
Vizuális felfrissülés. Brassó önkormányzata a kábelek áthelyezésével tenné esztétikusabbá a városképet
Fotó: Borbély Fanni
Az épületek homlokzatára szerelt, és azokat elcsúfító kábelek eltávolításával tenné vonzóbbá a városképet Brassó önkormányzata, a hatóságok azt szeretnék, ha az év végéig a város összes épületét megtisztítanák a vezetékektől.
2026. május 20., 10:012026. május 20., 10:01
A beszámolók szerint kevesebb mint egy héttel azután, hogy a brassói önkormányzat felkérte a hálózatüzemeltetőket, megkezdődtek a városban az első munkálatok a kábelek eltávolítására az épületek homlokzatáról, amivel esztétikusabbá válnak az ingatlanok.
A hatóságok kedden bejelentették, hogy a munkálatok az egész városban folytatódnak, azzal a céllal, hogy az év végéig minden épületet megtisztítsanak azoktól a kábelektől, amelyek „rontják Brassó arculatát”.
„Ha nem érdekli őket, és ott hagyták lógni a falakon, az azt jelenti, hogy már nincs rájuk szükség. Leszedjük onnan és elvágjuk őket” – szögezte le George Scripcaru polgármester.
A polgármester felhívta az ingatlantulajdonosokat, hogy kérjék a régi vagy használhatatlan kábelek eltávolítását, amikor a hálózatüzemeltetők megérkeznek, hogy megtisztítsák a homlokzatokat.
A lényeg, hogy mindenki végezze el a dolgát” – mondta a polgármester.
A homlokzatokat elcsúfító, illetve az oszlopokon fürtökben lógó kábelek jóformán az összes erdélyi, partiumi és bánsági városban problémát okoznak.
Temesváron még 2019-ben botrány is kirobbant,
Akkor azt mondta: célja, hogy 2021-re, mire a város Európa Kulturális Fővárosa lesz, ne legyenek már fölösleges légvezetékek a homlokzatokon.
Ezt azonban a jelek szerint nem sikerült teljesíteni, mert még idén januárban is érkeztek hírek arról, hogy a város azon pontjain, ahol már kiépültek a föld alatti aknák, a föld alá viszik a vezetékeket.
Nagyváradon is évekkel ezelőtt döntés született a vezetékek föld alá viteléről, ehhez közbeszerzés nyomán szerződést kötöttek egy távközlési céggel, amely kiépítette a szükséges föld alatti infrastruktúrát.
illetve azokban az utcákban, ahol átfogó infrastruktúra-felújítási munkálatok zajlottak.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
szóljon hozzá!