2011. augusztus 17., 07:302011. augusztus 17., 07:30
Pintér István elnöktől megtudtuk, 1996-ban tulajdonképpen újraszervezés zajlott, hiszen 1969-től a rendszerváltásig törvény írta elő a hasonló intézmények működését, ám 1990 és 1995 között a csapat szétszéledt, a felszerelés és a székhely odalett, így a hagyományok ellenére a semmiből kellett újra összekovácsolni a nehéz terepre szakosodott mentőszolgálatot. Az első kormányhatározat, amelynek alapján a rendszerváltás után beindulhatott a munka, 1996-ban jelent meg, és a Salvamontot a Bihar Megyei Tanács fennhatósága alá sorolta, ám az valójában alulról szerveződött. „Akkorra kezdett felnőni egy újabb generáció, amely fontosnak tartotta újra létrehozni ezt a mentőszolgálatot – mesélte a Krónikának Pintér István. – A semmiből indultunk, lassan nőtte ki magát a szervezet. Nyolc-tíz éven át a tagok tartották el, saját felszerelésüket, saját autójukat használták” – idézi fel a nem is olyan távoli múltat az elnök. Először ugyanis csak pár évvel ezelőtt, 2005-ben kaptak nagyobb összegű támogatást a bihari önkormányzattól. S bár mai napig sok önkéntes dolgozik hegyi- vagy barlangimentősként a csapatban, öt saját alkalmazottja már van a Salvamontnak, és mára legalább filléres problémákkal nem küzdenek: tisztességes székhelyet kaptak, és már nem saját zsebből állják a benzinpénzt.
Ahhoz egyébként, hogy valaki hegyi- vagy barlangimentővé váljon, több évig tartó, komoly képzésen kell részt vennie – tudtuk meg. A Bihar Megyei Hegyi- és Barlangimentő-szolgálatnak jelenleg 35, engedéllyel rendelkező mentőse van, ezek nagy része a szabadidejében segít a hegyeken bajba jutottaknak, mellettük azonban tizenhat fiatal vesz részt épp most a képzéseken. Pintér István reményei szerint közülük kikerülhet majd néhány új, teljes munkaidős kolléga is, ahhoz ugyanis, hogy minél több kirándulóhelyen állandó őrjáratot tartsanak fenn, minél több olyan emberre van szükség, akinek nem kell a munkahelyéről szabadságot kérnie, hogy pár hetet vagy hónapot fent maradhasson a hegyen.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Megszólalt az 50 éves férfi, aki halálos balesetet okozott Brassó belvárosában.
Pénteken reggel használatba adták a nagyváradi körgyűrű legújabb felüljáróját – tudatta a beruházásért felelős Bihar megyei önkormányzat.
Évszázados hagyományból születnek új művek, amelyek a templomba nem járókat is megszólítják. Reneszánszát éli a magyar egyházzene? Mi dönti el, hogy a kortárs alkotások közül melyek válnak idővel maguk is hagyománnyá?
Az illetékes hatóságokhoz fordult Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, a jelenségért felelős cégtől pedig bocsánatkérést vár, miután elviselhetetlen bűz lepte el a kincses várost.
A múlt emlékeit őrző és a jövőnek szóló üzeneteket egyaránt magukban foglalják azok az új időkapszulák, amelyeket augusztus 13-án, Csíksomlyón helyeztek el a kegytemplom új toronygombjaiban.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt az 50 éves férfit, aki kedd este Brassó belvárosában autóval elgázolt három gyalogost, akik közül ketten a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig súlyos állapotban került a megyei kórház intenzív osztályára.