
Fotó: www.keresztur.ro - képernyőmentés
Negyedszer marasztalta el a 97,9 százalékban magyar anyanyelvűek által lakott Székelykeresztúr polgármesteri hivatalát az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a csak magyarul kiadott helyi lap miatt.
2021. augusztus 05., 18:122021. augusztus 05., 18:12
2021. augusztus 05., 18:182021. augusztus 05., 18:18
Az elmarasztaló határozatról a feljelentő Dan Tanasă, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője számolt be blogján csütörtökön. A székelyföldi magyar jelképek és feliratok elleni pereskedéseiről elhíresült politikus
Amint az MTI által idézett feljelentő felidézte: a diszkriminációellenes tanács először 2013 februárjában rótta meg emiatt a polgármesteri hivatalt, aztán 2016 márciusában újabb figyelmeztetés következett, amelyben arra szólították fel Rafai Emilt, az RMDSZ színeiben megválasztott akkori polgármestert, hogy három hónapon belül orvosolja a románokkal szembeni hátrányos megkülönböztetést.
A tanács 2019 áprilisában már 2000 lejes bírságot rótt ki a polgármesterre, de a Keresztúri Kisváros továbbra is csak magyarul jelent meg. Ezért a Dan Tanasă által alapított Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) újabb feljelentése, majd a CNCD újabb, immár 4000 lejes bírsága következett. A tavaly őszi önkormányzati választásokon a székelykeresztúriak az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) jelöltjét, Koncz Hunor Jánost választották polgármesterré. Mint Dan Tanasă írja: így rá hárul az elődje által örökül hagyott helyzet rendezése.
A nyolcoldalas kiadványnak a júliusi száma a legutolsó, amely a város honlapján megtalálható. Ebben többek között a múzeumok éjszakájáról, a helyi iskola ballagásáról, a fúvószenekarok keresztúri találkozójáról közöltek beszámolót.
A legutóbbi, 2011-es romániai népszámláláson a 9650 lakost számláló Székelykeresztúron a lakosság 95 százaléka vallotta magát magyarnak, és 97,9 százaléka vallotta magát magyar anyanyelvűnek. A helyi roma közösség is a magyart jelölte meg anyanyelvének.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
szóljon hozzá!