Vincze Loránt szerint Brüsszelben annyit tudnak a székelyekről, amennyit ez a nép elmond magáról
Fotó: Mihály László
Brüsszelben mutatták be A székelység története című könyv angol nyelvű kiadását. A Liszt Ferenc Intézetben kedden tartott eseményen részt vevők beszédükben azt hangsúlyozták, hogy a székelyek mennyire fontos elemét képezik Európának.
2021. december 08., 14:272021. december 08., 14:27
2021. december 08., 14:352021. december 08., 14:35
A székelység története angol nyelvű kiadását Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, illetve a Hargita Megyei Tanács, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és a HUNINEU Alapítvány közös szervezésében mutatták be Brüsszelben – derül ki az EP-képviselő sajtóirodájának szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből.
Burányi Adrienne Éva, a Liszt Intézet igazgatója örömének adott hangot, hogy e rendkívüli esemény házigazdája lehetett. Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi és luxemburgi nagykövete annak jelentőségéről beszélt, hogy az angol kiadást Európa szívében mutatják be.
„Egy ilyen gazdag múltú közösségnek van és kell legyen jövője, de ezért mindannyiunknak tenni kell, önöknek a Hargita lábánál, nekünk Európában és szerte a világban” – mondta Kovács Tamás Iván.
Fotó: Mihály László
Vincze Loránt európai parlamenti képviselő szerint Brüsszelben annyit tudnak a székelyekről, amennyit ez a nép elmond magáról. A brüsszeli rendezvényt kezdeményező EP-képviselő, a FUEN elnöke tapasztalata szerint ez nem egyszerű és nem könnyű erőfeszítés, még akkor sem, ha gondosan megválogatják szavaikat. Hozzátette: a rendezvényen ehhez a munkához egy új eszközt kaptak a székelyföldiektől, a székelység történetéről szóló, angol nyelvű könyvet.
Amelyben nemzetünk, kulturális kincseink, épített örökségünk, hagyományaink, anyanyelvünk otthon van, és otthon is érzi magát benne” – mondta el Vincze a közlemény szerint. Kiemelte, a magyarok tesznek azért, hogy megmaradjanak, megerősödjenek, fejlődjenek a szülőföldön, és a székely emberek pedig kitűnnek ebben az erőfeszítésben.
Fotó: Mihály László
Pappné Farkas Klára, a HUNINEU Alapítvány igazgatója elmondta, céljuk az, hogy hiteles, szakszerű nemzetközi tájékoztatást adjanak a magyar nemzetrészek helyzetéről, így magától értetődő volt, hogy segítették az angol nyelvű kiadás megvalósulását, és a bemutató megszervezését. Gál Kinga európai parlamenti képviselő, a Fidesz alelnöke szerint hiánypótló angol nyelven elmondani e maroknyi nép múltját, küzdelmét, és megmutatni tenni akarását. Ez a lépés láthatóvá teszi nemzetközi szinten is a székelység ügyét.
Fotó: Mihály László
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a székelységnek nemcsak történelme, de jelene és jövője is van. Régen nem volt ilyen egyszerű az információhoz hozzájutni. Sokan gyerekkorukból emlékeznek hogyan kellett, hogyan tudták áthozni a határon a történelemkönyveket.
– tette hozzá a közlemény szerint Borboly, aki hisz benne, hogy annak a csapatnak a munkája, amely először a magyar kiadványt álmodta meg, majd sikerült román nyelven is megjelentetni, az angol nyelvű kiadvánnyal kiteljesedik.
Fotó: Mihály László
A kötetet Hermann Gusztáv Mihály és Orbán Zsolt történészek mutatták be. A nagy érdeklődés mellett szervezett estét a marosvásárhelyi Koszika & The Hotshots népdalfeldolgozásokból és saját dalokból álló koncertje kísérte. A kötetet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadója jelentette meg 2020 végén. Ugyanitt jelent meg az elmúlt időszakban A székelység története magyar és román nyelven. Az ismeretterjesztő kiadvány megírásának célja, hogy a székelyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat minden korosztály számára röviden és közérthetően összefoglalja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!