A szacsali Nopcsa-kastély felújítva
Fotó: Facebook/Muzeul Civilizaţiei Dacice şi Romane Deva
A dévai Dák és Római Civilizáció Múzeuma (MCDR) megnyerte a Nopcsa név használatáról szóló védjegyjogi vitát, aminek eredményeként az Állami Találmányi és Védjegyhivatal (OSIM) érvénytelenítette a szacsali Nopcsa-kastély nevének egy magánszemély általi levédését. A döntés értelmében a Nopcsa elnevezés korlátozás nélkül használható kulturális, tudományos, oktatási és népszerűsítő tevékenységek során. Báró Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője, a hátszegi törpedinoszauruszok felfedezője és leírója, kalandos élete során hírszerzéssel is foglalkozott, és Albánia önjelölt királya is volt.
2026. november 13., 19:142026. november 13., 19:14
Az OSIM törlési és jogvesztési bizottsága helyt adott a dévai közgyűjtemény által benyújtott kérelemnek, így érvénytelenítette a Nopcsa márkanév bejegyzését – nyilatkozta Liliana Țolaș, a dévai múzeum igazgatója az Agerpres hírügynökségnek.
„Számunkra rendkívüli jelentőségű ez. A Nopcsa név nem kereskedelmi márka, hanem történelmi érték és szellemi örökség, kulturális identitás” – hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette: a Hunyad megyei Szacsalon (Săcel) található Nopcsa-kastély körül a múzeum valóságos kulturális központot hozott létre, az épület pedig a Hátszegi-medence kulturális projektjeinek egyik kiindulópontjává vált.
Țolaș szerint a – restaurált, idegenforgalmi, oktatási és tudományos célokat szolgáló – kastélyban rejlő jelentős potenciál miatt merülhetett fel az elnevezés kereskedelmi márkává alakításának szándéka. A múzeumigazgató szerint az elmúlt egy évben 15 nagyszabású kulturális rendezvényt – kiállításokat, tudományos ülésszakokat és kulturális konferenciákat – szerveztek az egykori nemesi lakba, amelyeken összesen mintegy 30 ezren vettek részt. Emellett a helyi közösséggel együttműködve különböző tematikus fesztiválokat és más rendezvényeket is tartottak ott.
A Nopcsa-kastélyt felújítás után, 2024 júniusában adták használatba. Az épület a 19. század elején épült, és báró Nopcsa Ferenc tulajdonában volt. A nevéhez fűződnek a Hátszegi-medencében talált első dinoszaurusz-fosszíliák felfedezései. A birtok az UNESCO globális geopark-hálózatához tartozó Hátszegi-medence területén, a Retyezát-hegység közelében található.
Mindezeknek köszönhetően a Nopcsa-kastély a romániai történelmi műemlékek népszerűsítését rangsoroló országos listán a harmadik helyre került.
A nevet korábban levédető magánszemély – az Agerpres nem nevezte meg, hogy ki az – áprilisi közleményében azt állította, hogy a bejegyzés célja nem a kulturális vagy tudományos tevékenységek akadályozása volt, hanem az elnevezés használatának védelme. Egyúttal jelezte, hogy kész használati licenceket biztosítani, intézményi együttműködésekben részt venni, valamint támogatni a Nopcsa családnak szentelt kulturális és kiállítási projekteket.
A turizmus és a tudományos élet is haszonélvezője lehet a szacsali Nopcsa-kastély felújításának: megnyitották báró Nopcsa Ferenc, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosának dél-erdélyi otthonát.
A román kenézekből magyar nemesi rangra emelt Nopcsák meghatározó személyiségei voltak a történelmi Hunyad vármegyének. Hárman a főispáni tisztséget is betöltötték:
Nopcsa László az a kettős életű báró, akiről Jókai Mór a hírhedt útonállót, Fatia Negrát (Faţa Neagră) mintázta meg a Szegény gazdagok című regényében. Az ő unokája báró felsőszilvási Nopcsa Ferenc geológus, a paleontológia úttörője, aki Déván született 1877. május 3-án.
Egy 2011-es riportút során ismerkedtem meg Nopcsa Ferenc munkásságával. Az azóta megboldogult Schreiber István dévai helytörténész úgy jellemezte:
Nagyapja kalandvágyát is örökölhette, mert a balkáni háborúk és az első világháború idején kémkedett a törökök ellen. „Azt mondhatjuk, hogy az első hadifényképészek egyike. Hidakat, völgyeket, különböző településeket, hivatalos személyek csoportját megörökítő fotográfiák maradtak fenn tőle, amelyek mind összefüggésbe hozhatók a törökök elleni kémkedésével, amit az Osztrák-Magyar Monarchia szolgálatában végzett” – nyilatkozta akkor Gina Boda történész, a dévai múzeum munkatársa.
