
A zöld vagy környezetbarát jelzőt csak akkor használhatják a termelők, ha azt bizonyítani tudják; ha pedig jövőbeli környezetvédelmi vállalást tesznek, konkrét célokat és nyilvános tervet is fel kell mutatniuk.
Fotó: Makkay József
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról. A zöld vagy környezetbarát jelzőt csak akkor használhatják, ha azt bizonyítani tudják; ha pedig jövőbeli környezetvédelmi vállalást tesznek, konkrét célokat és nyilvános tervet is fel kell mutatniuk. Az új előírás nem helyettesíti a biotanúsítást, és a biojelzés sem jelent mindenre kiterjedő garanciát.
2026. szeptember 26., 13:242026. szeptember 26., 13:24
2026. szeptember 26., 13:592026. szeptember 26., 13:59
Szeptember végén lép alkalmazásba az a fogyasztóvédelmi szabálycsomag, amely az EU-ban az úgynevezet zöldre festés, vagyis a greenwashing visszaszorítását célozza.
Greenwashingnak, vagyis zöldre festésnek nevezzük, amikor egy cég környezetbarátnak mutatja a termékét, de ezt nem tudja bizonyítani.
A cégek továbbra is beszélhetnek termékeik valós környezeti előnyeiről, de igazolniuk kell, amit állítanak: ha például csak a csomagolás egy része újrahasznosított, nem nevezhetik emiatt az egész terméket környezetbarátnak. Az olyan jelzőkhöz, mint a zöld vagy a környezetbarát, elismert környezeti teljesítményt kell igazolniuk. Azt sem állíthatják, hogy egy termék klímasemleges, pusztán azért, mert a kibocsátását máshol ellentételezték.
Az új szabály szerint ehhez nyilvános és ellenőrizhető vállalás, részletes és reális megvalósítási terv, mérhető határidők és a teljesítéshez rendelt erőforrások kellenek. A tervet független szakértőnek kell időszakonként ellenőriznie, az eredményt pedig a fogyasztók számára is hozzáférhetővé kell tenni. A tanúsítási rendszer nélküli, saját készítésű „fenntarthatósági” címkék is tiltott gyakorlatnak minősülhetnek.
A szabályozás főként a fogyasztóknak szóló kereskedelmi állításokat rendezi; nem ír elő minden gazdának automatikusan új biotanúsítást,
Ez a címkék, weboldalak, reklámanyagok és termékleírások áttekintését, valamint az állításokat igazoló dokumentumok rendben tartását jelentheti.
Az átállás időtartama terméktípustól függ, egyes esetekben akár három év is lehet. Ez idő alatt már ökológiai módszerekkel kell termelni, de a terményt még nem lehet bioként eladni.
Ez azonban nem feltétlenül a végösszeg: külön díja lehet például a mintavételnek, a laborvizsgálatnak és a tanúsítási iratok elemzésének is. Ráadásul a biogazdálkodásra való átállás idején már az ökológiai szabályok szerint kell termelni, a terményt azonban még nem lehet bioként árusítani; az átállás hossza a termelés típusától függ.
Az EU zöld leveles logója tanúsított ökológiai terméket jelöl. A logó mellett fel kell tüntetni az ellenőrző szervezet kódját, valamint azt is, hogy a mezőgazdasági alapanyag uniós vagy EU-n kívüli eredetű-e.
A biojelzés tulajdonképpen ellenőrzött termelési és feldolgozási szabályok betartását igazolja, de önmagában nem bizonyítja, hogy az élelmiszer helyi eredetű, finomabb vagy egészségesebb, és nem jelenti azt sem, hogy egy vállalkozás minden tevékenysége környezetkímélő.
Továbbá a felmérés szerint 43 százalék vásárláskor figyelembe veszi a termék környezeti hatását, ám 53 százalék úgy látja, nem engedheti meg magának az etikus termékeket. Ezek önbevalláson alapuló felmérési adatok, nem a tényleges vásárlásokat mérik.
A 2025-ben kiállított vagy frissített tanúsítványokat megyénként összesítő romániai nyilvántartásban például Kolozs megyénél 791, Beszterce-Naszódnál 779, Hargitánál 725 szereplő jelenik meg. Ezeket a számokat óvatosan kell olvasni: a nyilvántartás a TRACES nevű uniós rendszerben 2025-ben kiállított vagy frissített tanúsítványokat számolja, nem a gazdaságok teljes körű, adott napi összeírását. Ugyanaz a szereplő többféle tevékenységre is tanúsítással rendelkezhet.
Országosan 2024-ben több mint 780 ezer hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, ami a mezőgazdasági terület mintegy 6 százaléka volt. Ez az arány azonban nem vetíthető ki automatikusan Erdélyre.
A szeptember 27-től alkalmazandó szabályok a „zöld” ígéretek bizonyíthatóságát szigorítják, de önmagukban nem garantálják, hogy a bio- vagy környezetbarátként hirdetett áru helyi.e.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
szóljon hozzá!