
Édeskrumpli vagy batáta. Erdélyi kísérleti próbatermesztés zajlott
Fotó: Orbán Orsolya
A klímaváltozás nemcsak aszályt hoz, hanem új lehetőségeket is. A kolozsvári agrártudományi egyetem kutatói 2025 eleje óta vizsgálják, megterem-e Romániában – hét erdélyi megyében is – a batáta, a földimogyoró és az afrikai eredetű tehénborsó.
2026. november 22., 19:452026. november 22., 19:45
Néhány évtizede még tréfának tűnt volna, hogy erdélyi kertekben földimogyorót vagy batátát, azaz édesburgonyát érdemes ültetni. A Krónika szeptemberben arról írt, hogy a füge (Ficus carica) a Partiumban ma már ugyanúgy megterem, mint az alma vagy a szilva, és Marosvásárhelyen, Kolozsváron is hozhat termést. Dr. Kentelky Endre, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának kertészmérnök docense akkor úgy fogalmazott, hogy
A kolozsvári agrártudományi egyetem már kísárletezik: Erdélyben is megteremhet a földimogyoró
Fotó: Pexels
Most a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) kutatói azt vizsgálják, milyen újabb jövevényekkel számolhatnak a romániai gazdák. Az ExoCrop nevű projekt keretében három fajt tesztelnek: a batátát vagy édesburgonyát (Ipomoea batatas), a földimogyorót (Arachis hypogaea) és a tehénborsót (Vigna unguiculata).
Ez utóbbi Afrikából származó, egyéves hüvelyes növény, amely a félszáraz szubtrópusi vidékeken ma is fontos élelmiszer és takarmány. Mindhárom faj
A projektet az UEFISCDI állami ügynökség finanszírozza.
A kísérletek 2025. január 8-án kezdődtek, 1000 négyzetméteres parcellákon. Ezek a homoktalajokra szakosodott dăbuleni-i kutatóállomáson, valamint az egyetem Kolozs megyei kísérleti állomásán vannak. Ezután a kutatók valós körülmények között is kipróbálták a növényeket, 5 és 20 négyzetméteres területeken.
A tizenkettőből hét erdélyi vagy partiumi:
A többi helyszín Bákó, Buzău, Dolj, Suceava és Teleorman megyében volt.
„A felhasznált területeket nem szabad kereskedelmi termőterületként értelmezni. Ezek a kutatást, a megfigyelést és a három kultúra viselkedésének tudományos igazolását szolgálják” – fejtette ki Vlad Stoian egyetemi docens, a projekt kolozsvári koordinátora az Economica.ro-nak.
A legnagyobb átlagtermést a batáta hozta, de helyszínenként nagyon eltérő mennyiséggel. A hozam hektáronként 15 tonnától 60–70 tonnáig terjedt. Összehasonlításként: a hagyományos burgonyát termesztő gazdák átlagosan 17 tonnát takarítottak be hektáronként. A tehénborsó öntözés nélkül hektáronként 0,8–2,5 tonnát adott.
Nem kizárt, hogy az édesburgonya (Ipomoea batatas) is meghonosodhat Erdélyben
Fotó: Orbán Orsolya
Stoian szerint a különbségekben nagy szerepe van a talajnak, az éghajlatnak, a technológiának és az öntözésnek. A szeptemberi cikkben Kentelky Endre ugyanerre figyelmeztetett: Erdély éghajlata „eléggé eklektikus”, ezért ami az egyik helyen megterem, a másikon nem. A fekvés, a szélvédettség, a talaj és főleg a téli minimumhőmérséklet dönt. A mediterrán vidéken ritkán esik –5 fok alá a hőmérséklet, Erdélyben viszont a –15 fok sem ritka, és a késői fagyok is komoly kockázatot jelentenek.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az ExoCrop adatai nem országos átlagok, és nem a fajok legnagyobb lehetséges termését mutatják.
A kolozsvári koordinátor szerint a nagyobb léptékű termesztéshez több feltétel kell:
Számolni kell a termelési költségekkel, a gépekkel és a piaccal is.
„A magas éghajlati alkalmasság nem garantálja automatikusan, hogy gazdaságilag versenyképes termést érünk el” – figyelmeztetett Vlad Stoian.
