Feliratokkal, utcanevekkel foglalkoznak a magyar szervezetek

A városi kórházban 13,6, a megyeiben pedig valamivel több, mint 8 százaléknyi magyar ember dolgozik. Az arányokon változtatni nyilván nem lehet, hiszen a közszférában még mindig le vannak zárva a munkahelyek – hét dolgozónak kell távoznia ahhoz, hogy egy helyet meg lehessen hirdetni. Az elöljáró azt ígéri, javasolni fogja Ilie Bolojan polgármesternek – hiszen a kórházak már városi kézben vannak –, hogy a kórházakban jól látható helyre helyezzék ki egy olyan munkatárs nevét és telefonszámát, aki beszél magyarul, és éppen elérhető.

Szabó József városi tanácsos magára vállalta, hogy felméri a váradi kórházakban tapasztalható helyzetet. Elmesélte: saját szemével látott olyat, hogy a román ápoló minősíthetetlen hangnemben beszélt a többség nyelvét nem ismerő idős beteggel. Abban az esetben fegyelmit indíttatott az udvariatlan egészségügyi dolgozó ellen, de mint mondja, nem lehet ott mindenütt. Arra kéri ezért a váradi kórházakban megforduló magyarokat, telefonon vagy e-mailben jelezzék neki, ha ilyen visszaélést tapasztalnak.

Kevés a magyar felirat

A kórházakban tett körútja során azt a következtetést vonta le, hogy az infrastrukturális beruházásokkal egy időben az információs táblákat is sok helyütt kicserélték. Van, ahol kétnyelű feliratok várják a pácienseket, de van, ahol nem. A két nagy kórház közül a városi jobban áll: itt gyakrabban fordul elő kétnyelvű felirat, és a bejárat fölött is szerepel az intézmény neve magyarul is. A megyei kórházban ennél nagyobb a gond. Szabó József megígérte, hogy a legközelebbi tanácsülésen szóvá teszi a kórházi kétnyelvűség ügyét.

Az EMI történelmi neveket akar

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete eközben folytatja a váradi utcanevek történelmi magyar elnevezéseinek kifüggesztéséért folytatott küzdelmét. Lovassy Cseh Tamás városi elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: októberben beadvánnyal fordultak Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterhez, amelyben újra felvetették régi ötletüket, miszerint a hivatalos váradi utcanévtáblák alá a hagyományos magyar neveket is függesszék ki, mégpedig úgy, hogy világosan látszódjon, hogy azok nem hivatalos elnevezések. A beadványhoz sok fényképet is csatoltak idevonatkozó példákról Erdélyből és Európából, hiszen sok helyütt lehetséges volt ezt a rendszert bevezetni.

A városházáról nem kaptak érdemi választ – mondja Lovassy. A polgármester által is szignált válaszlevélben egy 2001-es kormányrendeletre hivatkoznak, amely szerint kihágásnak minősül, ha a hivataloson kívül más elnevezést tűznek ki a falakra, mint az abban előírtakat: a helységnév és az intézménynevek magyar megfelelőjét.

A városi elnök azt meséli, a beadvány megfogalmazása előtt háromszor is tárgyaltak Biró Rozália RMDSZ-es alpolgármesterrel az ügyben. Az elöljáró azonban – az ifjak elmondása szerint – többszöri egyeztetés után azt mondta nekik, az egyetlen megoldás az volna, ha az utcák valaha használt összes nevét kihelyeznék. Az EMI-sek szerint ez a javaslat kivitelezhetetlen, hiszen például a ma a Városháza nevet viselő egykori Teleki utcának tíznél is több neve volt az elmúlt száz évben, másfelől egy ilyen megoldással kénytelenek lennének a váradiak a kommunizmus „hőseinek”, illetve például Mussolininek vagy másoknak a nevét olvasni minden utcasarkon.

„Fenntartjuk, hogy nem azért járnak nekünk a magyar utcanevek, mert ennek turisztikai látványosságként jelentősége van, hanem mert Várad 60 ezres magyar lakosságának joga van hozzájuk. Nem vagyunk hajlandóak ilyen balkáni, mutyi megoldásokba belemenni” – jelentette ki Lovassy.

Nem csatlakoztak a civilek

Az ifjak azt is megemlítették, hogy eredeti terveik szerint a beadványt csaknem száz váradi magyar civil szervezettel közösen kellett volna szignálniuk, ám a megkeresett egyesületek közül többen azt válaszolták, hogy bár egyetértenek a felvetéssel, amíg az RMDSZ-nek más az álláspontja, nem állhatnak mellé.

Az EMI-sek arra is felhívták a figyelmet, hogy azokról a váradi magyar utcanevekről – amelyekről szerdai lapszámunkban beszámoltunk – valójában nem most, hanem még tavaly májusban döntött a városi tanács. Az ifjak szerint ez csak egyetlen friss példája annak, hogy hogyan is mennek a dolgok Váradon: szerintük ugyanis csak azért küldte ki kedden az erről szóló közleményt a városháza, mert az RMDSZ újra el szeretett volna dicsekedni az eredménnyel.