Eredeti szépségében felújítva áldották meg a kolozsvári Szent Mihály-templomot (videóval)

A környék római katolikus papságának jelenlétében megtartott ünnepi szentmiséjében Kovács Gergely gyulafehérvári érsek a kolozsvári Szent Mihály-templomot Erdély kiemelkedő templomának nevezte, melynek hétszázéves történelme során falai között három erdélyi fejedelmet választottak és ötven országgyűlés helyszíne volt. E hajlék nem csak őseink hitét szimbolizálja, akik megépítették és belakták, hanem a mi hitünket is: a templom a vallási élet központjának a helyszíne. A templom kapaszkodási pont az Isten és az ember között – fogalmazott ünnepi szentbeszédében a gyulafehérvári érsek.

A templom négyéves felújítási munkálatait összefoglaló beszédében László Attila főesperes-plébános elöljáróban felsorolta pap elődei áldozatos munkáját, akik hosszú évekkel ezelőtt indították el a felújítási munkálatokat. Kiemelte a 2017 decemberében elhunyt Kovács Sándor főesperes szerepvállalását, aki a pályázó cég megbízásával indította útjára a sokéves folyamatot. Őt követte Veres Stelian kanonok és Kémenes Lóránt Zoltán plébános, akik a maguk során egy-egy újabb fontos lépcsőfokkal járultak hozzá a templomfelújításhoz. Tőlük vette át a munkafolyamat felügyeletét a koronavírus-járvány nehéz esztendejében, 2020 augusztusában László Attila főesperes, akinek az irányítása alatt befejeződött a ,,második félidő”.

A Szent Mihály plébánia vezetője beszédében név szerint sorolta fel több tucat munkatársát, akik a templomrestauráció különböző fázisából vették ki részüket, és maradandó munkát alkotva hozzájárultak Erdély leghíresebb római katolikus templomának kívül-belül történő felújításához.

A világi résztvevők ünnepi beszédeinek sorát Oláh Emese, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere nyitotta meg. A több mint hétszáz éves és Erdély legnagyobb, 76 méter magas tornyával rendelkező Szent Mihály templomról azt mondta, ez az a hely, amelyet minden Kolozsvárra érkező meglátogat, számunkra azonban lelki iránytű a kincses város központjában, amely nem csak a kolozsváriaké, hanem egész Erdélyé.

Cseke Attila, a bukaresti kormány minisztere magyar és román nyelven elhangzó beszédében hangsúlyozta: az általa vezetett minisztérium keretében történt meg annak a 18 millió lej templomfelújítási támogatásnak a folyósítása, amelynek zöme az Európai Uniótól elnyert pályázati pénzként érkezett Kolozsvárra. Az RMDSZ-politikus szerint az uniós források mellett a felújítást a román kormány is támogatta, ugyanakkor a munkálatok befejezéséhez fontos volt a magyar kormány részéről érkező támogatás.

Csák János budapesti miniszter ezzel a mondattal kezdte beszédét: aki nem becsüli meg a múltját, az a jövőjét is semmibe veszi. A magyar tárcavezető szerint a kolozsvári Szent Mihály-templom történetében egymásba fonódik az egyetemes kereszténység és a magyar sors. A magyar kultúra megtartó hatásáról szólva, a budapesti politikus úgy fogalmazott, múltunkban, jelenünkben és jövőnkben meghatározó szerepe van a templomnak és iskolának. Nekünk elsősorban a jövőnkre kell gondolnunk. Őseink is azt várják el tőlünk, hogy megőrizzük az általuk ránk testált örökséget, amit a következő nemzedékeknek kell tovább adnunk.

,,Azt kívánom a magyar kormány képviseletében, hogy találjunk minél több ilyen, a nemzeteinket gyarapító közös együttműködést. A szubszidiaritás ősi elvének jegyében bízzuk az iskolákat és templomokat azokra a közösségekre, amelyek benne élnek és dolgoznak. Ez a közös jövőnk záloga, így biztosíthatjuk minden a Kárpát-medencében élő közösség számára az emberi jogokat" – fogalmazott a budapesti politikus.

Victor Opaschi vallásügyi államtitkár beszédét arra hegyezte ki, hogy a rendszerváltás óta eltelt 32 esztendő kormányai felismerték az egyházak sokszínűségében rejlő lehetőségeket, és az elmúlt évtizedek során olyan törvényi keret született, amely minden romániai állampolgár számára szabadon biztosítja egyházi hovatartozását. Opaschi beszédében hangsúlyozta, hogy örömmel tett eleget a katolikus egyház meghívásának, hogy részt vegyen a kolozsvári ünnepségen.

Mint fogalmazott,