„Nagyon díszes lehetett”. A középkori festett kapuzat az amiensi katedráliséhoz hasonló színekben pompázhatott
Fotó: Jakab Mónika
Nemcsak díszesek, színesek is voltak a kolozsvári Szent Mihály-templom bejáratai a középkorban – számos más érdekesség mellett erre a felfedezésre jutottak a felújítás során a szakemberek. Az általuk feltárt titkokról Szathmári Edina művészettörténész, a kivitelező cég munkatársa számolt be.
2020. augusztus 30., 09:042020. augusztus 30., 09:04
2020. augusztus 30., 09:082020. augusztus 30., 09:08
Az előadáson többek között kiderült, hogy a kolozsvári Főtér ékessége 150 év alatt épült, de teljes egészében sose készült el. Az uniós pénzből jelenleg is zajló felújítási munkálatok miatt 2018 augusztusában bezárta kapuit a nyilvánosság előtt, fel van állványozva. Az állványok pedig lehetőséget adnak a szakembereknek arra, hogy közelről vegyék szemügyre az impozáns épületet, a látottak alapján következtetéseket vonjanak le történetéről.
Többek között a műemlék különböző periódusairól jutottak értékes információkhoz, a templomot ugyanis az évszázadok során többször átépítették. A legrégebbi része a szentély, a középkorban elsőként készülhetett el, a falak utána épültek a vistai és kolozsmonostori kőbányákból származó kőből.
Tervezett két tornya közül csupán az északnyugati valósult meg, de a 17. században megsérült, újat kellett építeni. 1703-ban a barokk torony megsérült, a jelenleg látható torony a 19. században épült.
A 20. századi helyreállításnak ma is isszák a levét a szakemberek, mivel cementalapú fugát használtak a sérülések kezelésére, miközben a templom ennél puhább állagú mészkőből épült. A cement ráadásul nedvesség hatására változtatja térfogatát, ami óriási kárt tett a mészkőben, számos elemet kell pótolni.
Fotó: Pap Melinda
„A legnagyobb feladat eltávolítani és mészkőalapú anyaggal pótolni a korábbi fugát” – vázolta a kihívásokat Szathmári Edina. A művészettörténész szerint az is gondot okoz, hogy korábban nem volt csatorna a templomon, így az esővíz végigfolyt a támpilléreken, kárt tett bennük, így a lepattogzott felületeket javítani, pótolni, cserélni kell.
A felújítás során festéknyomokra is bukkantak a szakemberek, kiderült, hogy a stilisztikailag a kassai dóm bejáratához hasonlítható déli kapunál a díszítések festve voltak, vörös és kék festésre utaló nyomokat találtak.
Mivel a déli oldal jobban ki van téve az időjárás viszontagságainak, jobban is károsodott, itt van szükség a nagyobb beavatkozásra, ami a művészettörténész szerint inkább állagmegőrzés, mint rekonstrukció, hiszen a meghibásodások javítása mellett azon is dolgoznak a szakemberek, hogy ne károsodjon tovább a felület. A felújítás során arra a következtetésre jutottak, hogy a templomhajónak gótikus, nyitott előcsarnoka is lehetett, amit a barokk korban módosítottak.
A különböző építési periódusok megkülönböztetésében a kőfaragó jelek is segítenek. A templombelső feltárása során a 20. századi vakolatot eltávolították, így feltárultak a részletek. Többek között kiderült, hogy
Más középkori templomokhoz hasonlóan feltehetően szentélyrekesztő (szerzetesi templomokban a szerzetesek részére fenntartott helyet a laikusok részétől, a templomhajót a kórustól elválasztó, gazdagon díszített elem) is lehetett itt, de nem találtak erre utaló nyomokat.
Fotó: Jakab Mónika
Szathmári Edina szerint a feltáruló építési fázisokból a templom egész középkori története rekonstruálható. Elmondta, március–áprilisban a szentélyben falkutatás zajlott, de nem találtak középkori falképeket, csak a barokk vakolatot, az előző rétegeket eltávolíthatták. Érdekes felfedezésekre a boltozat alatti rész vizsgálata során bukkantak, a déli oldalon fémszálakkal megerősítették a süvegeket, és a tisztítás után vakolás következett, ezáltal is erősödik statikailag a boltozat, magyarázta a művészettörténész. Mivel a 20. századi restaurálás során letisztították a bordákat, sérült a vélhetően a 18. századból fennmaradt zöldes festés.
Érdekes eleme a műemléknek a huszártorony is, a szentély fölé erősített könnyű faszerkezetű tornyocska kihívás elé állította a szakembereket, ugyanis a 18. századi, cinklemezekkel borított építmény súlyosan károsodott.
A tetőszerkezet egy rész a 18., a másik része a 19. századból való, a cserép az 1890-es években került rá, amikor sokat dolgoztak a tető és a boltozat megerősítésén, datálta az elemeket a szakember. Elmondta, a szentély boltozatát megőrzik, csak a nagyon hiányos, sérült köveket pótolják vistai alapanyaggal. Az ezeken talált mesterjegyeket is dokumentálják, ezekből adatbázis készül, és a festékanyagok alapján a középkori festés virtuális rekonstrukcióját is tervezik.
Szathmári Edina szerint a renoválás után várhatóan megnyitják a csigalépcsőket is, és a teljes Szent Mihály-templom bejárhatóvá válik, a kívül-belül felállványozott épület most biztonsági okokból nem látogatható.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!