
Gy. Dávid Gyula dedikálja Pákei Lajos hagyatéka című könyvét
Fotó: KMN/Biró István
Épített és mentett – Kolozsvár egykori főépítészének, Pákei Lajosnak a hagyatékát bemutató kötetet ismertettek a Kolozsvári Magyar Napokon.
2019. augusztus 20., 15:242019. augusztus 20., 15:24
2019. augusztus 20., 18:342019. augusztus 20., 18:34
„Ez egy kapu, melyet kinyitunk, és ott van előttünk az egész Pákei-hagyaték” – így jellemezte Gy. Dávid Gyula Pákei Lajos hagyatéka című könyvét, mely Kolozsvár egykori főépítészének terebélyes munkásságát tárja elénk. A Kolozsvári Magyar Napok keretében hétfőn este, a Vallásszabadság Házában bemutatott kiadvány tízéves kutatómunka eredménye, de a szerző szerint még mindig nem teljes. „Ez a kezdet”, fogalmazott a kolozsvári származású, de 1989 óta Budapesten élő építész, kutató.
Kovács András művészettörténész, egyetemi oktató méltatásában elmondta:
A háromszéki származású, de már kolozsvári születésű fiatal építész budapesti, müncheni és bécsi tanulmányok után a főépítészi hivatal elfoglalására érkezett haza szülővárosába, de diplomája nem felelt meg a kiírásnak, így újat szerzett, idézte fel Kovács András.
Fotó: KMN/Biró István
A modernizáció azonban rombolással is járt, fokozatosan bontották le a városfalakat, földszintes házakat, hogy helyet csináljanak az impozáns palotáknak. Pákei nemcsak az építkezésből, hanem a múlt építészeti értékeinek a megmentéséből is kivette a részét, hatalmas energiát fordítva például a reneszánsz épületelemek mentésére, melyeket úgy óvott meg az utókornak, hogy saját Majális utcai villájába építette bele. Az építészeti historizmus képviselőjeként lakóházaktól templomokig számos épületet tervezett.
A most megjelent kötet terveit, rajzait és a családfája kutatásával foglalkozó feljegyzéseit is tartalmazza. Unitáriusként a közösségi életből is kivette a részét, valóságos unitárius arcképcsarnokot hagyott maga után. A kötetet lapozva így a korabeli Kolozsvár művelődési életének egy szelete is kikerekedik – értékelte Kovács András a terjedelmes, 1300 tételből álló katalógust.
Fotó: KMN/Biró István
Gy. Dávid Gyula elmondta, a budapesti országos műemlék-felügyelőség után az építészeti múzeum levéltárában kutatott, a neves művészettörténész, Entz Géza egykori szobájában, Pákei Lajos képe alatt.
– mesélte a szerző. Elmondta, a kolozsvári levéltár anyaga is feldolgozásra vár, így műve, bármilyen alapos is, csak „a kezdet”.
Furu Árpád építész az esemény házigazdájaként kijelentette: a Magyar Unitárius Egyház és a kolozsváriak is büszkék lehetnek Pákei Lajosra, akit méltatlanul felejt el az utókor, és még sok a tennivaló, hogy szerteágazó munkássága kellően ismerté várjon.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
szóljon hozzá!