Számos zongorakoncertet adott Erdélyben Fejes Krisztina világhírű zongoraművész
Fotó: Fejes Krisztina / Facebook
Mesterkurzusok szervezésével, gernyeszegi kamarazenei fesztiválkoncerttel, balatoni nyári táborral és több anyaországi fellépés biztosításával folytatja az erdélyi tehetséges zenész diákok felkarolását a magyarországi Fejes Művészeti Akadémia Egyesület, amely az elmúlt időszakban négy erdélyi iskolának juttatott hangszereket.
2022. június 25., 20:182022. június 25., 20:18
Idén is folytatja a tehetséges erdélyi diákok felkarolását a Budapesten élő, nemzetközi hírnevű zongorista, Fejes Krisztina által létrehozott civil szervezet. Az erdélyi gyökerekkel rendelkező fiatal előadóművész 2022-re további hosszú távú „hangszer-kihelyezéseket” tervez, ezenkívül újabb mesterkurzusokat készül tartani az erdélyi tehetséges középiskolás zenészeknek.
A legjobbakat balatoni táborba hívja a nyáron, amelynek keretében két fellépést is biztosít a közeli Ábrahámhegyen és Káptalantótin. Július 10-én a gyerekek játékát a hazai közönség is megtekintheti, ugyanis a gernyeszegi Teleki-kastélyban szervezett GernyeFeszt kamarazenei fesztivál keretében is fellépnek mester és tanítványa jellegű koncerten. Fejes Krisztina zongora- és Onczay Zoltán csellóművész, aki szintén alapító tagja az egyesületnek, két hete keresték fel az általuk „mentorált” erdélyi ifjú tehetségeket.
„A Fejes Művészeti Akadémia Egyesület 2020 nyarán Budapesten azzal a céllal jött létre, hogy elsősorban a határon túli fiatal tehetségeket felkutattassa, támogassa, tehetséggondozó́ programokkal, mentorálással fejlessze tudásukat, és a tanintézményekkel együttműködve iskolán kívüli tevékenységek formájában segítse művészeti pályájukat” – fogalmazta meg a művészeti akadémia egyik legfontosabb célkitűzését a Krónikának György-Dóczy Katalin, az egyesület alelnöke.
hanem Fejes Krisztina zongoraművész által már 2021-ben elindította mesterkurzus-sorozatát Erdélyben – mind a diákoknak, mind az oktatóiknak. Az elmúlt években az anyaországi művész foglalkozott már gyerekekkel Dél-Amerikában és Kínában, de a zeneoktatást rendkívül fontosnak tartja egy olyan gazdag kulturális gyökerekkel rendelkező területen is, mint Erdély.
„Missziónak és szívügyemnek tartom a tehetséggondozást. Évek óta volt egy ilyen gondolatom, hogy létrehozzak egy civil szervezetet határon túli magyaroknak és anyaországi magyar tehetségeknek egyaránt. Nekem Erdély nemcsak a gyökereim miatt fontos, hanem szeretnék egy olyan kapcsot találni az anyaországgal, ami hosszú távon gyümölcsöző lehetne.
– ismertette szándékát egy lapcsaládunknak adott korábbi interjúban Fejes Krisztina. Aki nemcsak a művészeti szakközépiskolák éltanulóit, hanem az olyan tehetséges gyerekeket is segítené, akiknek családi támogatásuk hiányában vagy szociálisan hátrányos helyzetük miatt nincs esélyük tehetségüket kibontakoztatni.
Mivel a román állam nem a kultúra felkarolásáról híres, elmondhatni, hogy a legjobb helyre kerültek Fejes Krisztina magyarországi zongoraművész egyesületének a hangszerei. A székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és nagyszebeni művészeti szakközépiskolák diákjai hónapok óta szinte reggeltől estig a Budapestről érkezett zongorákon és pianínókon gyakorolnak.
A „hangszercsomag” mellett az együttműködés talán ennél is fontosabb hozadéka a magyarországi művésznővel való személyes kapcsolat. Az erdélyi mesterkurzusok alatt bebizonyosodott, hogy a diákok „szívják magukba” Fejes Krisztina szavait és ujjmozdulatait.
