Fotó: Horváth László
Vajon hiábavaló volt-e az elmúlt 30 év? – erre a kérdésre keresi a választ Markó Béla költő, politikus és Lengyel László közgazdász-politológus Engedd hazámat értenem című beszélgetéskötete, melyet csütörtökön este mutattak be Kolozsváron.
2017. szeptember 15., 14:032017. szeptember 15., 14:03
2017. szeptember 15., 20:522017. szeptember 15., 20:52
Nem szabályos interjúkötet, kölcsönös reflexivitás jellemzi, a két szerző egymást kérdezve bontja ki a különböző témákat, elemzi az elmúlt 30-50 évet – jellemezte Markó Béla és Lengyel László Engedd hazámat értenem című kötetét Tibori Szabó Zoltán, a csütörtök esti kolozsvári könyvbemutatónak helyt adó Minerva Egyesület vezetője.
ugyanakkor a realitásokon, a tényeken nyugszik. Kifejtette: a két szerző arra a kérdésre ad szubjektív választ, hogy vajon hiábavaló volt-e az elmúlt 30 év? „Rendhagyó teljesítmény” – értékelte a kötetet Tibori Szabó.
Markó Béla elmondta, a budapesti Helikon Kiadó gondozásában megjelent közös könyv ötlete Lengyel Lászlótól származott, akinek korábban is jelentek meg hasonló köteteik. Az RMDSZ egykori szövetségi elnöke hozzáfűzte:
Mint részletezte, azért vállalta el, mert egyrészt egy generációba tartoznak, másrészt hasonlóan élték meg az 1989-es rendszerváltást.
Lengyel László emlékeztetett, hogy korábban három hasonló – Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttal, Hankiss Elemér szociológussal és Surányi György közgazdásszal közösen írt – beszélgetéskötete jelent meg. Ezekben azokat a kérdéseket igyekezet végigbeszélni, amelyek számára fontosak, mondta.
Elmondta, a könyv 2016 novemberében készült, és szerinte közben drámai események történek a világban, Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnökének színre lépésével, a Brexittel, az európai szélső jobboldal előretörésével változás következett be. Úgy érezték, egy olyan időszakban éltek meg, amely már lezárult, ezt szerették volna megérteni, tette hozzá.
Fotó: Horváth László
Ebből többek között kiderül, milyen korlátai és lehetőségei vannak a magyar-román párbeszédnek, értékelt.
A méltatások után hosszú beszélgetés kezdődött arról, mi minden történet a rendszerváltozás óta, hogy újjá kellett építeni a kommunista rezsim utolsó éveiben a teljes szétesés felé sodródott erdélyi magyar közösséget.
Markó Béla kitért arra is, hogy a 90-es években még „akasztották volna”, ha nemzetállamról kezd beszélni, mert akkoriban ennek leépítésében és az önkormányzatok megerősítésében látták az önrendelkezés felé vezető utat.
Lengyel László a magyar-román viszonyt értelmezte történelmi kontextusban. Arról beszélt, hogy Magyarország lélekben soha nem mondott le Erdélyről, de még a Horthy rendszerben is akadt egy-két gondolkodó, aki látta, hogy Magyarország a haderejével önmagában semmire sem juthat, a nagyhatalmak döntenek a térség sorsáról. A közgazdász-politológus sajnálkozva emlékezett, hogy 1989 után Magyarország számított a térség vezető „reformállamának”, akkor még egész Európa figyelt a szavára. „Mára meg hová jutottunk” – fogalmazta meg lesújtó véleményét Lengyel.
Fotó: Horváth László
Szóba került az erdélyi magyar közösség kulturális, illetve a Székelyföld regionális autonómiája, a fogalommal kapcsolatos tévhitek, valamint – hogy megfelelő román partnerek hiányában - nem túl fényesek a kilátások.
Hozzáfűzte: az Egyesült Államokkal való együttműködése miatt a román állam meglehetősen magabiztos, ami döntéseiben is meglátszik: a jogállam állapota katasztrofális, ám ez szemmel láthatóan nem zavarja a saját érdekeit követő nagyhatalmat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A napokon át tartó kánikula idején sok lakásban éjszakára sem csökken 25–30 Celsius-fok alá a hőmérséklet, miközben a házi patikában ott sorakoznak a tabletták, kapszulák, szemcseppek vagy éppen az inzulin.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vasárnap sárga jelzésű, hétfő 10 órától kedd 10 óráig érvényes hőségriasztást adott ki Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.
Románia vezeti a globális alkoholfogyasztási ranglistát fejenként évi 17,1 liter tiszta szesszel, miközben Erdélyben és Székelyföldön is riasztóak az egészségügyi mutatók. De mi áll a sokkoló világelsőség hátterében?
Kövekkel, botokkal és fejszékkel támadtak a Kolozs megyei Récekeresztúron (Recea-Cristur) feldühödött falusiak egy mentőautóra az úgynevezett „fekete mentőről” szóló rémhírek hatására, súlyos szemsérülést okozva a jármű vezetőjének.
A hőségben nemcsak az számít, mit teszünk a hűtőbe, hanem az is, mennyi idő alatt visszük haza a bevásárlást, hiszen a hús, a hal vagy egy krémes sütemény már egy hosszabb buszozás alatt is túlmelegedhet, megromolhat.
Jövő héten, augusztus 11. és 15. között, a Márton Áron Emlékév jegyében rendezik meg az 50. Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót (CSIT) – közölte a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye az.
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!