A Mária-oszlop visszahelyezését Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője kezdeményezte 2018-ban a néhai Kovács Sándor főesperessel az önkormányzatnál
Fotó: RMDSZ/Rusz Tamás
Felszentelték és megáldották csütörtökön, Nagyboldogasszony ünnepén a Kolozsvár belvárosába, a piarista templom elé visszaállított Mária-oszlopot, Erdély második legrégebbi köztéri emlékművét.
2024. augusztus 15., 15:142024. augusztus 15., 15:14
2024. augusztus 15., 16:402024. augusztus 15., 16:40
A barokk fogadalmi szobor, a város legrégebbi köztéri alkotása a magyar közösség és az egyházak összefogása révén évtizedes „száműzetés” után került vissza eredeti helyére, ahonnan a kommunista rezsim ideológiai okokból elköltöztette.
Kerekes László gyulafehérvári római katolikus segédpüspök szentelte fel és áldotta meg a piarista templom búcsúja keretében. Szentbeszédében hangsúlyozta: ahogy a középkorban, a járványok idején, mai énközpontú világunkban is szükségünk van arra, hogy Máriára tekintsünk, az ő életét mintázzuk, hiszen az emberiség ma is „erkölcsi lejtőn halad”. Szűz Mária követendő példa, hiszen életével, imádságával mindig Istenre mutatott. „Az ő életén keresztül mi is rátekintünk Istenre, s az ő nagyságát, jóságát dicsérjük” – fogalmazott.
László Attila kolozs-dobokai főesperes, a Szent Mihály-templom plébánosa a hála, köszönetmondás és imádkozás napjaként jellemezte az ünnepet, amikor a közösség „a történelem hullámzó idején túl” bizalommal tekint a jövőbe, ehhez kér erőt.
– hívta fel a figyelmet. Felidézte: a Mária-oszlop visszahelyezését Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője kezdeményezte 2018-ban a néhai Kovács Sándor főesperessel az önkormányzatnál, a kezdeményezést az egyházak és az RMDSZ is felkarolta. Külön köszöntötte az adományozó Kornis család leszármazottait, és köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták, hogy „az ősök által megálmodott módon legyen ékköve a városnak, emlékeztetve múltra és jövőre”.
Fotó: RMDSZ/Rusz Tamás
Oláh Emese alpolgármester beszédében rámutatott: a Mária-oszlop „a remény, hit és hála jelképe”. Visszahelyezése nemcsak a múlt előtti tisztelgés, hanem a jövő iránti elkötelezettség jele is, mondta, aláhúzva, hogy az ilyen szimbólumok „mutatnak utat a jövő generációjának, jelzik hovatartozásunkat”. Visszaállítása olyan eredmény, mely igazolja a magyar képviselet szükségességét Kolozsváron - mondta.
Kifejtette: a felújított Farkas utca és környéke, a Mária-oszlop, az itt lévő templomok, az egyetem és iskolák, a Főtér olyan hangulatot kölcsönöz Kolozsvárnak, mely bármelyik nyugat-európai városéval vetekedhet.
– fogalmazott, a magyarellenességgel vádolt Gheorghe Funar régebbi polgármesterre utalva. Hozzátette: mindent meg kell tenni azért, hogy ez a jövőben ne változzon, „a múlt szelleme ne kísértse többé a kolozsváriakat, értékeink soha többé ne csorbuljanak”.
Oláh Emese: napjainkra Kolozsvár visszanyerte egykori méltóságát
Fotó: RMDSZ/Rusz Tamás
Macalik Arnold építész, a Farkas és Egyetem utcák felújításának tervezője emlékeztetett arra, hogy a fogadalmi oszlopot megrendelője, gróf Kornis Antal a pestisjárvány után állíttatta, melyben édesapja, felesége és nagyobbik lánya is életét vesztette. Külön felhívta a figyelmet a templomok, iskolák és egyetem által közrefogott tér jelentőségére, a Mária-oszlop szépségére, és felolvasta azt az imát, melyet acéllemezre vésve helyeztek el a Mária-szobor belsejébe.
