
Számos zongorakoncertet adott Erdélyben Fejes Krisztina világhírű zongoraművész
Fotó: Fejes Krisztina / Facebook
Mesterkurzusok szervezésével, gernyeszegi kamarazenei fesztiválkoncerttel, balatoni nyári táborral és több anyaországi fellépés biztosításával folytatja az erdélyi tehetséges zenész diákok felkarolását a magyarországi Fejes Művészeti Akadémia Egyesület, amely az elmúlt időszakban négy erdélyi iskolának juttatott hangszereket.
2022. június 25., 20:182022. június 25., 20:18
Idén is folytatja a tehetséges erdélyi diákok felkarolását a Budapesten élő, nemzetközi hírnevű zongorista, Fejes Krisztina által létrehozott civil szervezet. Az erdélyi gyökerekkel rendelkező fiatal előadóművész 2022-re további hosszú távú „hangszer-kihelyezéseket” tervez, ezenkívül újabb mesterkurzusokat készül tartani az erdélyi tehetséges középiskolás zenészeknek.
A legjobbakat balatoni táborba hívja a nyáron, amelynek keretében két fellépést is biztosít a közeli Ábrahámhegyen és Káptalantótin. Július 10-én a gyerekek játékát a hazai közönség is megtekintheti, ugyanis a gernyeszegi Teleki-kastélyban szervezett GernyeFeszt kamarazenei fesztivál keretében is fellépnek mester és tanítványa jellegű koncerten. Fejes Krisztina zongora- és Onczay Zoltán csellóművész, aki szintén alapító tagja az egyesületnek, két hete keresték fel az általuk „mentorált” erdélyi ifjú tehetségeket.
„A Fejes Művészeti Akadémia Egyesület 2020 nyarán Budapesten azzal a céllal jött létre, hogy elsősorban a határon túli fiatal tehetségeket felkutattassa, támogassa, tehetséggondozó́ programokkal, mentorálással fejlessze tudásukat, és a tanintézményekkel együttműködve iskolán kívüli tevékenységek formájában segítse művészeti pályájukat” – fogalmazta meg a művészeti akadémia egyik legfontosabb célkitűzését a Krónikának György-Dóczy Katalin, az egyesület alelnöke.
hanem Fejes Krisztina zongoraművész által már 2021-ben elindította mesterkurzus-sorozatát Erdélyben – mind a diákoknak, mind az oktatóiknak. Az elmúlt években az anyaországi művész foglalkozott már gyerekekkel Dél-Amerikában és Kínában, de a zeneoktatást rendkívül fontosnak tartja egy olyan gazdag kulturális gyökerekkel rendelkező területen is, mint Erdély.
„Missziónak és szívügyemnek tartom a tehetséggondozást. Évek óta volt egy ilyen gondolatom, hogy létrehozzak egy civil szervezetet határon túli magyaroknak és anyaországi magyar tehetségeknek egyaránt. Nekem Erdély nemcsak a gyökereim miatt fontos, hanem szeretnék egy olyan kapcsot találni az anyaországgal, ami hosszú távon gyümölcsöző lehetne.
– ismertette szándékát egy lapcsaládunknak adott korábbi interjúban Fejes Krisztina. Aki nemcsak a művészeti szakközépiskolák éltanulóit, hanem az olyan tehetséges gyerekeket is segítené, akiknek családi támogatásuk hiányában vagy szociálisan hátrányos helyzetük miatt nincs esélyük tehetségüket kibontakoztatni.
Mivel a román állam nem a kultúra felkarolásáról híres, elmondhatni, hogy a legjobb helyre kerültek Fejes Krisztina magyarországi zongoraművész egyesületének a hangszerei. A székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és nagyszebeni művészeti szakközépiskolák diákjai hónapok óta szinte reggeltől estig a Budapestről érkezett zongorákon és pianínókon gyakorolnak.
A „hangszercsomag” mellett az együttműködés talán ennél is fontosabb hozadéka a magyarországi művésznővel való személyes kapcsolat. Az erdélyi mesterkurzusok alatt bebizonyosodott, hogy a diákok „szívják magukba” Fejes Krisztina szavait és ujjmozdulatait.
