dönthetjük el, hogy elköteleződünk vagy sem a közös munka mellett.
– Az önismeret, személyiségfejlesztés iránti igény is egyre nagyobb napjainkban, de sajnos sok az „önjelölt” szakember ezen a területen is. Az egyetemen szerveznek-e ilyen jellegű előadásokat, műhelybeszélgetéseket, és ha igen, gondolkodtak-e azon, hogy megnyissák ezeket a nagyközönség számára?
– Az egyetemi képzés elsősorban a szakmai ismeretek elsajátítására és a kompetenciák kialakítására fekteti a hangsúlyt, miközben hangsúlyozza a segítő szakemberek önismeretének és személyiségfejlesztésének fontosságát. Bizonyos szinten a gyakorlatok, szemináriumi gyakorlatok keretében az önismereti folyamatok beindulnak, de ennél sokkal többre van szükség a segítő szakmában. Ami a szakmai önismeretet illeti, az ősszel indított online előadás-sorozatunkban, a GyarAPItóban olyan szakembereket szólaltatunk meg, akik a tematikus előadást követően saját szakmai nehézségeikről, kudarcaikról és sikereikről is mesélnek, a diákok pedig kérdezhetnek. Ez persze nem személyes önismeret, de hozzájárul a szakmai önismeret fejlesztéséhez. Ami az önjelölt „szakemberekkel” szembeni védelmet illeti: vásárlóként tudatosnak kell lenni. A vásárlói tudatosság kialakításához viszont a piacnak minőségi szolgáltatásokat is kínálni kell, s ebben a szakmai felelősségvállalásban az intézet is ki kell vegye a részét.
és miért ne, támpontokat nyújtani a mentális egészség fenntartásához. Ezt napjainkban különösen fontosnak gondolom.
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat.
Több mint 250 áru- és személyszállító járművet ellenőriztek a Bihar megyei rendőrök az európai „Truck & Bus” művelet keretében az elmúlt 24 órában. Tizenegy hivatásos sofőr vezetői engedélyét és nyolc forgalmi engedélyt vontak be.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
szóljon hozzá!