Európai szellemiségre vallott 20 évvel ezelőtt, ma már a románoknak is normalitást jelent az aradi Szabadság-szobor újraállítása

„Ebben a húsz évben többször, főleg március 15-én és október 6-án mi, aradiak, akármilyen nyelven is mondjuk a Miatyánkot, bebizonyítottuk, hogy mások vagyunk – mások számára követendő példa. Már az európai uniós tagság előtt bebizonyítottuk, hogy Európába tartozunk lélekben, gondolkodásmódunkban, a békés együttéléssel. Ez mindenki érdeme, minden aradié! Köszönöm azoknak, akik 20 éve hozzájárultak a megbékélési park létrejöttéhez, amelyben a két emlékmű azt a szabadságot jelképezi, amit csak akkor tudunk igazán értékelni, ha elveszítjük” – fogalmazott beszédében az elöljáró.

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke az először 1890. október 6-án felállított emlékmű történetét is felidézte. „A szabadságunkat jelentő szimbólumot a trianoni döntés után eltávolították addigi helyéről, és éppen annak a várnak az árkába száműzték, mely a vértanúk kivégzésének helyszíne volt. (…) De szerencsére a szobor maga elkerülte vértanúságot, fizikai valójában is túlélte az idő és az emberi gonoszság próbáját” – fogalmazott a politikus, emlékeztetve, hogy a Szabadság-szobor létezésének 134 évéből csupán 63 évet töltött szabadságban.

„81 évnyi hányattatott, kilátástalan, zaklatott sors jutott neki, míg 2004-ben újra köztérre kerülhetett, mert kiszabadítottuk. Az aradi magyar emberek kérése a szövetség egyik prioritása volt (…). Tudtuk akkor is, hogy nem a múlttal kell birokra kelni, hanem a jelennel és a mában élő emberek előítéleteivel. A Szabadság-szobor kiszabadítása valamikor egy lehetetlen küldetésnek tűnt, de mi gyakran vállalkozunk a lehetetlenre. Bennünket is eltemettek sokszor, sokszor megülték a torunkat, és mégsem a gyűlölet politikája diadalmaskodott a 20. századon” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Markó Béla, az RMDSZ volt szövetségi elnöke, egykori miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: „ma már nemcsak a gyásznapunk van minden évben ebben a városban, hanem ünnepnapunk is”. Felidézte, fél évszázaddal ezelőtt az Aradhoz közeli Máriaradnán töltött hat hónapot a kötelező sorkatonai szolgálatból, és a lövészeten, ha ellenséget kellett vizionálni, a kiképzőtisztek a magyarokat nevezték meg – idézte fel a történelmi ellentéteket. „Erdélyben, ami egyik népnek ünnep, az a másiknak gyász szokott lenni. Éppen ezért jelent sokat az aradi példa. (…) Tanulság, hogy a Szabadság-szobor visszaállításában hányan segítettek pártállástól függetlenül. A Szabadság-szobornak nincsen pártállása, Hungária nem tagja egyetlen pártnak sem, felettünk áll, ott, fenn a magasban” – mutatott a szoborcsoport főalakjára.

Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke beszédében kiemelte, hogy az elmúlt két évtizedben „belaktuk a teret”, utalva arra, hogy a magyarság a Szabadság-szobornál ünnepli március 15-én az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörését, ott emlékezik október 6-án a véres megtorlásra, és 2021 óta ott szervezik meg az Aradi Magyar Napok fesztiválhétvégéjét. „Itt mutathatjuk meg kultúránkat, identitásunkat. A szobor Arad legszebb köztéri szobra, idegenforgalmi vonzerő is. Nemcsak szépséget sugároz, hanem erőt, akaratot, reményt is ad” – mondta Faragó Péter.

A beszédek végén a meghívottak megkoszorúzták a Szabadság-szobrot és a román ’48-as emlékművet, az estet pedig a Kolozsvári Állami Magyar Opera szabadtéri gálaműsora zárta.

korábban írtuk

Nyelniük is kellett, de végül nagyot nyertek az aradi magyarok a Szabadság-szobor újraállításával

Húsz évvel ezelőtt ezen a napon, 2004. április 25-én állították fel újra Aradon a Szabadság-szobrot, a magyar honvédsereg 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 főtisztjének emlékművét.