Erdélyi személyiségeket is kitüntetnek a Magyar Kultúra Lovagja címmel

Nagy István fizikatanár több évtizeden át volt az egykori pionírház, majd a két tannyelvű, de hagyományosan „magyar iskolának” tartott Pécskai 2-es számú (tavaly szeptembertől Ormós Zsigmond) Általános Iskola elhivatott pedagógusa. Az 1989-es rendszerváltás után bábáskodott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség helyi szervezetének megalapításánál, az RMDSZ színeiben 1992-től 2004-ig három ciklusban töltött be alpolgármesteri tisztséget, majd még egy mandátumot viselt helyi tanácsosként.

2008-ban abbahagyta a politizálást, de a közügyektől nem fordult el – digitalizálta többek között a Márki Sándor-féle Arad vármegye és Arad szabad királyi város Monographiáját, több könyv és monográfia szerkesztője, szerzője, vagy társszerzője volt.

Mindezekért tavaly Pécska díszpolgárává avatták. „Úgy nőttem fel, hogy magyarként a magyar dolgokat föl kell karolni, s lehetőségünk szerint ápolni kell. Ezt tanultam otthon, a szülőfaluman, ezt tanultam a középiskolában” – nyilatkozta akkor.

korábban írtuk

„A magyar örökség ápolása olyan, mint az oldalbordám” – díszpolgári címet kapott a pécskai Nagy István tanár és közösségszervező

Pedagógusi és közösségszervezői tevékenysége elismeréseként díszpolgári címmel tüntették ki Pécskán Nagy István nyugalmazott fizikatanárt, míg tudományos kutatói munkájáért Pécskai gyökerek-díjat adományoztak dr. Kovács Gábor vegyésznek.

A Magyar Kultúra Lovagja cím odaítéléséről azt mondta szerdán a Krónikának, hogy megtiszteltetés, ami „utolérte”. Tavaly tavasszal értesült Bodó Barnától, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének temesvári elnökétől, hogy a MACISZESZ felterjeszti a kitüntetésre, de a döntés meglepte őt is – mondta.

A díjat január 18-án, Budapesten, a Stefánia Palotában veheti át a többi kitüntetettel, többek között a szintén erdélyi Marosán Csaba László színművésszel együtt, aki a magyar irodalom népszerűsítéséért kapja az elismerést. Marosán 12 éve a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, tíz esztendeje indította el a „Templom és iskola” című misszióját, előadássorozatával igyekszik megszerettetni az irodalmat a fiatalokkal és a felnőttekkel egyaránt. „Az ökuménia jegyében 160 templomba vitte el a magyar költészet azon verseit, amelyek Isten és ember kapcsolatáról szólnak. (…) Missziós útjaival Európában és Amerikában is sok örömet okozott távol élő honfitársainknak” – olvasható méltatása az alapítvány honlapján.

korábban írtuk

Marosán Csaba: a magyar irodalom olyan, mint az éltető víz

A fiatal színművész missziónak tekinti a magyar irodalom népszerűsítését. Iskolákban, templomokban hirdeti az olvasás hasznát és örömét. A közönség issza Marosán Csaba minden szavát.

A Kölcsey-díj rangos erdélyi kitüntetés

A több mint 140 éves múltra visszatekintő aradi Kölcsey Egyesület 2004-ben alapította a Kölcsey-díjat, amelyet miden évben olyan személyiségek – ritkán intézmények – érdemelnek ki, akik/amelyek sokat tettek az Arad megyei magyarságért, a magyar kultúráért, a magyar szellemi örökség ápolásáért. A díjat minden esztendőben a Magyar Kultúra Napján, január 22-én (vagy egy ahhoz közeli dátumon) adják át, és az előző évre szól.

A Kölcsey-díjat január 22-én, szerdán 18 órától adják át az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színház stúdiótermében, ahol az ünnepség „második felvonáskaént” a nézők megtekinthetik a nyárádszeredai Bekecs Táncszínház Kit szerettél, Madách? című előadását, az Aradi Kamaraszínház szervezésében.