2012. december 10., 13:482012. december 10., 13:48
A referendumot a Fehér megyei Verespatakon, a környékén lévő négy városban és harmincegy községben tartották meg, amelyeket közvetlenül érintene a beruházás.
A Fehér megyei választási iroda közlése szerint a szavazati joggal rendelkezők 43,20 százaléka jelent meg az urnáknál, akiknek 62,40 százaléka a bányanyitás mellett voksolt, 35,90 százalék pedig ellene.
A referendum nem volt ügydöntő, csak véleménynyilvánító. Várható volt, hogy többségben lesznek az igen szavazatok, hiszen Verespatakon és környékén nagyon magas a munkanélküliségi ráta, ezért a helyiek többsége támogatja a kitermelést. Verespatakon volt a legnagyobb a részvétel, ott a választók 66 százaléka nyilvánított véleményt, 78,75 százalékuk a bányanyitást pártolta.
A parlamenti választásokkal egy időben nem csak Verespatak ügyében, hanem a palagáz kitermeléséről is népszavazást tartottak három fekete-tengeri településen. Az Evenimentul Zilei elektronikus kiadása szerint ez a referendum is érvénytelen volt, miután nem járult az urnákhoz legalább a választópolgárok fele plusz egy fő.
A választóknak arra kellett válaszolniuk, hogy egyetértenek-e a palagáz kitermelésével hidraulikus repedeztetés útján. Ez utóbbi technológia szintén környezetvédelmi aggályokat vet fel.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.