Kalamár György színművész Anka Éva verseiből olvas fel
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Izgalmas, különböző kultúrákat, kontinenseket és történelmi korokat összekötő előadás zajlott csütörtök este Kolozsváron. A Peruból haza – egy erdélyi örménymagyar főnemesi család hazatalálása című esemény az erdélyi örménymagyarok történetébe, a külföldre kivándorló magyarok mindennapjaiba egyaránt bepillantást nyújtott.
2023. október 27., 19:062023. október 27., 19:06
Népes közönség volt kíváncsi Kálmán Attila történésznek és Puskás Attilának, a Magyarörmény Kulturális Egyesület elnökének könyvbemutatóval egybekötött előadására, melynek a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia hittanterme adott otthon. Bevezetőként Puskás Attila felidézte, hogy Kálmán Attila disszertációját erdélyi főnemesi családok történetéből írta, és eközben kezdett el érdeklődni ama néhány örménymagyar család után, amelyek főnemesi rangot kaptak.
Kálmán Attila elmondta, hat olyan örménymagyar család volt Erdélyben, amely főnemesi rangot kapott – a Karácsonyi, Kis, Pap, Markovics, Dániel és a Lukács család –, de közülük több napjainkra már kihalt. A Lukács család kapcsán elmesélte, hogy több ága is van, eredetileg nevük előtt az Erzsébetvárosi előnév szerepelt, csak azután változtatta meg az illető ág az előnevét Perényire, miután házasság révén bárói rangot kapott. A történész felvázolta, hogy a családnak több híres, a politikai életben is befolyásos, fontos szerepet betöltő tagja volt, így például
Ezen kívül az 1920-as években olyan szervezeteknek volt elnöke, mint a Páneurópai Unió vagy a Férfiliga a Női Választójog Érdekében; utóbbi kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a női egyenjogúság élharcosa volt, továbbá országgyűlési képviselőként is tevékenykedett.
Lukács György Perényi Marjorie-t vette feleség, és tulajdonképpen ez a házasság volt az, amely által három gyerekük bárói címet kapott. A csütörtöki előadás egyik „főszereplője”, Sándor a házaspár három fia közül az egyik, aki 1936-ban Anka Éva költőt, írót vette feleségül, s akivel együtt élete nagy részét Peruban, az Amazonas őserdejében élte le.
akik bár nem beszélnek magyarul, ám büszkék származásukra, és az elmúlt időszakban sokat tettek azért, hogy megismerjék, megértsék gyökereiket.
A résztvevők a két testvért egy-egy archív videóüzenetből ismerhették meg. Miklós felidézte a nagyszüleihez kapcsolódó emlékeit, azt, hogy nagymamája mindig keményen dolgozott, míg nagyapja – aki egyébként közel tíz nyelven beszélt – napjai nagy részét olvasással töltötte. Elmesélte, ma is emlékszik, hogy gyerekként testvérével nem értették őket, hiszen ők nem tudtak magyarul, illetve azt is, hogy a házaspár az Amazonas mentén, szinte remeteként élte életét. Mesélt apjáról is, aki fiatalon aranyat kereset, s bár nem volt egyetemi végzettsége, apjához hasonlóan nagyon sok nyelven beszélt, így negyvenéves kora után egy német cégnél futott be szép karriert, s érte el mindazt, amit maga és családja számára álmodott.
Puskás Attila és Kálmán Attila a kincses városi rendezvényen
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Miklós egyébként többször is járt Magyarországon, és Erdélyben is megfordult, mivel technológiafilozófiában érdekelt tudós, kutató előadásokat is tartott nagyszülei egykori hazájában.
Testvére, Sándor Gábor, aki Ausztráliában szerzett doktori diplomát, elmesélte, hogy neki van magyar útlevele, és szeretné, ha majd a lányának is lenne, hiszen már felnőtt fejjel rájött magyar gyökerei fontosságára, s megtett mindent, hogy megértse a magyar, erdélyi, örmény szálak összefonódását, azt, hogy Erdélyben milyen különösen alakította a történelem az emberek életét.
A keresztényszocialista nézeteket valló szülők gyerekeként felnőtt, erős ferences szellemiségben nevelt nő 33 éves korában kezdett verseket írni, de csupán egyetlen kötete ismert, melyet még Peruba történt kivándorlásuk előtt írt, 1941-ben. Fia, illetve a dél-amerikai sajtó korabeli cikkei szerint később is írt, de csak prózát – háborús történeteket, legendákat egyiptomi istenekről (csak a családi emlékezetben maradtak fenn, nem kerültek kiadásra) –, verseket már nem.
Fia szerint Anka Éva kezdeti reményteljes költő-író karrierje ellenére azért nem publikált a későbbiekben, mert Dél-Amerikában már nem volt kinek magyarul írnia.
Az információgazdag előadást Kalamár György színművész és Forró-Bathó Eszter-Anna szavalatai színesítették.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!