
Fotó: Kristó Róbert
Erdélyben is terjed a szarvasmarha-állományt tizedelő, kéknyelv nevű betegség, így a napokban az egész ország területére érvényes, a kérődző állatok szállítását tiltó intézkedést léptettek életbe.
2014. október 13., 19:392014. október 13., 19:39
A gazdák jelentős anyagi veszteségekre számíthatnak, mivel a szarvasmarhák esetében az élőállat-export teljesen leállt. Sikó Barabási Sándor Kovászna megyei főállatorvos elmondta, erőfeszítéseik ellenére a kór nem kerülte el Háromszéket sem, holott a megye Moldva felőli határainál ellenőrző pontokon próbálták kiszűrni a fertőzött állatokat, és fertőtlenítették azokat a járműveket is, melyek korábban állatokat szállítottak.
Mint mondta, az állat-egészségügyi hatóság laboratóriumában elvégzett tesztek alapján 12 állat esetében merült fel a kéknyelv betegség gyanúja, s a helyzetet súlyosbítja az is, hogy az állatok hét különböző településről származnak. Ezeket a vérmintákat hétfőn küldték el az illetékes fővárosi laboratóriumba, ahonnan néhány napon belül valószínűleg megerősítik a diagnózist, mondta a szakember.
Sikó Barabási Sándor szerint ezek az állatok valószínűleg már a legelőn megfertőződtek, eddig tartott a lappangási időszak, és csak a napokban jelentek meg a kór tünetei. A háromszéki szakember elmondta, a járványkitörtést az ország déli és keleti részén regisztrálták augusztus elején, ezt követően Erdélyre és a Bánságra is kiterjedt. Eddig Temes, Hunyad, Szeben, Brassó és Maros megyében jeleztek gyanús eseteket.
Az eddigi felmérések alapján országos szinten 160 településen mutatták ki a fertőzést, az elmúlt két hónapban mintegy 1000 állat betegedett meg, és legalább 200 elpusztult. A lázas állapottal kísért kéknyelvűség a kérődző állatok emésztőrendszerét, nyelvét, valamint izomzatát támadja meg. veszélyt jelent a szarvasmarha- és a juhállományra, az embert azonban nem fertőzi meg.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!