Felsőbb szint. A megkérdezettek 31 százaléka használ digitális oktatási platformokat
Fotó: Pixabay.com
Bár csupán 9 százalék azon magyar tanulók aránya, akik szerint az iskola nem biztosít semmilyen megoldást a távoktatásra, csak a diákok 45 százaléka számára elérhetők a valóban digitálisnak, interaktívnak tekinthető tanítási módszerek. Az Erdélystat felméréséből az is kiderül, hogy a szülők egyötödének nehézséget okoz az új tanulási módszerekhez való alkalmazkodás, relatív többségük a tanév lezárását tartja kívánatosnak.
2020. április 27., 18:342020. április 27., 18:34
2020. április 27., 18:512020. április 27., 18:51
A diákok nagy többsége bekapcsolódott a távoktatásba, a digitális tanrend formái viszont korántsem egységesek – derül ki az Erdélystat legfrissebb felméréséből. A statiszikai portál által közölt eredmények szerint mintegy 9 százalék azon tanulók aránya, akik a tavaszi vakációt megelőző periódusról azt nyilatkozták, hogy az iskola nem biztosít semmilyen megoldást a távoktatásra. Ugyanakkor
A szülők egyötödének okoz nehézséget a megváltozott oktatási körülményekhez való alkalmazkodás, az új helyzet az érettségi és képességvizsga előtt állóknak jelent leginkább kihívást. Az elmaradt időszak bepótolásáról, a tanév lezárásáról is jelentősen megoszlanak a vélemények.
Amint az Erdélystat szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményéből kiderül, a Koronavírus Erdélyben elnevezésű felmérés öt nagyobb témára fókuszált, a most megjelent eredmények az oktatási kérdéseket elemzik. A legfontosabb következtetések szerint a diákok nagy többsége bekapcsolódott a távoktatásba.
Mintegy 9 százalék azok aránya, akik azt nyilatkozták, hogy az iskola nem biztosít megoldást erre.
A távoktatás formái viszont változóak. A legelterjedtebb módozat, hogy a tanítók, tanárok e-mailen, közösségi oldalon, SMS-ben küldik el a megoldandó feladatokat; ez a diákok 59 százaléka esetében van így, kiemelkedően az elemi (0–4. osztályos) évfolyamokon.
– jegyzik meg a közleményben. A valóban digitálisnak tekinthető oktatási formák legalább egyike a diákok 45 százaléka számára elérhető; 31 százalék azok aránya, akik digitális oktatási platformokat használnak, és 22 az online videókonferenciák segítségével tanulóké. A mindkét digitális megoldást használó diákok aránya 8 százalék.
Ugyanakkor az Erdélystat szerint a különböző oktatási formák biztosítása, az ezekhez való hozzáférés jelentős társadalmi egyenlőtlenségeket mutat.
Körükben az is jellemző, hogy az iskola egy időben több oktatási formát is használ, a feladatok hagyományos elektronikus kommunikációval és digitális oktatási platformokon is jönnek, illetve online órákat is tartanak. A falvakban, alacsonyabban iskolázott szülők gyermekei esetében jelentősen kisebb a hozzáférési esély a digitális oktatáshoz, nagy valószínűséggel mind az iskolák, mind pedig a szülők lehetőségei korlátozottak.
Évfolyamok szerint az elemi osztályokban nagyon alacsony az interaktív megoldások használata. A digitális távoktatás a felsőbb tagozatok, illetve a végzős osztályok esetében kiemelkedő.
A diákok átlagban napi 3 órát tanulnak a kényszervakációban.
A felmérés szerint a szülők egyötödének nehézséget okoz az új tanulási módszerekhez való alkalmazkodás: az iskoláskorú gyermekek szüleinek 21 százaléka jelölte meg a „megváltozott tanulási körülményekhez való alkalmazkodást” az első három probléma között, amivel jelenleg szembesülnek. Az új helyzet az érettségi előtt állóknak jelenti a legnagyobb kihívást.
Regionális szempontból a székelyföldiek jelölték meg ezt a problémát kiemelkedő arányban.
A szülők relatív többsége a tanév lezárását tartja kívánatosnak. Ha a járvány nem jár le júniusig, a válaszadók 45 százaléka a gyermekek tanulmányi helyzetének lezárását látná jónak, a távoktatás keretén belül.
A szülők 40 százaléka ugyanakkor az elmaradt időszak hagyományos oktatási formában történő bepótolását részesítené előnyben, többségük a nyári hónapokat áldozná erre. A szülők egytizede a tanév megismétlése mellett foglalt állást.
A kutatást az Erdélystatot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég készítette, önkéntes alapon. A kutatás célja az volt, hogy feltárja az erdélyi magyar társadalom viszonyulását a járvány kérdésköréhez. A felmérés 2020. április 1–10. között zajlott, 7450 személy megkérdezésével, azaz még abban az időszakban készült, amikor a minisztérium csak ajánlotta az online oktatást. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18–80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!