Erdélyi romák Brüsszelben

A konferencián Tőkés László mellett felszólaltak a rendezvény meghívottai: Jana Balazova, az Európai Bizottság diszkrimináció-ellenes és roma ügyek koordinációjáért felelős politikai tisztviselője, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid néppárti francia képviselőasszony, Andrey Kovatchev néppárti bolgár képviselő, Ivan Ivanov, az Európai Roma Információs Iroda ügyvezető igazgatója, illetve Ökrös Oszkár magyarországi romaügyi szakértő. A hozzászólások listáját bővítette Járóka Lívia európai parlamenti képviselőasszony, a Nők Jogai és Esélyegyenlőség Bizottság tagjának videóüzenete, illetve Izsák Rita, az ENSZ kisebbségi ügyekért felelős független szakértőjének üzenete. További felszólalók voltak Nagy József Barna, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által működtetett Cigánymissziós Központ igazgatója, Malan Katalin, a várad-velencei, többségében roma származású diákok által látogatott iskola tanítónője, valamint Váradi Brigitta, a Corvinus Egyetem roma származású tudományos munkatársa, a Partiumi Keresztény Egyetem egykori diákja. A konferencia moderátori szerepkörét Szilágyi Zsolt, Tőkés László brüsszeli irodájának kabinetfőnöke töltötte be.

Tőkés László nyitóbeszédében kiemelte: a roma kérdés orvoslásában központi szerepe van az egyháznak és az oktatásnak. Az erdélyi református egyháznak mindig is missziója volt a roma ügy felkarolása, hangsúlyozta az erdélyi EP-képviselő, majd hozzáfűzte: ennek egyik szemléletes példája az a Cigánymissziós Központ, mely 2002 óta szolgálja a hátrányos helyzetű nagyváradi romák ügyét. Oktatási téren kiemelkedő a Partiumi Keresztény Egyetem szerepe is, mely Romániában az elsők között hozta létre a szociális munka szakot. A szakképesítés a szociálisan rászorulók megsegítésének szükségességére mutatott rá. Szintén úttörő kezdeményezésként, az idei évtől romológia szak indul a Partiumi Keresztény Egyetemen, mely a gyakorlatba ültetendő stratégiák elméleti alapját hivatott megteremteni. Tőkés László felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Roma Stratégia elfogadtatása a 2011-es, magyar uniós elnökség érdeme. A stratégiát azonban nem elég csupán elfogadni, hanem életbe is kell léptetni, tartalommal kell feltölteni. Ennek érdekében mind a tagállamoknak, mind az Európai Unió intézményeinek nagyobb erőfeszítést kell tenniük, zárta beszédét Tőkés László.

Marie-Thérèse Sanchez-Schmid – aki egy számottevő roma kisebbséggel rendelkező franciaországi település polgármesteri tisztségét töltötte be egykoron – jelentős rálátással bír az illető kisebbség oktatását érintő problémákra. Érvelése szerint a probléma megoldása az EU-s források hatékony mozgósításában keresendő. Fontos viszont szem előtt tartani a tényt, hogy a társadalmi integráció kétoldalú folyamat, ezért egy olyan partneri viszony kiépítése kívánatos, melyben a roma oldalról is megfelelő magatartás tapasztalható.

Andrey Kovatchev beszédében a példamutatás fontosságát hangsúlyozta. Szükség van olyan roma személyiségekre, akik a társadalmi életben elért sikereik alapján példaként szolgálhatnak közösségük tagjainak.

Jana Balazova szerint is tagállami és uniós szinten vizsgálandó a kérdés. A romaügy prioritás kell legyen az EU számára, viszont a megoldás a tagállamokra vár. Pozitív tényként megemlítette, hogy minden tagállam teljesítette kötelezettségét a Roma Stratégia kidolgozásában, viszont az ehhez kapcsolódó ellenőrzési és költségvetési gyakorlaton még javítani kell.

Járóka Lívia videóüzenetében megköszönte Tőkés Lászlónak a romaügyért való elkötelezettségét, illetve azt, hogy a szimbolikus értékű Nemzetközi Roma Nap alkalmából konferenciát szervezett.

