
A fenntartható életmód gyakorlati oldaláról tartottak pedagógus-továbbképzést Kalotaszentkirályon
Fotó: Ady Endre Szakiskola / Facebook
Elmélet és gyakorlat találkozott a fenntarthatóság jegyében azon a pedagógusképzésen, amelynek a kalotaszentkirályi Ady Endre Szakiskola adott otthont a hétvégén. A több megyéből érkező résztvevők előadásokon, interaktív foglalkozásokon és szabadtéri programokon keresztül mélyíthették el ismereteiket.
2026. március 30., 14:262026. március 30., 14:26
A fenntarthatóság jegyében szerveztek pedagógusok számára továbbképzést a kalotaszentkirályi Ady Endre Szakiskolában a hétvégén. A Fenntarthatósági Témahét – 3+7OK című pedagógusképzés a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közvetítésével valósult meg.
A képzést az RMPSZ részéről Péter Mónika-Mária nyitotta meg, míg a program zárásakor Irsai Mónika fogalmazta meg a közös munka tanulságait és jelentőségét. A szakmai esemény kiemelt jelentőségét növelte, hogy előadóként jelen volt Matolcsy Miklós, a Fenntarthatósági Témahét ügyvezetője. Előadásában átfogó képet nyújtott a program célkitűzéseiről, valamint a fenntarthatóságra nevelés aktuális irányairól. Hangsúlyozta: a környezettudatos szemlélet kialakítása ma már nem csupán lehetőség, hanem egyre inkább pedagógiai felelősség.
A képzés további meghívott előadói gyakorlati megközelítéssel gazdagították a programot. Győrfy Borbála múzeumpedagógiai módszereken keresztül mutatta be az élményszerű tanulás lehetőségeit, míg Gaudi Zsófia, az Alpa Egyesület képviseletében az agroökológia szemléletét ismertette. Ádámosy Gábor, a 16Trees Egyesület részéről a cserkészmozgalom eszköztárán keresztül hozta közelebb a természetközeli nevelés lehetőségeit.
Az iskolakertek pedagógiai szerepéről Halbritter András Albert és Mátyás Izolda, az Iskolakertekért Alapítvány képviselői tartottak előadást. A bemutató kézzelfogható eredményeként az intézmény udvara öt őshonos fával gazdagodott.
A programban helyet kapott kincskereső tevékenység is, amelyet Péter György-Árpád, a Silvanus Ökológiai Egyesület elnöke és az iskola földrajztanára szervezett. A résztvevők öt állomáson haladtak végig, amelyek a Fenntarthatósági Témahét idei fő témáira épültek:
A feladatok során a pedagógusok nemcsak gondolkodtak, hanem alkottak, mozogtak és együttműködtek is, miközben helyi termékeket gyűjtöttek.
A képzésen résztvevők közösen a tájegységre jellemző őshonos facsemetéket is elültettek
Fotó: Ady Endre Szakiskola / Facebook
A tevékenység helyszíne a Silvanus Ökológiai Egyesület új, mintegy háromhektáros telke volt, amely a Vigyázó-hegység lábánál, festői környezetben helyezkedik el. A terület története önmagában is példaértékű: egy idős tanárnő – az iskola tevékenységeit megismerve – döntött úgy, hogy a telket az intézmény mindenkori diákjainak adományozza. A hétvége során a terület „avatására” is sor került, amelynek keretében a résztvevők közösen öt őshonos fát ültettek el.
A képzés lebonyolításában az iskola diákjai is aktív szerepet vállaltak: önkéntesként segítették az állomások működését, a szakos tanulók pedig a felszolgálásban vettek részt. A programhoz egy volt diák is csatlakozott, aki korábban Zöld Tündér díjban részesült, a rendezvényt pedig rövid kulturális műsor színesítette. A szakmai tartalom mellett a közösségi élmények is hangsúlyos szerepet kaptak. A képzés megvalósulását az Alapértékek Kft., az Iskolakertekért Alapítvány és az RMPSZ támogatta.

Tusnádfürdő és környéke nemcsak lenyűgöző természeti adottságai, hanem átgondolt, fenntarthatóságra épülő fejlesztései által is egyre markánsabb helyet foglal el az ország turisztikai térképén.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!