
Fotó: Bede Laura
Felavatták hétfőn a kincses városi pályaudvar főépületén a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal 150 évvel ezelőtti építésének emléket állító táblát. „1870 ősze meghatározó jelentőségű volt: közelebb hozta Kolozsvárhoz Budapestet és Bécset” – hangsúlyozták az ünnepségen. A tábla nem tükrözi az osztrák–magyar monarchiabeli többnyelvűséget: kizárólag román felirat szerepel rajta.
2020. szeptember 07., 18:542020. szeptember 07., 18:54
2020. szeptember 07., 22:552020. szeptember 07., 22:55
A kolozsvári vasútállomás üzembe helyezésének 150. évfordulója alkalmából emléktáblát lepleztek le hétfőn reggel a pályaudvar főépületén. Az Állomás téren összegyűlteket Vasile Nicu Rafa, a Román Vasúttársaság (CFR) kolozsvári állomásfőnöke köszöntötte, örömét fejezve ki, hogy 150 év alatt több millió utas haladt át a városon, és több ezer embernek nyújtottak munkalehetőséget.
A román himnusz eléneklése után Andrei Andreicuț kolozsvári ortodox metropolita áldotta meg az emléktáblát. Vasile Daniel Rad területi igazgató az ünnepi eseményen kiemelte,
Hasonlóan vélekedett Szentes József, a CFR volt vezérigazgatója, aki elmondta: erdélyi viszonylatban nagyon fontos a 150. évforduló, ugyanis az évek során sikerült összekötni egész Romániát Erdéllyel, vagy más megfogalmazásban Erdélyt Romániával.
Mucsi Attila Józsefné igazgató üzenetét Bartha Zsolt, a forgalmi osztály szabályzati alosztályának vezetője tolmácsolta. Emlékeztetett, a Nagyvárad–Kolozsvár–Segesvár–Brassó fővonal építésének ötlete már 1847-ben felmerült. A vonalvezetést illetően élénk és hosszas vita alakult ki a különféle érdekcsoportok között.
A kizárólag román nyelvű tábla
Fotó: Bede Laura
Ezt követően 1869. március 8-án megalakult a Magyar Keleti Vasút Részvénytársaság. A fővonal Nagyvárad–Kolozsvár szakasza elsőként épült meg. A Nagyvárad–Kolozsvár közötti 152 km hosszú pályát a nehéz terepviszonyok miatt 1869. december 31. helyett csak nyolc hónappal később, 1870. szeptember 7-én sikerült átadni.
A vagonokon és mozdonyokon a „Magyar Keleti Vasút” vagy „M.K.V.” felirat volt található. A mozdonyok a bécsújhelyi Sigl mozdonygyárban készültek, és nem neveket kaptak, mint ahogy akkor megszokott volt, hanem számokkal látták el őket – részletezte Bartha.
Hozzátette, két évvel később, a Magyar Államvasutak megalapítása után a Magyar Keleti Vasút jóvoltából Nagyvárad–Kolozsvár között is lehetett vasúton közlekedni, és a szakasz azóta is a térség vérkeringésének szerves részét képezi, egyben Románia vasúti hálózatának jelentős fővonala is.
Ugyanígy Magyarország összekapcsolása Erdéllyel, hiszen a tradicionálissá vált Corona InterCity vonatpár közlekedtetése a MÁV számára alapvető fontossággal bír” – hangzott el az eseményen.
A MÁV üzenetét Bartha Zsolt tolmácsolta
Fotó: Bede Laura
A magyar nemzeti vasúttársaság emellett 90 magyarországi vasútállomáson vagy megállóhelyen már feltünteti a határon túli célpontok magyar helységneveit is az utastájékoztató eszközein.
„Ez a határon túli magyar ajkú lakosság összetartozásának erősítése mellett, mely történelmi feladat, a hazai utasok számára az úticélt és a köztes állomások azonosítását is megkönnyíti” – áll az ünnepi üzenetben.
Felszentelték
Fotó: Bede Laura
A Román Állami Vasúttársaság (CFR) kincses városi regionális kirendeltsége 2014 májusában helyezett el márványtáblát a pályaudvar épületének homlokzatára, felsorolva az egykori állomásfőnökök nevét és tevékenységük időszakát. A gesztus szépséghibája azonban az volt, hogy az 1870 és 1945 közötti időszakban, vagyis az Osztrák–Magyar Vasúttársaság, majd a Magyar Királyi Államvasutak működése idején szolgálatot teljesítő vezetőket „ismeretlenekként” tüntették fel a plaketten.
A hibát végül egy évre rá sikerült korrigálni: magyar–román vasutas együttműködés révén 2015 márciusában a magyar és német állomásfőnököknek is sikerült emléket állítani Kolozsváron.

Magyar–román vasutas együttműködésnek köszönhetően sikerül emléket állítani az egykori magyar és német állomásfőnököknek Kolozsvárt.
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
3 hozzászólás