Fotó: krisztina-fejes.com
„A gyerekek valósággal el voltak ájulva attól, hogy egy ilyen kaliberű művésznő, aki eljött hozzájuk, leült és velük dolgozott, ennyire kedves és szerény tud lenni” – osztotta meg diákjai élményeit lapunkkal Kálmán Emese, a nagyszebeni művészeti szakközépiskola zongoratanára.
A Plugor Sándor diákjainak májusban tartott mesterkurzust Fejes Krisztina és pályatársa, Onczay Zoltán ismert gordonkaművész. Előbbi úgy érzi, a diákok nagyon ügyesen kihasználták az eddig felkínált lehetőséget, ezért mindenképpen a program folytatását és annak kiterjesztését tervezi.
„Most érik be kétéves kutatásunk gyümölcse. Nagyon sok tehetséges, tanulni vágyó diákra bukkantunk Erdélyben, akiknek pályáját a továbbiak is szeretnénk egyengetni” – mondta el a Krónikának a magyarországi zongoraművész. Ugyanakkor bővíteni készülnek a támogatottak körét, amihez elsőként a kolozsvári zeneakadémia társul.
A művésznő által működtetett egyesület jótékonykodása a lehető legjobbkor jött az erdélyi tanintézetek számára. Köztudott, Románia valamennyi zeneiskolája ugyanazzal a gonddal küszködik: a hangszerek elavultak, egyikük-másikuk szinte használhatatlan, ráadásul hiányzik a szakszemélyzet, amely megfelelőképpen karbantartaná.
A Marosvásárhelynek szánt segítség leginkább a tanárok helyzetén könnyít. Főként a fogyóanyagnak számító húrok és hangszeralkatrészek, amelyek pótlását sem az önkormányzat, sem a tanfelügyelőség nem biztosítja.
„Eddig a saját zsebünkből vásároltuk ezeket, hiszen a művészet drága mulatságnak számít, az illetékes hatóságoknak soha nincs pénze erre” – vázolta fel a szomorú valóságot Madaras Ildikó, a Szentgyörgy (Forradalom) utcai Művészeti Líceum igazgatóhelyettese.
„A volt polgármestertől talán tíz év alatt nem kaptunk annyit, mint a jelenlegitől” – vont párhuzamot a két adminisztráció között Madaras Ildikó. Az iskola vezetősége természetesen nemcsak a kellékekért hálás Fejes Krisztinának, hanem a használt, de pontra tett Schimmel-zongoráért, valamint a hangszerek karbantartásáért is.
Ugyanis a kihelyezett zongorákat és pianínókat Derzsi-Pap Álmos hangszerész rendszeresen karbantartja, állapotukat ellenőrzi és hangolja. Ezenkívül a magyarországi szakember egyes iskolákban még néhány pianínó javítását és hangolását is szívesen elvégezte.
A magyarországi gazdag és változatos segélynek – a többi között egy Bösendorfer-versenyzongorának – köszönhetően a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola iskola diákjai most már nagykoncerteket is tarthatnak, a kihangosítható gitárokkal pedig szabadtéren is felléphetnek, ami Porsche Éva igazgatónő szerint jelentős előrelépést jelent.
Nagy becsben van a Szebenbe juttatott Rösler-pianínó is, hisz az ottani iskola is hasonló gondokkal küszködik. „Mi minden működőképes hangszernek örülünk, hisz itt mindenre jut pénz, csak hangszervásárlásra vagy javításra nincs” – mondta el lapunknak az egykori szász városban működő művészeti iskola tanára, Kálmán Emese.
Azt is a diákok „szerezték be” egy, még a ’89-es rendszerváltást követő hollandiai turnéjuk alkalmával. Fellépésük olyannyira meghatotta a németalföldi közönséget, hogy a házigazdák rövid tanakodás után egy használt zongorát adományoztak a szebeni tanintézménynek. A Magyarországról nemrég kapott Rösler úgymond védett helyre került, egy olyan helyiségbe, amelynek falait még nem szőtte át a salétrom és a hatósági hanyagság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!