Fotó: Pinti Attila
A politikumnak, a szakembereknek is tenniük kell azért, hogy javuljon az oktatás és jobbak legyenek az érettségi eredmények, ugyanakkor értékválsággal küzd a társadalom, megkopott a tudás értéke, a rendszer nem ösztönzi tanulásra a fiatalokat – vélekedett Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási ügyvezető alelnöke és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester megkeresésünkre a magyar diákok gyenge érettségi eredményei kapcsán.
A magyar diákok gyenge érettségi eredményeinek hátterében elsősorban sajátos gazdasági-társadalmi okok állnak – összegzett megkeresésünkre Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási ügyekkel megbízott ügyvezető alelnöke annak kapcsán, hogy a szerdán közzétett eredményekből kiderült: a 6012 magyar diák 43 százalékának nem sikerült a vizsgája.
A magyar diákoknak 43 százaléka megbukott az érettségin, országos szinten gyengébbek lettek az óvások előtti eredmények, mint tavaly. A Kolozs megyei diákok teljesítménye lett a legjobb Romániában.
„Ki kell mondani, a magyar közösség általános gazdasági és ezzel együtt járó kulturális felemelkedése ezeken az eredményeken is javítana. A lemaradás, a hátrány nem olyan nagy, de mindenképpen dolgozni kell a felzárkózáson, ez viszont nagyon sok szereplőn múlik, a politikumtól a szakemberekig” – mondta Magyari Tivadar. Hozzátette, mérik, kutatják a folyamatot, foglalkoztatja a szövetséget a kérdés, ám a hirtelen kimondott, okoskodó válaszok nem alkalmasak az összefüggések feltárására. Rámutatott,
A kutatások során a legerőteljesebb összefüggést a tanárok felkészültsége és a diákok eredménye között mutattak ki, ám ez sem teljesen egyértelmű, hiszen a különböző fokozatok megszerzése nem mindig tükrözi a pedagógus felkészültségét, munkájának minőségét. „A több okra visszavezethető, sokszereplős folyamatban nem lehet gyors változásra számítani, meg kell vizsgálni, hol javíthatunk leghamarabb. Épp ott vannak gondok, ami a leghatékonyabb húzóerő lehetne, például a tanárképzés” – részletezte Magyari Tivadar.
Rámutatott, a képzés intézményrendszere fejlődik, azonban a szakma megítélése, az iránta tanúsított érdeklődés leépülőben van. Ha évtizedekkel ezelőtt egy egyetemi szakon volt tíz hely, arra több százan jelentkeztek, és a tízből hét-nyolc a tanári pályát választotta.
Az ügyvezető alelnök rámutatott, román nyelv és irodalomból magyarázható a gyengébb teljesítmény, ugyanis a románt még hat évig a régi módszer szerint tanulják a fiatalok, csak azoknál lépett életbe az újítás, akik 2012-ben kezdték az iskolát. Azt sem tartja elfogadható kifogásnak, hogy a magyar diákok egy plusztantárgyból kell érettségizzenek, úgy véli, a magyar tételek bírálata sem építő jellegű.
– mondta Magyari Tivadar.
Sem a pedagógusok, sem a diákok nem fogadták kitörő örömmel az érettségi magyar nyelv és irodalom vizsgájának tételeit. A szaktanár szerint a mai tizenévesek számára nehezen megközelíthető kérdéskör a mártírhalál témája, a diákok pedig arra panaszkodtak, hogy nem kötelező tananyagot is kaptak.
Az erdélyi magyarság egyik legnagyobb problémája, hogy az elmúlt évtizedekben az oktatás területén nem hozzuk azt a teljesítményt, mint korábban, fogalmazta meg lapunknak Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere rámutatott,
„Az értékválsággal küzdő társadalom a tudás értékét sem becsüli, a rendszer sem ösztönzi tanulásra a fiatalokat. Arra biztatom a politikustársaimat, a tanárokat, a diákokat, hogy változtassunk ezen a szemléleten, mert hosszú távon biztos megtérül a felhalmozott tudás” – fogalmazta meg Antal Árpád.
Az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkári kabinetje csütürtökön közzétette a magyar diákok írásbeli érettségijének óvások előtti eredményeit tantárgyakra lebontva. Mint írták, a megmérettetésre 6012 magyar anyanyelvű diák iratkozott be, átmenő 6-os átlaggal, azaz sikeresen vizsgázott 57 százalékuk. Közülük a legtöbben, 1163-an 7 és 7,99 közötti jegyet, 1002 diák 8 és 8,99 közti, 747-en 6 és 6,99 közti, 269-en 9 és 9,99 közti átlagot értek el, színtízes egy magyar diák sem lett. Az 5-ös átlagot 2220 diák nem érte el, 5 és 5,99 közti jegyet 181-en kaptak.
Fotó: Pethő Melánia
Az összesített eredményekből kiderül,
Az adatokból arra lehet következtetni, hogy sok esetben nem az átmenő (5-ös) jegyek megírásával vannak a gondok, hanem a hatos átlag elérésével.
