2012. november 11., 13:102012. november 11., 13:10
Pop szerint ugyanakkor nem ez az egyetlen ok vezetett oda, hogy fel kell bontaniuk a szerződést, hanem a történet ennél jóval „összetettebb”.
Egyébként pénteken Victor Ponta miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy előfordulhat, hogy felbontják a szerződést az európai uniós finanszírozásból is megvalósuló Nagylak–Arad-sztrádaszakaszt építő cégcsoporttal, mivel az Európai Bizottság szerint hibás feltételek mellett szervezték meg a versenytárgyalást, s új licitet fognak majd kiírni.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Nagylakot Araddal öszszekötő autópálya-szakasz a IV-es páneruópai folyosó része. A 39 kilométeres sztrádarészt két szakaszra osztották fel. Az első rész megvalósításán a román–portugál Romstrade-Monteadriano Engenharia e Construcao-Donep Construct cégcsoport dolgozik, a szerződés értéke eléri a 115,8 millió eurót. A második szakasz munkálatait a német Alpine Bau vállalatnak ítélték oda, a szerződés értéke 124,45 millió euró. Az építési munkálatokhoz tavaly ősszel láttak hozzá, mindkét szakasznak, a szerződési feltételek értelmében, 2013-ra kellene elkészülnie.
| Egy kormányzati jelentés szerint azért haladnak lassan a romániai útépítések, mert a munkálatokat végző cégek párhuzamosan több helyen is dolgoznak ugyanazokkal a gépekkel, ugyanazokkal az alkalmazottakkal. Victor Ponta miniszterelnök ellenőrző testülete 31 útépítési szerződés végrehajtását vizsgálta az elmúlt időszakban. A következtetéseket a román kormány honlapján tették közzé a hétvégén. A testület azt tapasztalta, hogy több, 2013-as határidővel megkötött szerződés esetében a munkálatoknak csak 8-15 százalékát végezték el. Megállapította, a késést a legtöbb esetben az okozza, hogy az útépítő cégek felszereltsége és alkalmazotti állománya elégtelen a munka elvégzéséhez. A jelentés szerint az a kapacitás, amelylyel az útépítők elnyerik a munkát, csak papíron létezik. A gyakorlatban ugyanis ugyanaz a cég párhuzamosan több utat épít; munkagépeit és alkalmazottait pedig megosztja az építőtelepek között. Az ellenőrző testület egy listát is közzétett azokról a cégekről, amelyek egy időben több utat is építenek. A listavezető Romstrade Kft. munkagépei és alkalmazottai augusztus végén 23 útépítésen dolgoztak, de megannyi másik cég rendelkezett tucatnyi szerződéssel. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok