2011. augusztus 17., 07:302011. augusztus 17., 07:30
Pintér István elnöktől megtudtuk, 1996-ban tulajdonképpen újraszervezés zajlott, hiszen 1969-től a rendszerváltásig törvény írta elő a hasonló intézmények működését, ám 1990 és 1995 között a csapat szétszéledt, a felszerelés és a székhely odalett, így a hagyományok ellenére a semmiből kellett újra összekovácsolni a nehéz terepre szakosodott mentőszolgálatot. Az első kormányhatározat, amelynek alapján a rendszerváltás után beindulhatott a munka, 1996-ban jelent meg, és a Salvamontot a Bihar Megyei Tanács fennhatósága alá sorolta, ám az valójában alulról szerveződött. „Akkorra kezdett felnőni egy újabb generáció, amely fontosnak tartotta újra létrehozni ezt a mentőszolgálatot – mesélte a Krónikának Pintér István. – A semmiből indultunk, lassan nőtte ki magát a szervezet. Nyolc-tíz éven át a tagok tartották el, saját felszerelésüket, saját autójukat használták” – idézi fel a nem is olyan távoli múltat az elnök. Először ugyanis csak pár évvel ezelőtt, 2005-ben kaptak nagyobb összegű támogatást a bihari önkormányzattól. S bár mai napig sok önkéntes dolgozik hegyi- vagy barlangimentősként a csapatban, öt saját alkalmazottja már van a Salvamontnak, és mára legalább filléres problémákkal nem küzdenek: tisztességes székhelyet kaptak, és már nem saját zsebből állják a benzinpénzt.
Ahhoz egyébként, hogy valaki hegyi- vagy barlangimentővé váljon, több évig tartó, komoly képzésen kell részt vennie – tudtuk meg. A Bihar Megyei Hegyi- és Barlangimentő-szolgálatnak jelenleg 35, engedéllyel rendelkező mentőse van, ezek nagy része a szabadidejében segít a hegyeken bajba jutottaknak, mellettük azonban tizenhat fiatal vesz részt épp most a képzéseken. Pintér István reményei szerint közülük kikerülhet majd néhány új, teljes munkaidős kolléga is, ahhoz ugyanis, hogy minél több kirándulóhelyen állandó őrjáratot tartsanak fenn, minél több olyan emberre van szükség, akinek nem kell a munkahelyéről szabadságot kérnie, hogy pár hetet vagy hónapot fent maradhasson a hegyen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Újabb két határrendészt vettek őrizetbe a Szatmár megyei halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Egyiküket 30 napos előzetes letartóztatásba helyezték, miután felmerült a gyanú, hogy megpróbálta akadályozni az ügyészség nyomozását.
Egy erdélyi kötödei munkásnő és egy angol kamionsofőr szerelméből államügy lett a kommunista Romániában. A hatóságok megtagadták tőlük a házasságkötést, ezért a lány a jármű rejtett rekeszében, ingbálák közé bújva hagyta el az országot.
Az illegális fakitermelés visszaszorítását célzó új alkalmazást fejlesztett ki egy erdélyi szakember.
A rendőrséghez és a kiberbiztonsági hatósághoz fordult a nagyváradi RER Vest hulladékgazdálkodási szolgáltató, miután egy ismeretlen személy jogosulatlanul hozzáfért a cég ügyfélszolgálati portáljának teljes adatbázisához.
Tüntetést hirdettek hétfőre a vidombáki IAR repülőgépgyár alkalmazottai.
Menetrendváltozás nyomán novembertől az eddiginél kevesebb járatot indít Marosvásárhelyről Budapestre a Wizz Air.
Látogatottsági adatok