Az építés alatt álló nagyszalontai élményfürdő is szerepel a szaktárca prioritásai között
Fotó: Facebook/Constructii Erbasu
A fejlesztési szaktárca kormányhatározatot bocsátott közvitára, amelyben a minisztérium által, az Országos Beruházási Társaságon (CNI) keresztül finanszírozott építkezésekre vonatkozó prioritásokat jelöli ki 2025-re – jelentette be pénteken Cseke Attila fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős tárcavezető.
2025. január 10., 16:262025. január 10., 16:26
Az RMDSZ közleménye szerint Cseke Attila úgy fogalmazott, az a cél az, hogy az elkezdett munkálatokat befejezzék, és ne maradjanak félig felépített épületek.
Az összköltségvetés egynegyedét költik a kiemelten fontos beruházásokra, 29 ilyen projekt van:
továbbá a Konstancán épülő Hagi-stadion.
„Az ország az elmúlt években egy nagy építőtelep volt, ideje ezeket befejezni és a helyi közösségeknek átadni” – véli. A költségkeret felét az olyan beruházásokra fordítják, amelyek kivitelezése legalább 80 százalékban elkészült, ezt követik a legalább 40 százalékban megvalósult projektek, majd az újabb beruházások.
A szaktárca 20 százalékot szán a költségkeretből az oktatásügyi infrastruktúrára, 15 százalékot a víz- és szennyvízhálózati, illetve úthálózati beruházásokra, 10 százalékot pedig az egészségügyi infrastruktúrára,
A fejlesztési minisztérium további 10 százalékot költ a sportinfrastruktúra-beruházásokra, 5 százalékot pedig kulturális beruházásokra: ezek között szerepel a szászrégeni megújuló mozi. A költségkeret fennmaradó részét adminisztratív épületek felújítására költheti a szaktárca.
A miniszter ugyanakkor aláhúzta: 2024 végén sikerült minden olyan beruházás elmaradt számlájára finanszírozást találni, amelyet a minisztérium az Országos Beruházási Társaságon keresztül fedez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!