Felüljáró Gyorok bejáratánál: felújításra szorulnak a sínek és a felsővezetékek
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Partnerséget köt az Arad megyei és az aradi önkormányzat annak érdekében, hogy közösen pályázzák meg a megyeszékhelyt Arad-Hegyaljával összekötő, több mint 30 kilométeres villamossínpálya felújítási munkálatainak költségeit. A nagyszabású felújítással a tömegközlekedést szeretnék kényelmesebbé, biztonságosabbá és a gépjárműhasználattal szemben vonzóbbá tenni. Ez környezetvédelmi szempontból is előnyös lenne, de idegenforgalmi célja is van a beruházásnak: szeretnék rendszeresíteni az egykori hegyaljai villamosvasút, a „zöld nyíl” nosztalgiajáratait.
2025. március 03., 18:542025. március 03., 18:54
Arad-Hegyalján található a történelmi Magyarország egyik leghíresebb vörös bortermelő vidéke: Ménes „zászlóshajóját”, a kadarkát a feljegyzések szerint Mátyás király udvarába is szállították, de ugyancsak híres a feketeleánykája, a fehér borok közül pedig a csak itt előállított magyarádi mustos fehér egyenesen különlegességnek számít. Az egykor 4000 hektáros szőlő- és bortermelő vidék – amely a felújításra szoruló villamossal is megközelíthető – az alföld és a dombság találkozásánál fekszik, a borászok szerint ez adja a sajátos mikroklímát, amitől híresen jó minőségű borok születnek a vidéken.
A kommunista időkben az állami borgazdaság művelte a területet, a rendszerváltást követő privatizáció során sokan visszaigényelték a szőlőket, de hamar rájöttek, hogy nem rendelkeznek sem kellő berendezéssel, sem szaktudással a borkészítéshez, így aztán hektárszámra kerültek parlagra a szőlődombok. A 2010-es évek óta reneszánszát éli a borászat, néhány helyi és külföldi nagygazdaság mellett sokan kisüzemi és háztáji szinten palackozzák a hegy levét, jelenleg mintegy 2400-2500 hektáron terem szőlő a vidéken.
Az 1970-es évektől kezdődött fokozatos felszámolása: előbb lebontották az aradi indóházat, később megszüntették a Gyoroktól Máriaradna, illetve Pankota felé elágazó szárnyvonalakat, 1984-ben pedig az aradi tömegközlekedési vállalathoz (CTP) került a kisvasút, amelynek karbantartására keveset fordítottak. A villamosközlekedés kiterjesztésével, a gépkocsik elterjedésével mind jobban leépült, mígnem 1991 októberében végleg felszámolták.
Gyorok központjában fordul vissza a villamos. A felsővezetékek villanyoszlopai a hegyaljai vasút idejéből maradtak meg, akkor műszaki újdonságnak számított a vasbeton oszlopok használata
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nyomvonalát a városi villamosközlekedésbe integrálták, jelenleg közel 30 kilométeren át zötykölődik a villamos Aradtól Öthalom, Mondorlak, Maroscsicsér és Szabadhely érintésével Gyorokig, illetve vissza.
A sínpár elavult, a megállóhelyek felújításra szorulnak, a felsővezetékek rászolgáltak a cserére. Mindezek érdekében az Arad megyei és az aradi önkormányzat partnerséget köt, hogy közösen dolgozzák ki a nagyszabású rehabilitáció műszaki tervét, és együtt nyújtsanak be pályázatot európai uniós vissza nem térítendő támogatásra – jelentette be a minap Sergiu Bîlcea, a megyei tanács alelnöke.
Ezt egészíti ki az a beruházás, amiről már korábban beszámoltunk, és ami a Szabadhely és Gyorok közötti műút kiszélesítéséről és kerékpárút építéséről szól.
A mind nagyobb számban érkező turisták igényeinek jobb kiszolgálása érdekében az Arad megyei önkormányzat kiszélesíti az utat Szabadhely és Gyorok között és kerékpárúton is elérhetővé teszi a hegyaljai települést.
Jelenleg a villamosközlekedés lassú az elavult infrastruktúra miatt, ugyanilyen okokból költséges a karbantartása, mindezek miatt pedig az Arad vonzáskörzetében élők az elővárosi tömegközlekedés helyett a gépkocsikat választják, ami környezetszennyezést és nagy közlekedési dugókat okoz – indokolta Sergiu Bîlcea a felújítás szükségességét a megyei tanács által kiadott közleményben.
A munkálatok jó esetben az év második felében kezdődhetnek el, és előreláthatólag három évig fognak tartani, ez idő alatt az utasokat villamospótló autóbuszok szállítják majd.
A gyoroki depóban őriznek néhány motor- és pótkocsit a „zöld nyíl” egy felújított nosztalgiaszerelvényével együtt. 2017-ben a megyei önkormányzat kezdeményezésére tavasztól őszig hétvégenként közlekedett Arad és Gyorok között a felújított villamosvonat, ezzel próbálták fellendíteni a helyi turizmust, egyben a Hegyalja szőlő- és borvidékét.
Az ötletgazda Gyorok polgármestere, Corneliu Popi Morodan volt, aki ki akarta aknázni borvidékben és a bányatavakban rejlő idegenforgalmi vonzerőt, a természeti adottságokat és az ipartörténeti emlékeket. Partnernek sikerült megnyernie a megyei tanács, a megyei múzeum, a megyei kulturális központ és az aradi tömegközlekedési vállalat vezetőségét (utóbbi intézménynél egyébként már csak két villamosvezetőt találtak, akik tudták vezetni a muzeális értékű vonatot).
A turistajárat vasárnaponként indult Mikelakáról, a megyeszékhely keleti külvárosából, és mintegy másfél óra alatt tette meg Gyorokig a 25 kilométeres utat. A végállomáson szórakoztató műsorral várták az utasokat, akik a menettérti jegy ellenében a bormúzeumot és a villamosmúzeumot is meglátogathatták. Három éven át közlekedett a turistajárat igény szerint, de a koronavírus-járvány idején felfüggesztették a közlekedést, azóta pedig az infrastruktúra rossz állapota miatt nem indították újra a nosztalgiajáratot
Andó András, az Arad megyei tanács kommunikációs osztályának igazgatója a Krónikának elmondta: ha befejeződik az elővárosi tömegközlekedést érintő nagyberuházás, az önkormányzat szándékában áll, hogy ismét rendszeresítse a nosztalgiajáratot Arad-Hegyaljára.
1906. november 10-én tette meg próbaútját a maga korában modern, Európában is ritkaságszámba menő vicinális, amely összekötötte Aradot a szőlő- és bortermelő vidékével, Hegyaljával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!