Érettségizők a magyar írásbeliről: a szóbeli vizsga könnyebb volt

Albertini Zoltán Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint az a tény, hogy idegen tanárok vizsgáztatnak, ösztönzően hat a diákokra. A Krónika által megkérdezett tanulók véleménye megoszlott a hétfői román és a keddi magyar vizsgákkal kapcsolatosan. Egyeseknek sem a magyar, sem a román nem tűnt nehéznek, mások vállukat vonogatva fejezték ki reményüket, hogy legalább az átmenő jegyet megkapják. „A szóbelin sokat segítettek a tanárok azzal, hogy rákérdeztek a kihúzott tételre, olyan kérdéseket tettek fel, amelyből következtethettünk a válaszra” – mondták lapunk érdeklődésére többen az érettségi vizsgáról távozók közül. A diákok többségének éppen ezért az írásbeli vizsgák tűntek nehezebbnek, ott ugyanis összefüggően és közérthetően kell fogalmazni, a tételek átfogóbbak, és a dolgozatokat javító bizottság is szigorúbban mérlegel.
Bálint István, a vásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója elégedett diákjaival, akik valamennyien szeretnének továbbtanulni. Az igazgató úgy véli, a tanulók az idén felkészültebbek az előző évekhez képest, a szóbelin is jobb jegyeket értek el és talán az írásbeli is jobban ment, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Az igazgató úgy tudja, az idén kevesebb diák akarja külföldi egyetemen folytatni tanulmányait, bár a nemzetközi versenyeken is eredményesen szereplő fiatalok előtt a külföldi lehetőségek is nyitottak.

A bolgárok nem vizsgáztak
L. J. Nem óhajtottak anyanyelvükből érettségizni a bolgár diákok, így anyanyelvi vizsgát csak a többi kisebbség tagjai tettek. Mircea Mureºan, az oktatási minisztérium vezérigazgatója szerint ezzel semmilyen szabálytalanság nem történt, így csak a magyar, német, ukrán, szerb, szlovák, török és horvát anyanyelvű diákok szoronghattak a vizsga napján. Az idei érettségire összesen 7646 kisebbségi diák iratkozott be, közülük 6202-en jutottak túl a szóbeli szakaszon. Írásbeli vizsgát 5025 magyar, 983 német, 48 ukrán, 38 szerb, 40 szlovák, 44 török és 24 horvát diák tett.