Izsák Rita üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a roma közösség kérdésének kezelése létfontosságú Európa számára, mivel becslések szerint egy 12 milliós népcsoport sorsa forog kockán.

Ivan Ivanov szerint a romaügy több figyelmet érdemel, de ez nem jelenti azt, hogy a romákat megkülönböztetett bánásmódban kellene részesíteni. A romáknak nem kell áldozatként viselkedniük, mivel akkor a többség által is így lesznek kezelve, ami akadálya lehet akár társadalmi beilleszkedésüknek is. Beszédében külön kitért Magyarországra, hisz a magyar kormány bátorságát dicséri az, hogy az Európai Roma Stratégia a magyar uniós elnökség alatt került elfogadásra. Reményét fejezte ki aziránt, hogy más országok kormányai is követni fogják a pozitív magyar példát.

Ökrös Oszkár szerint a Bizottság szerepe kulcsfontosságú, hiszen rálátással bír a tagállamoknak a romák integrációjára elkülönített költségvetésére, ugyanakkor 2020-ig ellenőrző-elemző szerepkört is betölt e tekintetben. A konferencia második részében olyan romániai előadók szólaltak fel, akik immár több éve a hátrányos helyzetű, főként roma származású egyének megsegítéséért munkálkodnak.

Nagy József Barna húsz éve foglalkozik a romák ügyével a Nagyáradon létrehozott Cigánymissziós Központ keretében, mely 2002-től működik intézményesített formában. Külön kiemelte Tőkés László szerepét, hisz tőle származott a misszió létrehozásának ötlete, és európai parlamenti képviselővé választása után is ugyanolyan elkötelezettséggel tevékenykedett az ügyért, mint azelőtt.

Malan Katalin a romák beiskolázásának problematikáját vázolta fel. Az iskola elsődleges feladata az esélyegyenlőség megteremtése a romák számára, mondotta. Oktatási szakemberként az értékkülönbségek megismerésének fontosságát, a gyermekek felkészültségét érintő etnikai-szubkulturális tényezőket, illetve a roma gyerekek körében tapasztalható alacsony tanulási motivációt elemezte. A szülőkkel való állandó kapcsolattartás fontosságát hangsúlyozta, hisz számos probléma pont a nem megfelelő családi szociális háttérből eredeztethető.

Váradi Brigitta beszédében személyes példájával élve kifejtette: ahhoz, hogy a többség elfogadja a romákat, elengedhetetlen a tanulás, és ennek érdekében a gyerekekkel meg kell szerettetni az iskolát, illetve magát a tanulást.

A felszólalások rendjén a Kolozsvárról érkezett Gábor Lajos a hagyományos roma mesterségek továbbörökítésének fontosságát hangsúlyozta és azt javasolta, hogy ezek intézményes oktatási keretben valósulhassanak meg. A Gernyeszegről érkezett Babó György megköszönte Tőkés Lászlónak a brüsszeli meghívást, és a romákat érintő előítéletek lebontásáról beszélt. A több évtizede Belgiumban élő Lázár György a keresztény értékrend és a hit fontosságát emelte ki és az mondta: nem elég egyenlőnek lenni, hanem annak is kell érezni magunkat.

A konferenciát követően a meghívottak ellátogattak a brüsszeli Magyar Kulturális Intézetbe, ahol a Tőkés László irodája által meghívott gernyeszegi Nefelejcs táncegyüttes lépett föl. A hagyományos roma zenét és táncot bemutató nem mindennapi műsorszám nagy számú érdeklődőt vonzott, mind a Brüsszelben élő belgiumi magyarok, mind pedig más nemzetek részéről.

Április 12-én, csütörtökön a látogatók szemináriumon vettek részt az Európai Parlamentben, mely során Mariana Cosac előadó-tisztviselő röviden ismertette a Parlament működését. A csoportot külön köszöntötte Hannu Takkula finn liberális EP-képviselő, aki politikai tevékenysége mellett aktívan részt vállal egy, a társadalom peremére szorított közösségek (köztük a romák) megsegítésére létrehozott alapítvány irányításában. A háromnapos látogatás végén a csoport Takkula képviselő üzenetével indult haza Erdélybe: őrizzék meg kultúrájukat, ápolják hagyományaikat és legyenek Európa méltó polgárai.