Az oszlopon álló Szűz Mária-szobor az eredeti alkotás hiteles másolata – az eredetit múzeumi körülmények között őrzik –, míg az oszlop szobrászati elemei közül többnek az eredeti változata került ki köztérre. A Mária-oszlopra a római katolikus, evangélikus-lutheránus, unitárius, ortodox és görög katolikus egyházak képviselői mondtak imát.
Több évtized után kerül vissza eredeti helyére, a belvárosi Egyetem és Farkas utcák kereszteződésénél kialakított kis térre. Elkészítésére 1744-ben kötött szerződést az erdélyi katolikus arisztokrácia jelentős képviselője, Kornis Antal az erdélyi barokk szobrászat fő mesterével, Anton Schuschbauerrel. Megrendelője az emlékművet hálaadománynak szánta az 1738-ban kezdődött pestisjárvány elmúltáért.
Fotó: RMDSZ/Rusz Tamás
A barokk fogadalmi szobrot a román kommunista hatóságok 1959-ben, restaurálása után bontották le azon indokkal, hogy akadályozza a gépkocsiforgalmat. 1961-től az egyik legnagyobb lakótelepen található, két sugárút által közrezárt Szent Péter és Pál apostolok nevű templom kertjében állt, ahol a nagy gépkocsiforgalom miatt alig volt észrevehető.
A belvárosba való visszahelyezéséről 2018-ban döntött a képviselőtestület, a belvárosi utcák gyalogövezetté alakítását célzó projektnek volt a része. A helyreállítás Kolozsi Tibor szobrászművész tervei alapján történt, az emlékmű körüli teret Macalik Arnold építész tervezte. A restaurálást Kiss Zoltán Árpád és Gere István kőfaragó, André Csongor és Sipos István Márton szobrász, valamint Bede Ingrid Izabella keramikus végezte.
Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én áldják meg az Egyetem utcában elhelyezett kolozsvári Mária-oszlopot – olvasható László Attila főesperesnek, a Szent Mihály Római Katolikus Plébánia plébánosának közleményében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A skanzen csökkentett jegyárakkal és a Bánság, illetve távolabbi tájegységek autentikus népi építészetét és háztáji gazdálkodását bemutató nevezetességekkel, köztük a babsai magyar házzal várja a látogatókat.
Az elmúlt tíz évben példátlan mértékű fejlesztések valósultak meg az erdélyi református egyházban a magyar állami támogatásoknak köszönhetően. Kolumbán Vilmos József püspök szerint a beruházások messze túlmutatnak az épületek felújításán.
Elkezdődik az erdélyi szecessziós építészet kiemelkedő példájának tartott marosvásárhelyi közigazgatási palota külső felújítása. A Maros megyei önkormányzat aláírta a kivitelezési szerződést a közbeszerzést elnyerő céggel – közölték.
Az erdélyi magyar autonómiaküzdelem jelenlegi helyzetéről és európai összefüggéseiről beszélt Tőkés László, Szilágyi Zsolt, valamint Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés főtitkára egy szerdai kolozsvári sajtótájékoztatón.
Szerdán kora reggel kigyulladt egy habszivacsgyár Aradon, az óriási füst miatt a lakosság egy részét Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a légszennyezés veszélyeire. A kigyulladt gyár füstje a határ túloldalán is látszott.
Immár több mint 50 százalékban elkészült az A1-es autópálya dél-erdélyi szakaszának még hiányzó, „medvealagutas” része, azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a sztráda nem készül el az idei határidőre.
Az elmúlt hetekben több súlyos közlekedési baleset történt romániai településeken, amelyekben kerékpárosok vesztették életüket, vagy súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek. A rendőrség a legfontosabb közlekedési szabályok betartására figyelmeztet.
Częstochowa és Krakkó szentélyeihez tizedik alkalommal indul el a Fekete Madonna Zarándokvonat június 22–26. között. A jubileumi zarándoklat a Kárpát-medence magyarságának egyik legjelentősebb közös lelki eseménye.
A szilágycsehi ortodox közösség adománygyűjtő kampányt indított a helyi református templom helyreállításának támogatására, miután a 16. századi műemlék templom tornya február elején összeomlott – adta hírül kedden az Agerpres hírügynökség.
Kockázatos drogokkal való kereskedelemmel, bűnsegédlettel, valamint bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével gyanúsítanak több személyt Arad megyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!