Az öntözés kérdése különösen fontos. Kentelky Endre szerint
egyes helyeken pedig csak 100–150 milliméter hullik. A szárazságtűrés tehát nem jelenti azt, hogy a növénynek ne kellene víz, különösen nem a telepítés utáni időszakban.
„A fás szárúaknál különösen az első három év számít, a lágyszárúaknál pedig időszakonként szintén szükség van öntözésre” – fejtette ki a kertészmérnök.
Hajnali vagy esti csepegtető öntözést javasol, a vizet közvetlenül a gyökérzónába juttatva, és azt, hogy gyűjtsük az esővizet.
„Sok helyen fontos a mulcsozás is, csökkenti a párolgást és segít megtartani a nedvességet” – tette hozzá Kentelky Endre.
A tehénbab (Vigna unguiculata) termesztésével is kísérleteznek
Fotó: Pexels
A projektben digitális eszköz is készült, amely ingyenesen elérhető az ExoCrop platformján.
Mivel a hőmérséklet, a csapadék és a tenyészidő évről évre jelentősen változhat, a szolgáltatás két dolgot kapcsol össze: a hosszú távú éghajlati alkalmasságot és az adott szezonra szóló előrejelzéseket.
„Az alkalmassági térképekkel és agroklimatikus eszközökkel olyan információt adunk a gazdáknak, amely segít megtalálni azokat a térségeket, ahol érdemes bevezetni ezeket a kultúrákat” – fogalmazott a kutató.
Ahogy a fügénél, úgy a batátánál és a földimogyorónál sem nagy ültetvényekre kell számítani egyik napról a másikra. Inkább arra, hogy a jól megválasztott erdélyi mikroklímákban lassan megjelenhetnek az új kultúrák is.

Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Tragédiával végződött három ukrán állampolgár útja, akik illegálisan lépték át a határt Ukrajnából Romániába, és eltévedtek a Máramarosi-havasokban.
Két férfi életét vesztette, egy nő pedig megsérült egy súlyos közlekedési balesetben az Arad megyei Tőzmiske településen. A személygépkocsi egy fának csapódott, a sofőrről pedig kiderült, hogy nem rendelkezett vezetői engedéllyel.
Vasárnap Kolozsvár több benzinkútján is 8,99 lejért lehetett vásárolni egy liter benzint. A vizsgált nagyvárosok közül a kincses városban csökkent először 9 lej alá a benzin ára.
Súlyos veszélybe került a történelmi Máramarost Erdély többi részével összekötő, festői tájakon áthaladó vasútvonal jövője. A 118 kilométer hosszú, több mint tíz viadukton átvezető vasúti szakasz forgalmát a hidak állapota miatt függesztik fel.
Idős adatközlők, népzenészek megsegítésére szervez jótékonysági eseményt Kolozsváron az Erdélyi Hagyományok Háza, a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozó és az Ördögtérgye Néptáncegyüttes.
Hatalmas mennyiségű háztartási hulladékot sodort a megáradt Lápos folyó a Máramaros megyei Katalin felújított hídjához, ahol a felgyülemlett szemét egy ideiglenes tartószerkezetet és egy szennyvízvezetéket is megrongált.
Miközben a romániai törvényhozók politikai alapon pepecselnek, az erdélyi sofőrök önként alkalmazták a Kolozsvár melletti gyorsforgalmi úton történt balesetkor a Nyugaton és Magyarországon is jó ideje érvényben lévő előírást mentőfolyosó kialakításáról.
Medvebocs ment első „óvodásként” a háromszéki, épülő tanintézetbe, a Sepsiszentgyörgy melletti Szépmezőn épülő óvodába.
Hamis bírságokkal fenyegető üzenetek, mesés nyereséget ígérő befektetések, bankkártyaadatokat megszerző internetes csalók – egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megkárosítani áldozataikat a bűnözők. A rendőrség tájékoztató képzést tart.
A rendezett közterek, a fenntartható településfejlesztés és a helyi közösség összefogása hozta meg az elismerést Csíkszentmártonnak, amely a Virágos Magyarország verseny egyik határon túli fődíjasa lett. Potyó Judit polgármester nyilatkzott a Krónikának.
szóljon hozzá!