Fotó: krisztina-fejes.com
„A gyerekek valósággal el voltak ájulva attól, hogy egy ilyen kaliberű művésznő, aki eljött hozzájuk, leült és velük dolgozott, ennyire kedves és szerény tud lenni” – osztotta meg diákjai élményeit lapunkkal Kálmán Emese, a nagyszebeni művészeti szakközépiskola zongoratanára.
A Plugor Sándor diákjainak májusban tartott mesterkurzust Fejes Krisztina és pályatársa, Onczay Zoltán ismert gordonkaművész. Előbbi úgy érzi, a diákok nagyon ügyesen kihasználták az eddig felkínált lehetőséget, ezért mindenképpen a program folytatását és annak kiterjesztését tervezi.
„Most érik be kétéves kutatásunk gyümölcse. Nagyon sok tehetséges, tanulni vágyó diákra bukkantunk Erdélyben, akiknek pályáját a továbbiak is szeretnénk egyengetni” – mondta el a Krónikának a magyarországi zongoraművész. Ugyanakkor bővíteni készülnek a támogatottak körét, amihez elsőként a kolozsvári zeneakadémia társul.
A művésznő által működtetett egyesület jótékonykodása a lehető legjobbkor jött az erdélyi tanintézetek számára. Köztudott, Románia valamennyi zeneiskolája ugyanazzal a gonddal küszködik: a hangszerek elavultak, egyikük-másikuk szinte használhatatlan, ráadásul hiányzik a szakszemélyzet, amely megfelelőképpen karbantartaná.
A Marosvásárhelynek szánt segítség leginkább a tanárok helyzetén könnyít. Főként a fogyóanyagnak számító húrok és hangszeralkatrészek, amelyek pótlását sem az önkormányzat, sem a tanfelügyelőség nem biztosítja.
„Eddig a saját zsebünkből vásároltuk ezeket, hiszen a művészet drága mulatságnak számít, az illetékes hatóságoknak soha nincs pénze erre” – vázolta fel a szomorú valóságot Madaras Ildikó, a Szentgyörgy (Forradalom) utcai Művészeti Líceum igazgatóhelyettese.
„A volt polgármestertől talán tíz év alatt nem kaptunk annyit, mint a jelenlegitől” – vont párhuzamot a két adminisztráció között Madaras Ildikó. Az iskola vezetősége természetesen nemcsak a kellékekért hálás Fejes Krisztinának, hanem a használt, de pontra tett Schimmel-zongoráért, valamint a hangszerek karbantartásáért is.
Ugyanis a kihelyezett zongorákat és pianínókat Derzsi-Pap Álmos hangszerész rendszeresen karbantartja, állapotukat ellenőrzi és hangolja. Ezenkívül a magyarországi szakember egyes iskolákban még néhány pianínó javítását és hangolását is szívesen elvégezte.
A magyarországi gazdag és változatos segélynek – a többi között egy Bösendorfer-versenyzongorának – köszönhetően a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola iskola diákjai most már nagykoncerteket is tarthatnak, a kihangosítható gitárokkal pedig szabadtéren is felléphetnek, ami Porsche Éva igazgatónő szerint jelentős előrelépést jelent.
Nagy becsben van a Szebenbe juttatott Rösler-pianínó is, hisz az ottani iskola is hasonló gondokkal küszködik. „Mi minden működőképes hangszernek örülünk, hisz itt mindenre jut pénz, csak hangszervásárlásra vagy javításra nincs” – mondta el lapunknak az egykori szász városban működő művészeti iskola tanára, Kálmán Emese.
Azt is a diákok „szerezték be” egy, még a ’89-es rendszerváltást követő hollandiai turnéjuk alkalmával. Fellépésük olyannyira meghatotta a németalföldi közönséget, hogy a házigazdák rövid tanakodás után egy használt zongorát adományoztak a szebeni tanintézménynek. A Magyarországról nemrég kapott Rösler úgymond védett helyre került, egy olyan helyiségbe, amelynek falait még nem szőtte át a salétrom és a hatósági hanyagság.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
szóljon hozzá!