Modernizálják a helyi katasztrófavédelmi egység felszerelését Nagykárolyban, és elképzelhető, hogy a lakosság számára is tartanak tájékoztatót a tekintetben, hogy mi a teendő földrengés esetén.
2014. április 15., 17:442014. április 15., 17:44
Kovács Jenő polgármester (képünkön) – aki ez ügyben a prefektúrával és a megyei katasztrófavédelmi felügyelőséggel folytatott tárgyalásokat a napokban – lapunk érdeklődésére sietett leszögezni: nincs semmi probléma, rutinműveletről van mindössze szó.
Kifejtette: Szatmár megyében Nagykároly és közvetlen környéke számít a leginkább földrengésveszélyesnek, emiatt gondolta úgy, hogy nem árt megtenni az alapvető óvintézkedéseket, hogy ne kelljen kapkodniuk, ha netalántán baj történne.
Mint megtudtuk, egyeztetni kíván a helyi katasztrófavédelmi csapattal is, melynek felszereltségét valószínűleg generátorokkal, valamint rádiós rendszerrel bővítik, hogy akkor se kelljen lemondaniuk a kommunikációról, ha a mobiltelefonok nem működnének.
Önkormányzati támogatás felújításra
Önkormányzati finanszírozást kaphatnak épület-felújítási munkálatokhoz azon magánszemélyek, akik ingatlanjait földrengés rongálja meg – döntött kedden a szenátus. A Diana Tușa képviselő által jegyzett jogszabály-módosítással a közigazgatási bizottság nem értett egyet, a kifogásokat azonban a plénum elutasította. Amennyiben a képviselőház is rábólint a javaslatra, a helyi önkormányzatok – a központi költségvetésből e célra kapott pénzügyi keret függvényében – a felújítási munkálatokat is finanszírozhatják. A jelenleg érvényben levő törvény szerint a polgármesteri hivatalok a földrengéskárok csökkentésével kapcsolatosan csakis a műszaki tanulmányok díjait vállalhatják át.
Nagykárolyban nagy erejű földrengést egyébként 1834-ben jegyeztek utoljára. Kovács Jenő szerint a városban levő épületek többsége kibírna egy nagyobb rengést, mivel az 1975-ös bukaresti földrengést követően kiadtak egy szabályzatot a különféle veszélyövezetekbe tartozó ingatlanok stabilitási normáira vonatkozóan, melyet 1976-tól kezdődően kötelező módon be is tartott mindenki. Nagykárolyban például azóta tartós betonstruktúrákkal látják el a tömbházakat.
A polgármester elmondta: a város egyébként nem tartozik a nagy veszélynek kitett területek közé. Összehasonlításként elmondta: míg a Romániában leginkább földrengésveszélyesnek számított Vrancea térségében az építészek számára előírt biztonsági szint 40-es, addig Nagykárolyban mindössze 20-as, de Szatmárnémetiben is eléri a 16-ot.
„Nem árt az ilyesmit időnként átbeszélni a szakemberekkel, nem kell semmi rosszra gondolni” – hangsúlyozta az elöljáró, hozzátéve: nem szeretné, ha az emberek megijednének, mert nincs mitől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Két ember sérült meg szerdán a Hargita megyei Gyergyóalfalu községben, miután az autó, amelyben utaztak, lesodródott az útról – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Tűz ütött ki vasárnap a brassói tüdőgyógyászati kórházban, egy páciens szénné égett a kórház első emeletén – közölte az egészségügyi minisztérium.
Európai uniós támogatással fejlesztették az onkológiai sebészeti ellátást Szeged és Temesvár térségében, a projekt lerövidítette a daganatos betegek diagnózistól műtétig vezető útját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!