Nopcsa Ferenc 1903-tól kezdve 12 évet töltött az albánok körében. Az országról, amelynek egyes részei még fehér foltnak számítottak, alapvető néprajzi, nyelvészeti és földtani tudományos monográfiákat adott ki. Ő készítette a térség első használható térképeit, több ezer fotón dokumentálta az albánok életét, számos albán tárgyú kézirata még ma is kiadatlan.
Tevékenységét a szerbek és a törökök is egyre rosszabb szemmel nézték, nem egyszer csak saját maga által szervezett, hűséges albán „testőrsége” segítségével menekült meg.
Mint egy albán partizán
Fotó: Wikipédia/Albanian222
„Albánia királyának is szerette volna megválasztatni magát, így beavatkozott a geopolitikába is. Felajánlása szerint, ha ő lesz Albánia királya, Albániát a Monarchiához lehetne csatolni. Azonban ez a törekvése nem sikerült” – nyilatkozta évekkel ezelőtt néhai Schreiber István helytörténész, aki szerint 1916 után az akkori román fejedelemségek ellen is kémkedett, és ezért háborús bűnösnek nyilvánították s vagyonelkobzásra ítélték.
Az első világháború után rehabilitálták, és elismerve szaktudását mint világhírű geológus és paleontológus, felajánlották a bukaresti geológiai intézet igazgatói tisztségét, és visszaadták a szacsali birtokát.
Az alsófarkadini (mai román nevén: General Berthelot) Nopcsa-kúriában 1989-ig a helyi termelőszövetkezet irodája működött, utána a falubeliek széthordtak minden mozdíthatót. 2010-ben restaurálták a norvég állam támogatásával. Jelenleg a Román Tudományos Akadémia tulajdona, és ott hozták létre mintegy négyhektáros területen a Hátszegi Dinoszaurusz Parkot.
Lónyai–Nopcsa-kastély Alsófarkadinban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
2011-ben Szacsalon kiábrándító állapotban találtuk Nopcsa Ferenc egykori családi kastélyát, amelyben a kommunizmus idején kisegítő iskola működött, és akkor használaton kívül volt. Már 15 évvel ezelőtt tervbe volt véve, hogy Nopcsa munkájának elismeréseként restaurálják a kastélyt, amelyben emlékalapítványt és egy tudományos őslénykutató-központot hoznak létre.
Szacsal határában bukkant rá a legenda szerint az őslénycsontokra a húga, a 12 éves Ilona. Erre a felfedezésre épült Nopcsa Ferenc kutatómunkája – a tudományos képzettséget néhány hónap megfeszített munkával szerezte meg –, mely révén bebizonyította, hogy a felsőkrétakor végén, 65-70 millió évvel ezelőtt Hátszeg vidéke egy tengerből kiemelkedő sziget volt,
Az általa leírt törpe dinónak a Magyarosaurus nevet adta.
Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője
Fotó: Pinterest/CarlWilhelm
Nopcsa Ferenc 1928-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, és öt évig a Magyar Nemzeti Geológiai Intézet igazgatója volt. Végül fel kellett hagynia a munkásságával, mert az egészsége nem bírta az általa diktált iramot. Idegösszeroppanást kapott, Bécsben kezelték, azt követően motorkerékpáron bejárta Olaszországot, és megírta az Adria geológiai történetét. 1933 szeptemberében megölte albán titkárát, akihez állítólag intim szálak is fűzték, majd öngyilkos lett. Bécsben temették el.
[RIPORT] Dinoszauruszparkot és őslénykutató intézetet terveznek a Hátszeg vidékére. A Hunyad Megyei Tanács és az érintett helyi önkormányzatok közös terve a méltatlanul elfeledett Nopcsa Ferenc szellemi örökségére épül. A projekt része a paleontológia úttörője szacsali kastélyának restaurálása is, amihez a norvég–izlandi–liechtensteini alaptól remélnek támogatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába reménykedtünk: jövőre sem indul újra a vonatközlekedés Kolozsvár és Nagyvárad között, még a jól álló Élesd–Várad szakaszon sem.
Több mint 1,1 millió lejt utal ki a kormány a december elsejei román nemzeti ünnep gyulafehérvári megünneplésére.
Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.
Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.
Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Szinte egyszerre kapta meg Hargita megye a Green Destinations Silver Award minősítést és az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címet. Dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Megvan a kivitelezője a kolozsvári Keleti park első, tízhektáros szakaszának, így többévnyi tervezés és kisajátítás után végre megkezdődhet a kincses város történetének egyik legnagyobb zöldövezeti beruházása.
2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánították, és költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni az őshonos termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.
Nyáron egy karibi hajókirándulás videója miatt került a hírekbe a 60 ezer eurós udvarhelyi Erasmus+-projekt, most egy meg sem történt Zoom-megbeszélésről közzétett kép miatt került elő újra az ügy.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!