
Vincze Loránt szerint Brüsszelben annyit tudnak a székelyekről, amennyit ez a nép elmond magáról
Fotó: Mihály László
Brüsszelben mutatták be A székelység története című könyv angol nyelvű kiadását. A Liszt Ferenc Intézetben kedden tartott eseményen részt vevők beszédükben azt hangsúlyozták, hogy a székelyek mennyire fontos elemét képezik Európának.
2021. december 08., 14:272021. december 08., 14:27
2021. december 08., 14:352021. december 08., 14:35
A székelység története angol nyelvű kiadását Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, illetve a Hargita Megyei Tanács, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a HUNINEU Alapítvány közös szervezésében mutatták be Brüsszelben – derül ki az EP-képviselő sajtóirodájának szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.
Burányi Adrienne Éva, a Liszt Intézet igazgatója örömének adott hangot, hogy e rendkívüli esemény házigazdája lehetett. Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete annak jelentőségéről beszélt, hogy az angol kiadást Európa szívében mutatják be.
„Egy ilyen gazdag múltú közösségnek van és kell legyen jövője, de ezért mindannyiunknak tenni kell, önöknek a Hargita lábánál, nekünk Európában és szerte a világban” – mondta Kovács Tamás Iván.
Fotó: Mihály László
Vincze Loránt európai parlamenti képviselő szerint Brüsszelben annyit tudnak a székelyekről, amennyit ez a nép elmond magáról. A brüsszeli rendezvényt kezdeményező EP-képviselő, a FUEN elnöke tapasztalata szerint ez nem egyszerű és nem könnyű erőfeszítés, még akkor sem, ha gondosan megválogatják szavaikat. Hozzátette: a rendezvényen ehhez a munkához egy új eszközt kaptak a székelyföldiektől, a székelység történetéről szóló, angol nyelvű könyvet.
Amelyben nemzetünk, kulturális kincseink, épített örökségünk, hagyományaink, anyanyelvünk otthon van, és otthon is érzi magát benne” – mondta el Vincze a közlemény szerint. Kiemelte, a magyarok tesznek azért, hogy megmaradjanak, megerősödjenek, fejlődjenek a szülőföldön, és a székely emberek pedig kitűnnek ebben az erőfeszítésben.
Fotó: Mihály László
Pappné Farkas Klára, a HUNINEU Alapítvány igazgatója elmondta, céljuk az, hogy hiteles, szakszerű nemzetközi tájékoztatást adjanak a magyar nemzetrészek helyzetéről, így magától értetődő volt, hogy segítették az angol nyelvű kiadás megvalósulását, és a bemutató megszervezését. Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke szerint hiánypótló angol nyelven elmondani e maroknyi nép múltját, küzdelmét, és megmutatni tenni akarását. Ez a lépés láthatóvá teszi nemzetközi szinten is a székelység ügyét.
Fotó: Mihály László
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a székelységnek nemcsak történelme, de jelene és jövője is van. Régen nem volt ilyen egyszerű az információhoz hozzájutni. Sokan gyerekkorukból emlékeznek hogyan kellett, hogyan tudták áthozni a határon a történelemkönyveket.
– tette hozzá a közlemény szerint Borboly, aki hisz benne, hogy annak a csapatnak a munkája, amely először a magyar kiadványt álmodta meg, majd sikerült román nyelven is megjelentetni, az angol nyelvű kiadvánnyal kiteljesedik.
Fotó: Mihály László
A kötetet Hermann Gusztáv Mihály és Orbán Zsolt történészek mutatták be. A nagy érdeklődés mellett szervezett estét a marosvásárhelyi Koszika & The Hotshots népdalfeldolgozásokból és saját dalokból álló koncertje kísérte. A kötetet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadója jelentette meg 2020 végén. Ugyanitt jelent meg az elmúlt időszakban A székelység története magyar és román nyelven. Az ismeretterjesztő kiadvány megírásának célja, hogy a székelyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat minden korosztály számára röviden és közérthetően összefoglalja.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
szóljon hozzá!