2012. március 29., 09:392012. március 29., 09:39
Az 1910-es népszámlálási adatok szerint például az erdővidéki Nagybaconban 689 román hívőt vettek számba, míg tavaly már csak 72-en vallották magukat románnak, Bölönben 758-ról 385-re csappant a románok száma, Bereckben is felére csökkent a számuk, Gelencén 58-an maradtak, holott száz évvel ezelőtt 389 román lakott a községben, olvasható a tanulmányban.
Lăcătuşu szerint ennél sokkal drámaibb a helyzet Hargita megyében, ahol a települések háromnegyedében, pontosan 72 százalékában kevesebb mint 100 román él. Gyergyóditróban 1910-ben 556 román lakott, tavaly már csak 55-en vallották magukat románnak, Csíkszépvizen 644-ről 87-re esett vissza a számuk, Gyergyóalfaluban száz évvel ezelőtt 474 román nemzetiségű volt, mostanra csak 45-en maradtak. „A két megyében felgyorsult a román lakosság elmagyarosítása, és ha ez ilyen ütemben folytatódik, 20-30 év múlva a jelenleg vegyes lakosságú településeken is teljesen eltűnnek a románok” – véli Lăcătuşu.
A két megyében a tavalyi cenzus eredményei alapján tíz év alatt 12 százalékkal csökkent a románság aránya, míg a magyarok arányának a csökkenése kisebb mértékű volt, mint az országos átlag. Lăcătuşu ezekkel az adatokkal azt próbálja alátámasztani, hogy a két megyében diszkriminálják a románokat, és azt bizonyítja, hogy mekkora veszélyt jelenthet az autonómia.
Demeter László történész, Erdővidék Múzeumának igazgatója a Krónikának elmondta, a székely falvakban a 18. századtól éltek románok, például Zágonba, Zabolára a Mikó grófok telepítettek román jobbágyokat. Már akkor épültek kisebb ortodox vagy görögkeleti templomok, Bölönben a 19. század végén román felekezeti iskola működött. Demeter László hangsúlyozta, valószínű, száz évvel ezelőtt kevesebb román élt a Székelyföldön, mint amennyiről Lăcătuşu említést tesz, hiszen nem minden ortodox, görögkeleti vallású volt román nemzetiségű.
Az erdővidéki történész szerint természetes folyamat a kisebb létszámú közösségek beolvadása. „A történelem folyamán erre nagyon sok példa volt, és sajnos jelenleg is tapasztalható a szórványban élő magyarság esetében” – szögezte le Demeter László.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.