Elmaradt a reflexió, a lakosság a régi normalitásra vágyik

– értékelt megkeresésünkre Horváth István szociológus. Mint rámutatott, a világjárvány is a globalizáció egyik „terméke”, így sokan azt feltételezték, hogy mélyreható reflexióra, elmélkedésre készteti majd az embereket a globalizáció negatívumai kapcsán, de ez végül elmaradt.

„A társadalmi változások szempontjából az egyik legfontosabb megállapítás az, hogy nem történt semmi mélyreható. Ennek a legjobb példája, hogy a járvány által radikálisan megszakított mobilitási folyamatok – a munkaerő-mobilitás – már a legszigorúbb tiltás időszakában kezdtek visszaépülni, a turizmus is kapaszkodik vissza. Nem reflektálunk a globalizációra, a világ menne előre, már csak a járványügyi szakértők »akadékoskodnak«” – fejtette ki a szakértő.

korábban írtuk

Féléves koronamérleg: az elmúlt egy hónapban regisztrálták a fertőzések csaknem felét

Éppen hat hónapja, február 26-án diagnosztizáltak először koronavírus-fertőzést Romániában. A nyaralások időszakában felgyorsult a járvány terjedése.

Megállapítása szerint

A társadalomkutató személyes tapasztalata, hogy napról napra növekszik a kolozsvári repülőtéren a járatok száma annak ellenére, hogy a Romániából érkező beutazóknak nagyon sok országban szigorú feltételeket szabnak.

„A bezártság és a járvány okozta félelem miatt növekedhetett a belső feszültség, és előjöttek a kulturálisan bevett feszültségcsökkentési stratégiák, ám ezt a számok még nem igazolják egyértelműen” – részletezte a szakértő.

Hozzátette: a járványnak közegészségügyi hatásai is vannak, a más fertőző betegségek aránya csökkent, ami összefügg azzal, hogy folyamatosan elhangzottak a gyakori kézmosásra buzdítások, és az emberek tartották a viszonylagos távolságot. „Amikor az elhalálozási statisztikák nyilvánosak lesznek, össze lehet majd hasonlítani az elhalálozási okokat, a krónikus betegségek alakulását, és akkor lehet következtetéseket levonni – mutatott rá Horváth István.

Ki miben hisz

Arra is felhívta a figyelmet, hogy polarizálódtak a különböző társadalmi reprezentációk, megnőtt azoknak a száma – vagy többen felvállalják nyilvánosan –, hogy hisznek az összeesküvés-elméletekben. A szociológus szerint látványos a járványtagadók és járványt elfogadók csoportja közötti eltérés, de ennél összetettebb a megosztottság, hiszen valójában

Hozzátette, a polarizációval járó társadalmi feszültségek is növekedtek.

Az általa vezetett kolozsvári kisebbségkutató intézet munkatársai a vallásosság alakulását is figyelemmel követték, hiszen a járvány kitörésekor úgy tűnt, a digitális térben lendületet kapott a vallásosság új formája, az új kommunikációs forma megteremti az új evangelizáció esélyét, ám végül ez nem történt meg.

– részletezte Horváth István. Ugyanakkor a válások, a házasságkötések számáról még nincsenek statisztikai adatok, mivel ezeket nem közlik havi lebontásban, így a mutatószámok hiányában nem lehet társadalmi jelenségekre következtetni, hogy az összezártság megoldotta vagy éppen mélyítette a családon belüli konfliktusokat.

A szakember szerint amúgy a hagyományos intézményekbe vetett bizalom egyes országokban gyengülhetett, ám a politikusokba vetett bizalom indexe még növekedett, különösképpen ahol jól kezelték a járványhelyzetet, a jelek arra engednek következtetni, hogy nőtt az igény az erős vezetők iránt. Horváth István ugyanakkor hangsúlyozta, jelen pillanatban kevés felmérés áll rendelkezésre, bonyolult helyzetbe kerültek a szociológusok, hiszen közegészségügyi szempontból óvintézkedésekkel lehet szavatolni a biztonságot, ám felmerül a kérdés, hogy mennyire etikus ebben a helyzetben, hogy egy kérdezőbiztos bemenjen az emberek otthonába.