Az eurorégióban életeket menthet a határon átnyúló mentőszolgálat létrehozása
Fotó: Borbély Fanni
A román–magyar–szerb hármashatár mentén lévő Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) Eurorégió közös mentőszolgálatának tervét vették elő ismét Aradon azután, hogy idén január elsejétől megszűnt az ellenőrzés a román–magyar határon. A két ország mentőszolgálatainak és egészségbiztosító pénztárainak együttműködésén kívül az Európai Unión kívüli Szerbia, az eurorégió harmadik tagjának az intézményeit kell összehangolni Románia és Magyarország hatóságaival.
2025. január 17., 17:422025. január 17., 17:42
A DKMT Eurorégióban évek óta tárgyalnak a határon átnyúló katasztrófavédelmi és mentőszolgálat létrehozásáról. Utóbbi lényege az lenne, hogy a határ menti településeken a betegekhez, vagy a közutakon történt baleset miatt a sérültekhez a legközelebbi mentőállomásról küldjenek roham- vagy esetkocsit, tömegszerencsétlenség esetén pedig a mentőcsapatok közösen teljesítsenek szolgálatot.
„Az egyik legnagyobb akadályt a határátkelőhely jelenti, de Románia idei schengeni csatlakozásával ez megszűnt Románia és Magyarország között. Ezért újból elővettük a mentőszolgálat tervét, a közeljövőben pedig Iustin Cionca, az Arad megyei tanács elnöke, aki a DKMT eurorégió soros elnöke is egyben, találkozót fog kezdeményezni a szegedi, temesvári és újvidéki kollégákkal” – nyilatkozta Andó András, az Arad megyei önkormányzat kommunikációs és stratégiai igazgatója az Agerpres hírügynökségnek.
Még annak a módját is meg kell találni, hogy a román és magyar egészségbiztosító pénztárak között miként folyik majd az elszámolás, illetve az esetleg felmerülő nyelvi nehézségek áthidalására is kell megoldás (magyarul és románul is beszélő mentőorvosok vagy -ápolók).
„A gyors beavatkozás életeket menthet, olykor néhány perc is létfontosságú lehet. A nagyvárosok környéki zsúfoltság is lassítja a haladást, a határ mentén ezért ésszerű lenne, ha mindig a legközelebbi szabad mentőautót lehetne bevetésre küldeni” – fogalmazott Andó András.
A Duna–Körös–Maros–Tisza Regionális Együttműködés 1997. november 21-én alakult Szegeden. A közhasználatban elterjedt neve: DKMT Eurorégió. Az együttműködés célját az aláírók úgy határozták meg, hogy az fejlessze és szélesítse a helyi közösségek és a helyi önkormányzatok közötti kapcsolatokat a gazdaság, oktatás, művelődés, tudomány és sport területén – segítse elő a térség bekapcsolódását az európai integráció folyamatába. Jelenlegi tagjai: Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegye (Magyarország), Arad, Krassó-Szörény és Temes megye (Románia), Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerbia). Lakossága: 4 millió fő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!