A sikeresen vizsgázók arányainak tekintetében az alábbi tíz középiskola érte el a legjobb eredményeket: János Zsigmond Unitárius Kollégium, Kolozsvár (100 százalék), Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda (94,15), Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely (93,89), Református Kollégium, Kolozsvár (92,16), Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy (91,86), Zajzoni Rab István Középiskola, Négyfalu (91,67), Báthory István Elméleti Líceum, Kolozsvár (91,57), Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Kolozsvár (90,28), Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium – Csíkszereda (89,29), Mikes Kelemen Főgimnázium, Sepsiszentgyörgy (88,51).
A kabinet közölte, az előző évek eredményeivel való összehasonlítást az óvások eredménye után közlik. A végleges adatokat július 9-én teszi közzé a minisztérium.
A tanügyi rendszerben tapasztalható méltánytalanságokra, egyenetlenségekre világított rá újfent az idei érettségi vizsga – írta a román sajtó, nagy teret szentelve a témának. Amint az Adevărul című napilapban olvasható, Ştefan Cer, az Edu Cer Egyesület elnöke azt nyilatkozta,
Nyilván sok minden függvénye, hogy miképp alakulnak az érettségi jegyek – nemcsak a diákok felkészültségétől, de attól is függ, hogy kik, mennyire szigorúan javítják az írásbeli dolgozatokat –, mindazonáltal több szempontból egyenlőtlen a végeredmény, hiszen akadnak megyék, amelyek évről évre egyre jobban teljesítenek, más megyék pedig ugyanolyan gyengén, ha nem gyengébben, mint a korábbi években.
Laura Greta Marin egyetemi tanár, a szociális nevelésért és igazságszolgáltatásért küzdő civil szervezet (Human Catalyst Asociatia penru Educaţie şi Justiţie Socială) vezetője az érettségi jegyek befolyásoló tényezőjeként az úgynevezett Brăila-jelenségre hívta fel a figyelmet. Az országos összesítések szerint több mint 16 600 végzős nem jelentkezett érettségi vizsgákra: a tanügyminisztérium szerint vagy bukás vagy a hiányzások miatt, azonban a lap által megszólaltatott szakemberek szerint emiatt az országszerte teret hódító, úgynevezett Brăila-jelenség is okolható.
– fejtette ki Laura Greta Marin. A jelenséget azért nevezik Brăila-jelenségnek, mert a legfeltűnőbb példát ebben a tekintetben a moldvai megye szolgáltatta: tavaly a vizsgaeredményeket illetően második helyen végzett, idén harmadik helyen, ugyanakkor első a vizsgára nem álló diákok arányát tekintve: majdnem 40 százalékuk nem jelentkezett érettségire.
Fotó: Haáz Vince
Rendkívül gyenge eredmények születtek a csíkszéki iskolák nagy többségében az érettségin.
A Márton Áron-iskolából 171 vizsgázóból 161-en szereztek átmenőt, Varga László igazgató úgy értékelt, elégedettek az eredmények láttán. „Úgy gondolom, ez megfelel a tantestület, a szülők, illetve a közvélemény elvárásának is. A papírforma érvényesült idén is, ebben pedig rengeteg munka, odafigyelés, egyeztetés és együttműködés összpontosul. Remélem, a következő években is sikerül fenntartani ezt a minőséget” – fogalmazott Varga.
A Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanulóinak 89,29 százaléka vette sikeresen az akadályt. „Természetesen elégedettek vagyunk, örvendek a sikeres évfolyamnak. Az eredmény nem ért meglepetésként, komoly munka áll mögötte” – mondta Tamás Levente igazgató.
A Márton Áron- és a Segítő Mária-gimnáziummal ellentétben a legtöbb csíki iskolában nagyon gyenge eredmények születtek. A Székely Károly Szakközépiskolában például egy diák sem vette sikeresen a megmérettetést: a húsz vizsgázóból mindenki megbukott. Györffy Ildikó igazgató úgy látja, a végzőseik többsége a román írásbeli vizsga miatt hasalt el az érettségin.
Meg kell említenem a rossz eredmények kapcsán azt is, hogy nagyon sok diákunk már kilencedikben eldönti, hogy nem akar érettségizni, sokan csak a szüleik nyomására állnak vizsgára” – magyarázta.
A csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola sem büszkélkedhet, 65-ből mindössze 5-en szereztek átmenőt. „Jobb eredményeket vártam a diákoktól, úgy érzem, sok energiát fektettek be a tanárok és diákok is” – közölte érdeklődésünkre Bálint Gabriella intézményvezető. A csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Iskolaközpontban senki sem szerezte meg a hatos átlagot, tehát az átmenőt. „Szakközépiskolák számára kétféle, különböző nehézségű érettségit kellene tartani. Egyik adjon lehetőséget azoknak, akik tovább akarnak tanulni, egy másik pedig azoknak, akik nem akarnak. Meg kell nézni, hogy honnan, milyen szintről indulnak ezek a gyermekek” – fogalmazott Vizi István igazgató.
Hozzátette, rajtuk, szakközépiskolákon csattan az ostor, mert ők a leggyengébb láncszem érettségin, holott a problémák az alsóbb szinteken kezdődnek. „Ha a gyermek már nyolcadik osztály végén sem tud négyesnél jobb jegyet írni, nincs mit kezdeni. Nem lehet bepótolni azt az elmaradást, amit a gyerek magával hoz” – fejtette ki véleményét az intézményvezető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!