Fotó: Szent Mihály Plébánia
Ünnepi szertartás keretében áldották meg szombat délelőtt négy évnyi felújítási munkálatok után az eredeti szépségében pompázó kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot. A rendezvényen számos erdélyi és magyarországi egyházi és világi személyiség vett részt.
2022. augusztus 13., 16:392022. augusztus 13., 16:39
2022. augusztus 14., 09:432022. augusztus 14., 09:43
Ünnepi szentmise keretében áldották meg a négyévnyi megfeszített munka után felújított kolozsvári Szent Mihály templomot szombat délelőtt. A kincses város főterén álló, több mint hétszáz éves, zsúfolásig megtelt római katolikus templom ünnepi eseményén jelen voltak a magyar és a román testvéregyházak képviselői. A református egyházat Kató Béla püspök, az unitárius egyházat Kovács István püspök, az evengélikus-lutheránus egyházat Fehér Attila esperes, a román görög katolikus egyházat pedig Claudiu Lucian Pop, Kolozsvár görögkatolikus püspöke képviselte.
A román kormány részéről Cseke Attila fejlesztésért és közigazgatásért felelős miniszter, valamint Victor Opaschi vallásügyi államtitkár vett részt, míg Budapestről Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára, Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára érkezett a kolozsvári ünnepségre. Jelen volt László Attila RMDSZ-szenátor, Csoma Botond parlamenti képviselő, illetve Vincze Lóránd európai parlamenti képviselő. A magyar kormánypárt részéről Nacsa Lőrinc és Zsigmond Barna Pál országgyűlési képviselők jöttek el a kincses városba, a helyi magyar főkonzulátust a nemrég kinevezett főkonzul, Grezsa Csaba képviselte. Részt vett az eseményen a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Gergely Balázs is.
Az egyházi főméltóságok bevonulása
Fotó: Szent Mihály Plébánia
A környék római katolikus papságának jelenlétében megtartott ünnepi szentmiséjében Kovács Gergely gyulafehérvári érsek a kolozsvári Szent Mihály-templomot Erdély kiemelkedő templomának nevezte, melynek hétszázéves történelme során falai között három erdélyi fejedelmet választottak és ötven országgyűlés helyszíne volt. E hajlék nem csak őseink hitét szimbolizálja, akik megépítették és belakták, hanem a mi hitünket is: a templom a vallási élet központjának a helyszíne. A templom kapaszkodási pont az Isten és az ember között – fogalmazott ünnepi szentbeszédében a gyulafehérvári érsek.
Miquel Maury Buendia pápai nuncius
Fotó: Szent Mihály Plébánia
A templom négyéves felújítási munkálatait összefoglaló beszédében László Attila főesperes-plébános elöljáróban felsorolta pap elődei áldozatos munkáját, akik hosszú évekkel ezelőtt indították el a felújítási munkálatokat. Kiemelte a 2017 decemberében elhunyt Kovács Sándor főesperes szerepvállalását, aki a pályázó cég megbízásával indította útjára a sokéves folyamatot. Őt követte Veres Stelian kanonok és Kémenes Lóránt Zoltán plébános, akik a maguk során egy-egy újabb fontos lépcsőfokkal járultak hozzá a templomfelújításhoz. Tőlük vette át a munkafolyamat felügyeletét a koronavírus-járvány nehéz esztendejében, 2020 augusztusában László Attila főesperes, akinek az irányítása alatt befejeződött a ,,második félidő”.
Az ünnepi szentmise főcelebránsa, Kovács Gergely érsek
Fotó: Szent Mihály Plébánia
A Szent Mihály plébánia vezetője beszédében név szerint sorolta fel több tucat munkatársát, akik a templomrestauráció különböző fázisából vették ki részüket, és maradandó munkát alkotva hozzájárultak Erdély leghíresebb római katolikus templomának kívül-belül történő felújításához.
László Attila főesperes
Fotó: Szent Mihály Plébánia
A világi résztvevők ünnepi beszédeinek sorát Oláh Emese, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere nyitotta meg. A több mint hétszáz éves és Erdély legnagyobb, 76 méter magas tornyával rendelkező Szent Mihály templomról azt mondta, ez az a hely, amelyet minden Kolozsvárra érkező meglátogat, számunkra azonban lelki iránytű a kincses város központjában, amely nem csak a kolozsváriaké, hanem egész Erdélyé.
A Szent Mihály-templom belseje
Fotó: Szent Mihály Plébánia
Cseke Attila, a bukaresti kormány minisztere magyar és román nyelven elhangzó beszédében hangsúlyozta: az általa vezetett minisztérium keretében történt meg annak a 18 millió lej templomfelújítási támogatásnak a folyósítása, amelynek zöme az Európai Uniótól elnyert pályázati pénzként érkezett Kolozsvárra. Az RMDSZ-politikus szerint az uniós források mellett a felújítást a román kormány is támogatta, ugyanakkor a munkálatok befejezéséhez fontos volt a magyar kormány részéről érkező támogatás.
Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere
Fotó: Szent Mihály Plébánia
Csák János budapesti miniszter ezzel a mondattal kezdte beszédét: aki nem becsüli meg a múltját, az a jövőjét is semmibe veszi. A magyar tárcavezető szerint a kolozsvári Szent Mihály-templom történetében egymásba fonódik az egyetemes kereszténység és a magyar sors. A magyar kultúra megtartó hatásáról szólva, a budapesti politikus úgy fogalmazott, múltunkban, jelenünkben és jövőnkben meghatározó szerepe van a templomnak és iskolának. Nekünk elsősorban a jövőnkre kell gondolnunk. Őseink is azt várják el tőlünk, hogy megőrizzük az általuk ránk testált örökséget, amit a következő nemzedékeknek kell tovább adnunk.
Cseke Attila, a bukaresti kormány területfejlesztési minisztere
Fotó: Szent Mihály Plébánia
,,Azt kívánom a magyar kormány képviseletében, hogy találjunk minél több ilyen, a nemzeteinket gyarapító közös együttműködést. A szubszidiaritás ősi elvének jegyében bízzuk az iskolákat és templomokat azokra a közösségekre, amelyek benne élnek és dolgoznak. Ez a közös jövőnk záloga, így biztosíthatjuk minden a Kárpát-medencében élő közösség számára az emberi jogokat" – fogalmazott a budapesti politikus.
Csák János, a magyar kormány kultúráért és innovációért felelős minisztere
Fotó: Szent Mihály Plébánia
Victor Opaschi vallásügyi államtitkár beszédét arra hegyezte ki, hogy a rendszerváltás óta eltelt 32 esztendő kormányai felismerték az egyházak sokszínűségében rejlő lehetőségeket, és az elmúlt évtizedek során olyan törvényi keret született, amely minden romániai állampolgár számára szabadon biztosítja egyházi hovatartozását. Opaschi beszédében hangsúlyozta, hogy örömmel tett eleget a katolikus egyház meghívásának, hogy részt vegyen a kolozsvári ünnepségen.
Victor Opaschi vallásügyi államtitkár
Fotó: Szent Mihály Plébánia
Mint fogalmazott,
A kolozsvári Szent Cecília kórus egyházi muzsikájával tűzdelt templomi ünnepségen a résztvevők meghallgatták Miklósa Erika és Horváth István budapesti előadóművészek szólóját is.
Miklósa Erika énekel
Fotó: Szent Mihály Plébánia
Zene a magasban. Kilátás a Szent Mihály-templom tornyából
Fotó: Szent Mihály Plébánia
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!