Az ortodox katedrális tövében a középkori városmagra, Péntekhelyre utaló leleteket találtak a régészek
Fotó: Bihari Napló/Alexandru Nițescu
Csontokra és falmaradványokra bukkantak a napokban a munkások a nagyváradi vár szomszédságában, az ortodox székesegyház körül zajló mélygarázs-építési munkálatok során. Zatykó Gyula polgármesteri tanácsos szerint fel kell tárni a területet, még akkor is, ha ez az építkezés késleltetését eredményezné.
2021. február 19., 08:032021. február 19., 08:03
2021. február 22., 16:472021. február 22., 16:47
Vélhetően a középkori Várad városmagját találhatták meg a régészek az ortodox székesegyház körül zajló mélygarázs-építési munkálatok során. A vár szomszédságában lévő építőtelepen a napokban csontokra és középkori falmaradványokra bukkantak a munkások, így a CEC Bank előtti részen zajló munkálatokat le kellett állítani, hogy a régészek jobban szemügyre vehessék a terepet.
Doru Marta, a Körösvidéki Múzeum régésze az Ebihoreanul hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy a szakemberek az ásatások első szintje alatt egy erődítményszerű építmény nyomaira bukkantak, melynek az lehetett a szerepe, hogy védelmet biztosítson a várban lakók számára az ellenség ellen, még mielőtt az eljutna a várárokig.
A régész arról is beszámolt, hogy két méterrel a járószint alatt három csontvázra és egy középkori falmaradványra bukkantak a munkások, feltételezéseik szerint ez egy, az 1300-as években épült templom, a Szentlélek templom nyugati fala lehet, azonban a bizonyossághoz további ásatásokra van szükség.
Az érintett terülten egyelőre le kellett állítani a munkagépeket
Fotó: Bihari Napló/Alexandru Nițescu
A terület feltárása már amiatt is fontos lenne, vélte, mivel erre eddig nem került sor, holott alkalom bőven lett volna rá, hiszen a kommunizmusban számos tömbház épült itt, majd a 90-es években ide húzták fel a grandiózus ortodox székesegyházat is.
Ezen a véleményen van Zatykó Gyula, Florin Birta polgármester magyar ügyekért felelős tanácsosa is, aki a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy
A polgármesteri tanácsadó szerint a régészeti feltárásnak akkor is meg kellene történnie, ha ez a munkálatok késleltetését eredményezné, mint rámutatott, erre a törvény is kötelezi a beruházót és a kivitelezőt egyaránt. „Az építőtelep más részein attól még folytatódhat a munka, csak most már a kotrógép helyét a seprű veszi át” – fogalmazott lapunknak Zatykó Gyula. Ezzel arra utalt, hogy a munkásoknak ezek után jóval körültekintőbben kell eljárniuk, és a gépek helyett inkább a kétkezi munkát kell alkalmazniuk, nehogy bármiben is kárt tegyenek.
Az építőtelep érintett részén már le is állt a munka, Călin Roman, az egyik kivitelező, az Erbaşu Transilvania cég igazgatója az Ebihoreanulnak úgy nyilatkozott, hogy a területet elkerítették, és addig nem nyúlnak hozzá, míg nem kapnak kellő útmutatást a régészektől.
A Bihari Napló történelmi forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a munkások vélhetően a középkori Várad központjának, Péntekhelynek a maradványaira bukkanhattak, amely a vár megépülte után, annak nyugati oldalán jött létre. Ezek a leletek azért is nagyon fontosak, írja a lap, mivel a környék kommunizmusban való beépítése során – amikor a sokemeletes panelházak felhúzásához nagyon mélyre le kellett ásni – a középkori város maradványai nagyrészt megsemmisültek, így
A régészek első körben letisztítják a várhoz közeli területet
Fotó: Bihari Napló/Alexandru Nițescu
Sorin Bulzan, a Bihar Megyei Kulturális Igazgatóság régésze – aki a katedrális körüli munkálatok régészeti felügyeletét látja el – a Bihari Naplónak úgy nyilatkozott, hogy a helyszínen kétféle feltárás lehetséges: a régészeti felügyelet, amikor a szakemberek csak felügyelik a munkát, illetve a megelőző konzerválás, amikor aktívan is beavatkoznak. Bulzan szerint egyelőre az elsőt alkalmazzák, de ha bebizonyosodik, hogy értékes leletekről van szó, áttérnek a megelőző konzerválásra. A régész elmondta, hogy
a 3–3,5 méter mélyen zajló ásatások során, ennek megállapításához azonban további bizonyítékokra van szükség.
A szakember a napilapnak arról is beszámolt, hogy a további teendőkről a területi, illetve az országos műemlékvédelmi bizottság dönt majd, miután elküldik nekik a régészeti felügyeleti szakjelentést. Az ilyen régészeti leleteket amúgy in situ (helyben) kell konzerválni, de azt még nem tudni, hogy ez esetben módosulna-e az ide tervezett mélygarázs terve.
Az ortodox katedrális és a körülötte lévő építőtelep a vársáncon átívelő gyaloghídról
Fotó: Bihari Napló/Alexandru Nițescu
Nagyvárad egyik legforgalmasabb pontján, a Kolozsvári út és a vár közvetlen szomszédságában található ortodox katedrális körül építi meg az önkormányzat a város első P&R (Park and Ride, azaz parkolj és utazz) típusú mélygarázsát. A december elején elkezdett beruházás célja, hogy a városba behajtók itt letegyék a gépkocsijukat, és a helyi tömegközlekedésre váltsanak, megszabadítva a belvárost a zsúfolt autósforgalomtól. Ennek érdekében mindazok, akik itteni parkolócédulával rendelkeznek, aznap ingyenesen használhatják majd a helyi tömegközlekedési eszközöket.
A 24,4 millió lej értékű projektet a városkasszából finanszírozzák, az ismert váradi építész, Pafka Ernő tervezte. A versenytárgyalást megnyerő Construcţii Erbaşu és Simbac cégeknek egy év alatt kell elkészülnie a munkával, a létesítményt Florin Birta polgármester szándéka szerint 2021. december elsején avatnák fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!